Penészedik a házad?

Nincs csodaszer: hiába harcolunk a penész ellen, ha nem figyelünk oda a penész megjelenésének okára.

A téli hidegben az egyik leggyakoribb probléma ha otthonunk páratartalma megnövekszik és ennek következtében megjelenik a penész. Talán az első szempont egy használt ingatlan vásárlásánál, hogy találunk-e penészedésre vagy nedvesedésre utaló nyomokat a házon. Azonban egy újonnan épült ingatlannal sem lehetünk biztonságban, hiszen legalább ugyanolyan könnyen megjelenhet a penész egy frissen átadott ház falain is, ha annak építésénél nem fordítanak kellő figyelmet a szigetelésre. Ezen kívül a penész megjelenése 3 feltételtől függ: a megfelelő hőmérséklet, a táplálék és a nedvesség. Az házimunkának vagy fürdésnek köszönhetően a levegőből mindig kellő táplálékot biztosítunk a penésznek ahhoz, hogy az könnyedén elterjedhessen otthonunkban. Ezért elmondható, hogy a falon kicsapódó nedvesség mértéke dönti el, hogy penészes lesz-e a házunk, és ha igen mennyire.

A penész bármilyen felületen válogatás nélkül megjelenhet és – ugyan sokan a ház építési technológiáját teszik felelőssé azért, hogy milyen mértékben penészedik a fal – az, hogy tégla vagy könnyűszerkezetes-e a házunk, valójában keveset tesz az ügyhöz.

Milyen tüneteket okoz a penész?

Jogosan tartunk ennek a gombának az elterjedésétől, hiszen rengeteg egészségügyi problémákhoz vezethet, a penészmérgezés pedig kifejezetten veszélyes. A kezdeti allergiához hasonló tüneteket sokan észre sem veszik, ám előrehaladott állapotában akár asztmára emlékeztető rohamokat is okozhat. A penészgombák által kibocsátott mikotoxinok hosszútávú belélegzése felelős a légúti betegség tüneteihez hasonló panaszokért. Az első és egyben leggyakoribb jelek közé tartozik a gyakori orrfolyás, orrdugulás és köhögés, majd a szemünk és bőrünk is érzékennyé válhat a fekete penészre, ami viszketéssel és pirossággal jár.

Mikor a megfázáshoz hasonló tüneteink súlyosbodnak, akár torokfájást vagy orrvérzést is tapasztalhatunk. Kritikus esetben a penész méreganyagaival való hosszú távú érintkezés során olyan igazán súlyos tünetek is kialakulhatnak, mint a koncentrációs zavar, a fényérzékenység, a szorongás, a hirtelen testsúlygyarapodás, memóriazavarok, izomgörcsök vagy a végtagok zsibbadása. Az sem ritka, hogy az el nem múló köhögést, fejfájás követi, ami gyakran légzési nehézségekhez vezet. Sokszor allergiás reakciókat is kiválthat az otthonunkban hosszas ideig elidőző fekete penész, ami néha arcüreggyulladáshoz hasonló panaszokhoz is vezethet. Napjainkban végzett vizsgálatok alapján pedig extrém esetben akár halálhoz is vezethet.

Hirdetés

Mitől alakulhat ki otthonunkban a penész?

A penész a gombák csoportjába tartozik, külső megjelenése és életmódja miatt. Az otthonokban leggyakrabban előforduló penészfajták közé tartozik a Penicillum, Alternaria, Aspergillus és a Cladosporium.

A penész kiváltó okai a következők:

(1) Műanyag nyílászárók: Résszellőző és szellőző vasalat hiányában a műanyag nyílászárók valóban a penész megjelenésének egyik okául szolgálhatnak.

(2) Hőhíd: A hőhidaknál a felületi hőmérséklet alacsonyabb a környezetünkénél, így a levegőben lévő pára ezeken a részeken könnyebben le tud csapódni, ami később vizesedéshez, majd penészedéshez vezethet. Egy ilyen gyakori pont például a ház sarka, ami az eltérő külső és belső falvastagságból adódóan nem egyezik meg, ezzel az egyik legkedveltebb pontjává válik a penésznek.

(3) Talajból vagy tetőtérből beszivárgó csapadék vagy nedvesség: Mivel a penészedés melegágya a nedves felület ezért a talaj nedvessége - szigetelés hiányában – vagy a tetőtérből beszivárgó csapadék könnyedén előidézheti a fekete penész megjelenését. A 19. századig a padlóba döngölt agyaggal harcoltak a talajnedvesség ellen. A mészhabarcsra rakott tömör és vastag falak a tömegüknek köszönhetően meggátolták a talajnedvesség okozta felázásokat. A bitumenes vízszigetelések a 20. század elején kezdtek elterjedni és használatuk kisebb-nagyobb módosításokkal a mai napig fennáll. Abban az esetben, ha a falak körben nedvesek, akkor a vízszigeteléssel van probléma, aminek javítása a ház szerkezetére nézve elengedhetetlen.

(4) Csőtörés vagy szivárgás: Ha vizes a fal, de nem az egész ház körül, hanem koncentrált területen jelenik meg, akkor gyanakodhatunk csőtörésre vagy szivárgásra
Páralecsapódás vagy magas páratartalom: A legtöbb lakásban azonban mégis többnyire a páralecsapódás szokott a penészedés okául szolgálni, amely a harmatpontra vezethető vissza.

(5) Szellőztetés hiánya: Hatékony és rendszeres szellőztetéssel akár a belső nedvesség 70%-t is eltávolíthatjuk otthonunkból.

A listán szereplő összes ok a nedvesedésre, vagyis a vízre vezethető vissza, ezért egy magas páratartalmú és rosszan szigetelt ház maga a paradicsom a gomba spóráinak elterjedéséhez.

Mit érdemes tudni a harmatpontról?

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre a szoba levegőjének le kell hűlnie, hogy a benne lévő pára kicsapódjon. A harmatpont megállapításánál azonban több szempontot is figyelembe kell venni, mint például a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalma. Lényegében a hidegebb levegő kevesebb vizet bír el, míg a melegebb többet. Azonban teljesen felesleges felfűtenünk otthonunkat 21°C–ra, ha az ablak feletti áthidalóknál, vagy hőhídaknál a fal hőmérséklete csupán 14°C, ugyanis a pára akkor a hideg felületre fog kicsapódni. Elmondható, hogy a fal belső felületi hőmérséklete körülbelül 14-16°C-on éri el a harmatpont közeli állapotot. Ebben az esetben gyakran azt érezzük, hogy a fal kellemetlenül hideg, és ez kihat a körülötte lévő levegőre is. Hőszigeteléssel azonban könnyen elérhetjük harmatpont feletti hőmérsékletet (ami 17-18°C-os fal belső felületi hőmérsékletet jelent), még akkor is ha kinti -10°C-ot mérünk.

Gyakorlati példával élve, amit a táblázatban piros színnel jelöltünk: Amennyiben egy hideg sört kivesszük a hűtőből és lerakjuk az étkezőasztalra, akkor az üveg falán rögtön észrevehetjük a páralecsapódás jeleit. Ez a piros színekkel jelölt számokkal úgy értelmezhető, hogy ha a szobában 22°C-ot mérünk, a levegő páratartalma pedig 65%, akkor a hűtőből kivett 5°C-os sörösüveg külső felületén addig marad meg a pára, amíg az el nem éri a 15,1°C-os hőmérsékletet.

Egy másik példával élve, télen a kinti hideg levegő mellett, ha otthonunkban 22°C van és 65%-os a páratartalom, akkor a fal azon részeinél ahol 15,1°C-nál alacsonyabb a hőmérséklet, lecsapódik a pára és egy idő után megindul a penészedés. Nyáron a száraz és meleg levegőnek köszönhetően védve vagyunk a penész megjelenésétől, mivel a külső és belső hőmérséklet hasonló. Télen és ősszel azonban jó ha, fokozottan odafigyelünk a megelőzésre.

Mit lehet tenni páralecsapódás ellen?

Abban az esetben, ha a hideg felületek hőmérséklete a levegő harmatponti hőmérséklete alatt van, az elkerülhetetlenül páralecsapódáshoz vezet, ami pedig egyenes út a penész kialakulásához. Sokan ezért a műanyag nyílászárókat, és azok méltán híres vagy hírhedt légzáró tulajdonságát teszik felelőssé.

Ebben az esetben egy roppant egyszerű megoldást nyújthat az ablakba építhető résszellőző, ami képes arra, hogy kicserélje a belső tér elhasznált levegőjét, ezzel a páratartalmat az ideális (penész gomba számára nem ideális) 40-50% között tartva. A szellőző vasalattal pedig az ablakbilincs meghatározott elfordításának eredményeképp néhány milliméteres résen tudjuk az otthonunk belső levegőjét kicserélni anélkül, hogy különösebben lehűtenénk a belső hőmérsékletet. Otthonunkat ezen kívül ajánlott magasabb hőmérsékleten tartani, ugyanis ennek hatására csökken a páratartalom, illetve nő a harmatpontképződés határpontja. A padlástérben kiépített szellőztető rendszer is jó megoldásnak bizonyulhat a páralecsapódás elleni harcban. Azonban kérdés nélkül a hatékonyan szellőztetés a legjobb módszer a páralecsapódás ellen. Ez pedig egy 20-40 perc alatt könnyen meg is oldhatjuk úgy, hogy naponta 2-4 alkalommal, legalább 10 percre szélesre kitárjuk azokat az ablakokat, amelyek biztosítják a különböző helységek kereszthuzatát. Fontos, hogy fürdés és főzés után mindig szellőztessünk, ezzel védekezve az otthonunkat érintő egyik legnagyobb páralecsapódástól, ami nem szerkezeti, azaz a szigetelés hibájából ered. Amennyiben otthonunk rosszul lett szigetelve, fontos ezeket kiegyenlíteni, amivel közelebb hozzuk egymáshoz a falfelületek különböző hőmérsékleti értékeit vagyis megszüntetjük a hőhidakat.

Mi az a hőhíd?

Hőhídnak nevezzük a határoló falak vagy födém minden olyan részét, ahol a meleg ki tud szökni a lakásból, hivatalosabb szóval élve a falszerkezet azon része, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet eloszlás alakul ki. A hőhídnak lehet több fajtája:

(1) Geometriai hőhíd: Amik az épület sarkainál, az ablakkávák mentén, a külső határoló falak és a válaszfalak csatlakozásánál tudnak kialakulni. Ezeknél a részeknél a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó.

(2) Szerkezeti hőhíd: Amit a rosszul szigetelt házaknál tapasztalunk, aminél a belső felület akár 3-4°C-kal is hűvösebb lehet, mint a fal többi részének felülete.

Különösen nagy eséllyel alakulhat ki hőhíd balkonok, loggiák és erkélylemezeknél is. Lényegében minden ház ami nem ideális gömb alakú, az hőhidas. Ezen felül a hőhidak a falvastagságnál (30-45 cm vastag fal) kétszer szélesebb sávban fejtik ki hatásukat, ezért kicsi az a felület a homlokzaton, ahol semmilyen hőhídhatás nem érvényesül. Így érthető már miért tud szellőztetés hiányában olyan könnyen kialakulni a penész a falakon, hiszen a hőhidaknál a felületi hőmérséklet alacsonyabb, mint a környezetünkben, így a levegőben lévő pára ezeken a részeken fog lecsapódni, majd vizesesedést okozni.

Hogyan találhatjuk meg a hőhidakat?

A penészedés megjelenése mellett akár már tapintással is megtalálhatjuk a hőhidakat, mivel azok a falszerkezeti részek, amelyek jobban vezetik a hőt, jobban lehűlnek, tapintásra hidegebbek. Azonban leghatékonyabban a technológia segítségével tudjuk megállapítani a hőhidak pontos helyét otthonunkban.

A hőkamerával készített hőképek adják talán a legpontosabb képet arról merre veszíti el otthonunk a legnagyobb mennyiségben a meleget. A technológia segítségével aztán a hibákat könnyedén kijavítjuk, aminek köszönhetően javul az energiahatékonyság, valamint a súlyosabb károk vagy éppen energiaveszteségek is elkerülhetőek lesznek.

Van egy másik megoldás is, ha nagyobb költekezés nélkül szeretnénk megtalálni házunk lehűléséért és penészedéséért felelős helyeket, amelyet egy szobahőmérővel, páramérővel és egy infrás hőmérővel is meg lehet oldani. A három mérőszerkezet egyesített erejével akár magunk is elvégezhetjük a munkát, mégpedig úgy, hogy először a szobahőmérővel és a páramérővel megmérjük a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, majd az infrás hőmérő segítségével megnézzük hol találhatóak a leghidegebb falrészek.

A legelterjedtebb álláspont szerint otthonunk ideális nappali hőmérséklet 21°C, míg az éjszakai a hálószobánkban 18-19°C között mozog. A levegő ideális hőmérséklete a komfortérzet mellett a fentiekben említettem a pára és penész elleni harcban is segít. A páratartalommal kapcsolatban a felnőttek számára az ideális 40-60%-ra tehető, míg a kisgyermekek hálószobájában ajánlott 60-70%-os páratartalmat biztosítani. Azonban az alacsonyabb páratartalom nem csak a penésznek nem kedvez, de a nyálkahártyánknak sem, mely esetén a szervezet hajlamosabb a betegségekre és akár az alvás színvonala is csökkenhet.

Előzmények

  • Panelhézag

    Egyik este, felségem ül az ágyon, ami a faltól kb. 1 méterre van, és azt mondja, „Úgy érzem, valami...