Jaja, az nem jó trükk, h lezárjuk a ház felét, és nem használjuk/fűtjük. Többe fog kerülni a felújítás.

Bocsi, de pont fordítva!
Minél kisebb hőmérséklet legyen a szobában, ha hidegponti páralecsapódás van!
Mert ha csinálsz bent 22 fokot, akkor már 16 fokos falnál lecsapódik a pára. Ha kint van nulla fok, ez hamar bekövetkezik!
Ha viszont bent 15 fok van, akkor 9 fokos falnál csapódik le a pára! Kisebb az esély.

Köszi az írást, hasznos. El fogom olvasni a többit is.

Nálam is nagy probléma volt a penészesedés. Van egy 67-es építésű, kis téglás házam 5 cm-es külső szigeteléssel, és 2004-ben készült műanyag nyílászárókkal. (Mielőtt bárki fikázni kezdene, így vettem 2018-ban...) 19 fokban szeretek élni, ehhez télen 70-72% körüli páratartalom társult. Éreztem, hogy ez így nem lesz jó, rövid idő után meg is jelent a penész a sarkokban, és az ablakok, ajtók körül. Volt Savo, állandó szellőztetés először résre, majd bukóra nyitott ablakokkal, de egyik sem segített.
Hiretelen felindulásból vettem egy Trotec "párafalót". Azzal már egy fokkal jobb volt, 65 ezer pénzt akkor megért... Annyi volt vele a gond, hogy sokat evett, naponta üríteni kellett a tartályát különben megállt, nagyon hangos volt, és 78 négyzetméterre nem igazán volt elég hatékony. Ja, és az is elkezdett penészesedni... De, ezzel már 60-65% körül volt "csak" a páratartalom 19 fokon.

Közben olvasgattam a témában elég sokat, majd tavaly ősszel nyeltem egy nagyot, és megbíztam egy penészesedésre szakosodott céget, hogy lepjenek meg valamivel... Az ablakokra pára vezérelt szellőzők kerültek, a fürdőbe pedig egy ventillátor. És minden problémám megoldódott. Tavaly novemberben lett beszerelve a rendszer, az első naptól kezdve 45-55% között van a páratartalom, jó a levegő, penésznek pedig nyoma sincs. Ki tudok teregetni a lakásban, és bő egy éjszaka alatt megszáradnak a ruhák. Ez eddig kb. elképzelhetetlen volt.
A téli villanyszámlám csökkent, a gázszámla minimálisan emelkedett, de tényleg minimális a különbség ilyen téren. Egyszeri, nagyobb beruházás volt, de abszolút megérte.
Biztos ennek is vannak hátrányai, kicsit idegenkedtem attól hogy réseket marjanak az ablakokba, de a ventillátor kis zaján kívül nem érzékelek semmmi drámai problémát.

Annyi van, hogy igazából semmi extra nem volt az eszközök felszerelésében, némi fúrás, faragás kellett mindenhez. Egy második lakásnál már biztos azt csinálnám, hogy megvenném a szükséges szellőzőket és a ventillátort, és felszerelném őket magam. Ezzel nem keveset lehetne spórolni, mivel az anyagköltség a kifizetett összeg 55-60%-a volt körülbelül. De nem panaszkodom, mert így is bőven megérte.

Icewolf || kósza ||

Durva, hogy egy 5 centis szigetelés is mennyire be tud dunsztolni egy házat. Mi 2019-ben költöztünk be egy 1958-ban épült szigeteletlen téglaházba (kislyukas B30-as téglából épült 38 centis fal), amire '88-ban építettek egy emeletet porothermből. Mostanra már minden nyílászáró modern (tavaly cseréltük a maradék néhány ablakot és a bejárati ajtókat), és most van a dolgozószobámban 21,8 °C, és 45%-os a relatív páratartalom úgy, hogy második napja esik kint az eső. Nem is emlékszem olyanra, hogy nagyon 60% felé ment volna valaha a páratartalom a házban.

[ Szerkesztve ]

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Durva, hogy egy 5 centis szigetelés is mennyire be tud dunsztolni egy házat.

Ez egy közkeletű, de hibás vélekedés. A modern ( = tégla és azon innen, értelmes lábazati vízszigeteléssel) házaknál a belső légkör alakításában a belső vakolat felső ~ 1cm vastag rétege vesz részt, a többi mintha nem is létezne (illetve, ugye ha régivágású diszperzit vagy efféle van a falon, akkor még ennyi se). A (külső) szigetelés pedig már a lényegében légzáró falon kívül van, nincs 'dunszt' hatása.

Az ablakcsere, az lesz a bűnös.

Megmég: az emlegetett vályog az totálisan más tészta, de ott se a belső légkör, hanem a fal anyagának a víztartalma miatt problémás minden párazáró szigetelés.

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Ember, relatív páratartalom van. Ami azt jelenti, hogy ha van mondjuk 10 liter víz a szoba levegőjében, akkor az 22 fokon lesz mondjuk 55% páratartalom, 15 fokon meg 75%... Ehhez képest nézd már meg a kicsapódási értékeket...

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Akkor hogy lehet ilyen alacsony nálunk a páratartalom? Minden ablak és ajtó modern műanyag, két kisgyerek van, mosunk, főzünk, teregetünk, a gyerekek iskolában, óvodában, de a feleségemmel nagyjából állandóan itthon vagyunk, szóval termeljük a párát egész nap.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

A most a homlokzati falakkal szembeni követelményként meghatározott 0,24-es értéket elérhetjük
- B30-as téglafalra a fehér színű polisztirolból 15 cm vastag szigeteléssel,
- a grafitos szigetelőből 10-12 centiméteressel
- Austrotherm Resolution homlokzati szigetelőből 8 cm vastagra van szükség

Nem azért mert ez az előírás,
hanem mert ez fizika,
és a technológiából adódó érték.

Én a párát hövisszanyerő szellőzéssel oldottam meg,
így annyi mint kint
(ha kint 60% akkor bent is.
A rendszer hasonló mint ez:
Youtube
DIY simple cheap easy HRV=fresh air system for your home

Egyszerű a válasz: ennyit csal a páratartalom mérőd. A legtöbb kb 20-30% pontosággal sem dolgozik.

Van több mérőm is. Ugyanezek a mérők mentek a régi lakásunkban is, ahol 60% alá volt nehéz menni, az eredmény látható is volt ebben a hsz-emben.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Félrebeszélsz. Rossz a következtetésed.

Úgy jól laktam, mint a duda, Hála Neked, egek Ura.

Milyen fűtésetek van?
Nálunk csak annyi történt hogy a kályhát félretettük tavaly és klímával fűtünk zömmel. A klíma helyben kavarja a levegőt, a kályha meg az égéshez sok levegőt szív be. Ez miatt volt egy természetes légcsere a lakásban. Pára sehol. Amikor elkezdtünk klímázni párásodtunk de durván. Vettem egy pára mentesítőt és probléma megoldva és még a ruhák is sokkal gyorsabban száradnak.

[ Szerkesztve ]

Úgy jól laktam, mint a duda, Hála Neked, egek Ura.

Kondenzációs kazán van, zárt égésterű.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

A paraszti hagyományokat mélyen tiszteletben tartva azért jegyezzük meg, hogy ha a rómaiak abból indultak volna ki, hogy a 300 év túl hosszú megtérülési idő akkor ma nem állna a Pantheon. Pár év múlva lesz 2000 éves, szintén kvázi "passzívház". A civilizáció szépsége, hogy az emberek mernek úgy gondolkodni, hogy nem baj, ha csak az unokáim vagy dédunokáim idejében lesz belőle valami, s nem csak az én életemben hozza vissza az árát. Ezzel nem a vályog építészetet akarom lefitymálni, de azt látni kell, hogy nyilván nem azért volt túlsúlyban régen, mert az emberek annyira környezettudatosak voltak, hanem mert ha a tatárok, törökök vagy labancok elől kellett menekülnie az egész falunak akkor kis áldozat árán otthagyhatták az otthonaikat és bárhol 1-2 év alatt újjáépíthették. Egy fáradságos munkával felhúzott kő vagy tégla falazatú városkához nyilván jobban ragaszkodtak a tulajdonosai.
A nullenergiás ház követelményei egyébként nem írja elő, hogy feltétlen épületgépészeti megoldásokkal kell elérned a kívánt hatást, a vevők lustasága és rövid távú gondolkodása (a térüljön meg még a halálom előtt elv) az, ami efelé tereli a piacot. Ezt legkevésbé sem kenném a bankokra - sőt, ők valószínűleg nagyon is örülnének, ha mindenki vályogházat akarna építeni, nagyon jövedelmező üzleti modellként cseng, ha minden családnak kb. egy emberöltőnként új házat kell finanszírozni: ez nagyobb biznisznek hangzik, mint az autólízing vagy áruhitel. Az építészek (kiváltképp a fiatalok) amúgy szíves örömest terveznének modern technológiáktól mentes passzív otthonokat is - akár vályogból, ha valakinek az a zsánere.

Saját szavaiddal ütőd amit írsz. Hogy dőlne össze ha megtervezed és megalapozod? Ha mégis akkor sztem meg téglának se fogjunk neki. A vályoggal alapvetően az a probléma hogy nagy tömegben működik és a hely se mindegy hova. (a víz miatt, de ez pont ugyanúgy igaz más építőanyagokra is csak senkit nem érdekel) És manapság a hely az mindenhol szűkös és a karcsú vonalak a vonzóak. Ezáltal alul van tervezve a vályogfal vastagsága. Amikor még tényleg tudtak vályogházat építeni nem 40cm-rel tolták.
Mellesleg ahogy a vályognak vannak hibái és gyengeségei úgy a betonnak is. Sok helyen a mester szarik is rá és rengeteg ez miatt a prrobléma. Nekem kis méretű tömör tégla és vályog kombinációjából készült a házam. Az alap is tégla. Jelenleg nincs és nem is volt penész, viszont volt salétrom rendesen. A családban bő 10 éve épült házban mindenféle engedéllyel meg modern építőanyagokból sikerült úgy megcsinálni hogy az egész ház teli volt penész foltokkal. 38-as wienerberger tégla+beton. A festék mindent eltakar.
10 cm hőszigetelés után tűnt el csak.

[ Szerkesztve ]

Úgy jól laktam, mint a duda, Hála Neked, egek Ura.