Tudod, nekem ez az egész, ami a médiában megy, azért kínos és dühítő, mert újságíró, tv műsor szerkesztő vagyok. Én 44 évesen azért ültem be újra az iskolapadba, mert előtte váltottam pályát a vasúti üzemirányításból a tévézéshez.Ennek egyrészt eú. oka volt, meg istenem, későn érő típus vagyok, akkor jöttek ki rajtam az addig elfojtott művészi ambíciók. Nem az hajtott, hogy legyen még egy papírom; az, hogy szakirányú felsőfokú végzettséget szerezzek. Ezt annyira komolyan vettem, hogy bordó fedelűvel végeztem. Én halál komolyan vettem - és veszem is - , hogy a magyar újságírás literátus hagyományokra épül; Móricz, Mikszáth most foroghatnak a sírjukban. Mire végeztem, már gomba módra szaporodtak a ker. tévék és rádiók. Volt, amelyik csődbe ment, volt, amelyik talpon maradt. Az újságoknál tulaj és menedzsment váltás; minden úgy elkurvult, hogy csak kapkodtam a fejem. Én azelőtt a Budapest tévén dühöngtem legjobban: műholdas adás,. hitvány, sz@r műsorok, Gyurcsók mester és társai... telefonos távgyógyászat, rontáslevétel. Néha azt kérdeztem magamtól: biztos, hogy ez a 21. század? A királyi m1, m2, Duna tévé hőskorában az esti filmek előtt még elviselhető volt a reklámblok. Állítom, hatékonyabb is, mert az ember film előtt hajlamosabb volt rá, hogy megnézze a hirdetéseket. Most 20 percenként 5-10 percig ordító hangerővel tolják az arcunkba a reklámokat és a műsorelőzetest. Ha véletlenül akad is egy komolyabb film, állandóan kizökkentenek: valaki megmondaná, mi folyik itt?" - szinte állandóan találnak az előzeteshez ilyen szöveget a hülye akció filmekben. Aztán az utolsó kockák jóformán még le sem mennek, felharsan a filmhez semmiköze zene és jön az osztott pályás, egyszerűsített stáblista a következő műsor reklámjával. Hát, én megmondom, mi folyik itt. Bugyuta, kommerciális igénytelenség ezerrel.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek