- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- Tonnara di Scopello
- crok: Android ADB, TWRP, ROM, GApps, MicroG, Shizuku, APK és egyéb segédeszközök
- Meggyi001: Áram nélkül....méltóság nélkül.....
Új hozzászólás Aktív témák
-
Cathfaern
nagyúr
-
#82
#90088192
törölt tag
Csabroncka
#80
#90088192
törölt tag
válasz
Csabroncka
#80
üzenetére
En nem is irtam, hogy nem termel, en azt mondtam, hogy O2 24 oras periodusra kivetitve kb 0-ra jon ki a kornyezettel osszevonva.
Azert irtam, CO2 ben gondolkodva maris maskent jon ki ahogy irtad
-
#81
t72killer
titán
Csabroncka
#80
t72killer
titán
válasz
Csabroncka
#80
üzenetére
+az ezerhez add még hozzá a tápláléklánc felsőbb kasztjaiban lévő állatok mészkő formájában leadott szénkészletét: csigaházak, csontvázak, stb. Kisebb tömeg, de ezek addig lekötve maradnak, amíg valaki nyakon nem önti a mészkövet savval.
-
#80
Csabroncka
addikt
#90088192
#67
Csabroncka
addikt
válasz
#90088192
#67
üzenetére
Pár dolog, nem tudom hogyan jön a józan paraszti észből?
Van a kezedben 2kg tölgyfa rönk és van a kezedben 2kg fenyő rönk, mely utóbbi jóval nagyobb térfogatra.
Mind a két estben a napenergia kémia c-c kötésben van tárolva. Ha elégetsz 2 kiló fát, akkor több mint két kilogramm széndioxid jut a levegőbe. Amíg egy hatalmas fa a parkban 40-60 tonnás példányainak azt mondom, hogy fele víz akkor is egy fa 100-200 évig élete delején 10-20 tonna széndioxidot tárol és naponta minimum 10-20 kiló oxigént termel a vízbontásból.
A 0 szaldó van, de az a csemetétől a lebontás végéig ami években mérve akár az ezret is elérheti!
-
#79
Csabroncka
addikt
t72killer
#66
Csabroncka
addikt
válasz
t72killer
#66
üzenetére
A legnagyobb széndioxid felvevő az óceán, az üledékes kőzetek révén pedig a legnagyobb mennyiségű szén karbonátos kőzetekben "tározódik".
Egyébként korábban írta valaki, hogy elfogy az oxigén! Olvasson utána, ha a teljes biomasszakészletet elégetjük, akkor is marad még bőven
. -
#78
Dr. Romano
veterán
Lauda
#76
Dr. Romano
veterán
A bitkoin miatt lesz globális felmelegedés. Ezt már anno Antal József is megmondta!44
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
t72killer
titán
A #13 alatt linkelt képek passzolnak ide. A szaporisztánokban ugyebár az olyan modern táplálkozási modelleket, mint a vegetarianizmus vagy legalább a kiegyensúlyozott táplálkozás nemigen ismerik, sőt, a büszke jólét jele, ha minél több húst eszik valaki. De nem kell a 3. világig elmenni, USA is annyit zabál egy főre számítva, mint egy zsírdisznó.
-
-
Csapoati
nagyúr
Tejhatalmat én max a Mizonak adnék.
daa-raa: Akkor tulajdonképpen a nagy képet tekintve egyetértünk. Azt én sem állítottam egy szóval sem, hogy csak és kizárólag az embernek köszönhető a magasabb CO2 koncentráció, de elég aktívan teszünk érte, az biztos - miközben ezzel a saját sírunkat ássuk valamilyen szinten.
-
#90088192
törölt tag
válasz
t72killer
#69
üzenetére
Ugyan arról beszelünk, amit írtam csak azt jelenti, hogy sokan azt gondoljak, hogy O2 tonnai szabadulnak fel, valójában CO2 tonnai tűnnek el a földben...Amit mi nagy lelkesen visszaeregetünk
Különben nem értem ez a sok ember? TE is mit aggódsz ennyit? Van gyerkőc? Pont emiatt mondtam azt hogy nem lesz minek? En aggódjak, és erezzem magam rosszul azért mert a sok ostoba elpusztítja az élőhelyünk? Vagy mert ha lenne gyerek akkor tudom milyen szenvedésben lesz része? En tudom megkíméltem legalább a világot, meg egy egyént a szenvedéstől ez mar boldoggá tesz
-
#65675776
törölt tag
"Nem igazán van olyan konstelláció, amiben a természet több CO2-t tudna kibocsátani, mint amit az emberiség pöfög a légkörbe."
A gyors változásokra: ezek olyanok, amiket egy mp3 vagy hasonló algoritmus simán kivágna felesleges adatként. A teljes naptevékenységen nem rövid távon figyeled, akkor egy enyhe emelkedő görbét látnál. Semmit sem érzékelnél a napciklusból. Az utóbbi évszázadban végzett mérések időtartamukat tekintve elnyésznek a földtörténetben. Az angol ezt úgy mondja glitch.
Dehogy nincs. Fokozott vulkanikus tevékenység pl. Illetve az óceánok mélyén is vannak nagy mennyiségben megkötött szén-dioxid és metán mezők. Ha azok kiszabadulnak, megintcsak szép következményekkel járnak. Ahogy pl erdő- és bozóttüzek sem csak az emberiség miatt keletkeznek. A földtörténet során a szén-dioxid szint csökkenése egyértelműen korrelál a vulkanikus tevékenység csökkenésével. Vannak elmélet prognózisok arra, hogy ha csak a természeten múlna, akkor pármillió éven belül a Föld légköréből szinte teljesen eltűnne a szén-dioxid, ezzel teljesen megszűnne az (egyébként természetes) üvegházhatás. A következmény a mostani élővilág döntő többségének a kipusztulása lenne (illetve ház lesz).
Az üvegházhatás egyébként nem emberi találmány, természetes eredetű. Nélküle a Föld felszíni hőmérséklete -18-20 °C lenne. Magának az üvegházhatásnak köszönhetjük, hogy egyáltalán kialakulhatott a ma ismert élet a bolygón. A tektonikus mozgás is okoz egyébként szén-dioxid kibocsájtást. Mivel Afrika folyamatosan közeledik az eurázsiai lemezhez, ezért a Földközi-tenger térsége pár millió éven belül komoly növekedést fog mutatni vulkanikus tevékenységben. Amikor ez a tevékenység elér egy bizonyos szintet, akkor bizony az emberiség üvegházgáz kibocsájtása csak egy lábjegyzet lesz a földtörténetben. Főleg ha a fokozott tektonikus mozgás esetleg a Yellowstone kitöréséhez is vezet (bár elméletileg az már az elkövetkező 1-200 évben is bekövetkezhet akár). Az olaszországi vulkánok tevékenysége egyébként évszázados maximumon van, és ez csak fokozódni fog. Eurázsia és Afrika meg már annyira közel van egymáshoz, hogy manapság már szinte egységes kontinensként kezelik, nem külön Eurázsia és Afrika. Mivel egybefüggő szárazföld.
A #45-ben levő grafikon szép és jó, de a szokásos nem nulláról indulási torzítással bír.
Nem arról van szó, hogy tagadnám az emberiség szerepét a jelenlegi változásokban. Van benne szerepe, ahogy mindig is volt és lesz az uralkodó életformának. Azt tartom rossz nézőpontnak, hogy nem kell változnia asemminek, mindent meg kell őrizni a jelenlegi formájában. Ez totál hülyeség. A változás természetes része mindennek. Hogy mi okozza a változást, az más kérdés. Az is érdekes kérdés, hogy az emberiség okozta változások természetesnek tekinthetőek-e. Az emberiség része a természetnek, szóval szerintem nem lehet elválasztani az általa okozott változásokat a természetes változásoktól. Megmenteni egy egyébként bármilyen okból kifolyólag életképtelen fajt a kipusztulástól ugyanúgy beavatkozás a természet rendjébe, mint kiirtani egyet. Vagy pl a mammutklónozás is az lenne.
Változik a világ, ahogy mindig is változott. Alkalmazkodni kell hozzá. Az emberiség nagy része túlságosan elkényelmesedett, nem akar alkalmazkodni. Márpedig aki, ami nem alkalmazkodik, az kipusztulásra van ítélve.
-
#90088192
törölt tag
válasz
t72killer
#66
üzenetére
A növekedéshez felhasználja, de nem no a végtelenségig
és a növekedés közben is van éjszaka , vagyis igen több CO2 kerül be, de azt nem jelenti hogy O2 hagyja el az esőerdőt Ezert írtam maga az erdő majd fosszília formájában kerül a földbe amit növekedés közben megkötött, de a kifejlett esőerdő gyakorlatilag 0 szaldós kifele nézve O2 re kivetítve
-
t72killer
titán
válasz
#90088192
#65
üzenetére
A széndioxid forgalomból való kivonásáról van szó, márpedig amíg a széndioxid széntartalmából 70 méteres fák nőnek, addig úgy néz ki, hogy valahogy csak kivonódik az a széndioxid-mennyiség a levegőből. A végleges kivonás a forgalomból az állatvilág le nem bomló alkatrészeiben lép ki a rendszerből persze (csontvázak, kitinpáncélok).
-
#90088192
törölt tag
válasz
t72killer
#54
üzenetére
Hello
A szerves zöld növények, valójában nem termelnek oxigént(nem vicc) hiszen az eső erdőkben nincs többlet, nem jut ki szinte semmi belőle, a helyi flóra és fauna felhasználja(One strange rock), elméletileg tok mindegy van-e erdő vagy nincs(persze nem kell kiirtani az faktum).
Hogy miért nem, mert míg napközben autotróf életmódot folytatnak addig éjszaka heterotróf életmód, és ugye az egyenlítő környékén 12 óra nappal és 12 óra éjszaka, és pont ott vannak a nyavalyás esőerdők
A többi meg ebből levezethető, ha kiirtod akkor helyere valami más kerül amiben nincs meg ez az egyensúly, a másik meg ami sok millió ev alatt a földbe bekerült mint fosszília, azt most 100 ev alatt kiengedtük. Ehhez azt hiszem nem kell semmilyen tanulmány, csak józan esz...
-
t72killer
titán
válasz
Cathfaern
#55
üzenetére
" saját bevallásuk szerint is csak az elmúlt 20 évre sikerült ezt egyértelműen bizonyítani: "
Ez van, csóri ősembernek nem volt széndioxidmérő műszere, hogy a barlangrajzok mellé rögzítse a hiteles légköri referenciaadatokat
."De akkor már megint ott tartunk, hogy nem biztos a CO2 kibocsátás a probléma. Mert ha tegyük fel nem az, hanem az erdőpusztulás" - az erdőirtás egészen biztosan probléma, és én is arra szavaznék, hogy legelőször azzal álljanak le
. (meg persze a túlnépesedéssel, ami miatt irtják az erdőt) -
Csapoati
nagyúr
válasz
Cathfaern
#55
üzenetére
Meg is magyarázták a különbséget a cikkben amúgy. Halálpontos adat nyilván nem lesz, de azért a tendencia elég jól látszik a jégből is. A környezetvédelem/embervédelem dologhoz: arról valóban nem kell beszélni, hogy a Föld forog veszélyben, mert az nyilván ember nélkül is létezni fog még egy pár milliárd évig. Az élővilág java része is meg fogja úszni, csak azon érdemes elgondolkodni, hogy érdemes-e a kényelmünkért szétbarmolni a nagyon kényes egyensúlyban lévő ökoszisztémákat, aminek a vége az lesz, hogy a jó pár (száz? ezer? millió?) általunk közvetlenül vagy közvetetten kipusztított fajhoz csatlakozunk majd mi is? Nyilván a mai emberek java része úgy áll ehhez, hogy á, messze van az még, meg én csak egy kis láncszem vagyok egy nagy gépezetben stb., csak sajnos ez olyan dolog, hogy később már nem nagyon lehet visszakozni. Bár pont erről olvastam egy cikket nemrég, hogy 2040-re fel tudják számolni az óceánban felhalmozott műanyaghegyek 90 százalékát - azért az ehhez hasonló lépésekre nagy szükség lenne. Ha pedig a széndioxid-kibocsátás visszafogása lassítja a felmelegedést, és ennek érdekében mi tenni tudunk, akkor talán érdemes is tenni, még mielőtt késő lesz.
-
-
Cathfaern
nagyúr
"De, ki lehet mutatni a jégből, ami 1,2 ppm-nmyi különbségen belül van a légköri CO2-koncentrációhoz képest"
Jah, saját bevallásuk szerint is csak az elmúlt 20 évre sikerült ezt egyértelműen bizonyítani: "The CO2 data overlap with the record from direct atmospheric measurements for up to 20 years"Amúgy meg az általad linkelt cikkből grafikon:
Azért vannak ott bőséggel eltérések
De a cikk is ilyen max. pár ezer évre visszamenőleg tárgyalja a kérdéskört. És akkor se árt pl. a jég korának a pontos meghatározása, ahol ugyancsak vannak gondok...Szóval szerintem maradjunk annyiban, hogy nem, nem lehet ezt ennyire pontosan mérni.
t72killer
Igen, ez pl. egy lehetséges indok (most nem számoltam / googliztam utána mennyire befolyásolhatja az erdőmennyiség csökkenése, főleg úgy, hogy EU-ban meg nőtt az erdőségek aránya az utóbbi időben). És igen, ezt nyilván az ember okozta. De akkor már megint ott tartunk, hogy nem biztos a CO2 kibocsátás a probléma. Mert ha tegyük fel nem az, hanem az erdőpusztulás, akkor visszafoghatjuk a CO2 kibocsátásunkat ahogy akarjuk, mégse oldjuk meg a problémát. -
t72killer
titán
válasz
Cathfaern
#52
üzenetére
" lehet nem aktivitázálta magát semmi, ahhoz, hogy a légköri CO2 mennyiség megnőjön az is elég, ha valami megkötő rendszer állt / csökkent le. "
Hopp, ilyen mondjuk van - de ez is antropogén! tarravágták a DK-Ázsiai esőerdők jelentős részét, pl itt van Borneó:
Amazónia is kapott a képébe az illető időszakban rendesen
-
Csapoati
nagyúr
válasz
Cathfaern
#52
üzenetére
De, ki lehet mutatni a jégből, ami 1,2 ppm-nmyi különbségen belül van a légköri CO2-koncentrációhoz képest.: [link]
A record of atmospheric CO 2 mixing ratios from 1006 A.D. to 1978 A.D. has been produced by analysing the air enclosed in three ice cores from Law Dome, Antarctica.
The enclosed air has unparalleled age resolution and extends into recent decades, because of the high rate of snow accumulation at the ice core sites. The CO2 data overlap with the record from direct atmospheric measurements for up to 20 years. The effects of diffusion in the firn on the CO mixing ratio and age of the ice core air were determined by analyzing air sampled from the surface down to the bubble close-off depth. The uncertainty of the ice core CO 2 mixing ratios is 1.2 ppm.szerk.: Azt akartam írni, amit t72killer is írt: pl az erdők irtása elég nagy érvágás a megkötő rendszernek. Borneo még hagyján, Amazónia a durva.
-
Cathfaern
nagyúr
"Még egyszer, itt a nagyon gyors változás a fura, nem a mostani szint."
Még egyszer, a nagyon gyors változást a pontos mérések előtti időkből (1960-as évek) nem lehet kimutatni, az indirekt mérési módszerek nem alkalmasak rá. Tehát nem tudjuk, hogy voltak-e ilyen gyors változások vagy sem.t72killer
"Tudsz egyébként bármilyen nagy széndioxid-termelő természetes jelenséget, ami az elmúlt 200évben aktivizálta magát?"
Ott van benne a hsz-emben: nem. De figyelembe véve, hogy se geológus, se meteorólus, se biológus nem vagyok, ez még önmagában nem sokat jelent. Egyébként célszerű a másik oldalba is belegondolni: lehet nem aktivitázálta magát semmi, ahhoz, hogy a légköri CO2 mennyiség megnőjön az is elég, ha valami megkötő rendszer állt / csökkent le. De nem, ilyet se tudok mondani.Lenry
"de azt látjuk, hogy a magasabb CO2 szint a jelen emberi civilizációnak rossz, tehát az lenne a jó, ha megpróbálnánk tenni ellene."
A dologban az a vicces, hogy földtörténeti korokból tudjuk, hogy a Föld bioszférájának a magas CO2 szint minden esetben pozitív változást hozott. Lehet át kéne nevezni ezt a dolgot környezetvédelemről embervédelemre -
t72killer
titán
"honnan tudod, hogy nem lenne 2 milliárd őstulok a bolygón ami ontja magából a gázt? Sehonnan."
1800 előtt miért nem volt 2 milliárd őstulok? Vagy 1000ben?
#48: Persze, meg az ősföld légkörében 4Mrd+ évvel ezelőtt pl nem is nagyon volt oxigén a sok mérgesgáz (kénhidrogén, kéndioxid, széndioxid, cián, mittudoménmi) mellett. Ettől függetlenül nem állítjuk példának azt a korszakot, hogy sebaj, eresszünk mindenféle sz.rt a levegőbe, mert létezett olyan kor, amikor ezek alkották a légkört.
A #45-ben szereplő grafikon pedig nagyonis jól van megvágva, pont az ember ökoszféra-pusztító tevékenységével szinkronizálták az időtengelyt. Tudsz egyébként bármilyen nagy széndioxid-termelő természetes jelenséget, ami az elmúlt 200évben aktivizálta magát? Szokásosnál jóval nagyobb vulkanikus aktivitás, széndioxid-testű üstökös-bombázás, stb...
#40: én néztem be sry, a #34-ben írtál konkrét számokat, amiket később a #37-ből hiányoltam - de már megírtad
-
Csapoati
nagyúr
válasz
Cathfaern
#48
üzenetére
Csak a múltban totál más volt a bioszféra,a mi szempontunkból szerintem nem igazán releváns, hogy a növények megjelenése előtt milyen koncentrációban volt jelen a CO2 a légkörben. A kép 400 ezer évtől indul, amikor is a Homo sapiens megjelent, azóta azért nem volt akkora horderejű változás az élővilágban (a jégkorszakokat és meleg időszakokat nem feledve), mint mondjuk a 65 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás. Még egyszer, itt a nagyon gyors változás a fura, nem a mostani szint.
-
Cathfaern
nagyúr
Azért ez a grafikon elég demagóg módon lett megvágva
Mert ha kicsit visszanézünk régebbi időkre, akkor így néz ki:
És mégegyszer, a múltbeli időszakokban pont az ilyen tüskéket nagyon nehéz kimutatni, csak akkor tudod ha folyamatosan mérsz. Tehát igazából nem tudjuk, hogy a múltban voltak-e ekkora (teljes ingadozáshoz képest pici) tüskék.
Ettől függetlenül a kérdésedre nem tudok válaszolni, ha tudnék, akkor valószínűleg készülnék a Nobel díj átadóra -
Ez tényleg hihetetlen. Tehát volt az ember előtti időszak és jött az ember. Hiába csinálunk akármit, sohasem tudjuk meg mi lenne ember nélkül, mert az ember itt van. Teszem azt honnan tudod, hogy nem lenne 2 milliárd őstulok a bolygón ami ontja magából a gázt? Sehonnan.
-
Cathfaern
nagyúr
Egy dolgot felejtesz el: a Föld ökoszisztémája nem egy kötött dolog, hanem egy dinamikus és folyamatosan változó rendszer. Nem lehet olyan egyszerűen leírni, hogy alapból meg tud kötni 500 egység CO2-t, és ha valamiért 530 egység kerül a levegőbe, akkor 30 ott marad. Például azért, mert vannak folyamatok, amik pontosan egy bizonyos hőmérséklet felett indulnak be. Van ezek közül ami csak növeli a CO2 kibocsátást, de olyanok is vannak amik növelik a CO2 megkötést. Ráadásul folyamatosan találnak új, eddig ismeretlen rendszereket, nem véletlen jönnek pár évente a hírek, hogy belevettek XY dolgot a szimulációba és tök más eredmény jött ki, mint eddig.
"Nem igazán van olyan konstelláció, amiben a természet több CO2-t tudna kibocsátani, mint amit az emberiség pöfög a légkörbe."
Ez így nem állja meg a helyét. A természet évente 750 gigatonna CO2-t bocsát ki, az ember csak 29-et. -
Csapoati
nagyúr
Oké, akkor ignorálj mindent. Ez a legkényelmesebb és a legkevesebb gondolkodást igénylő, az biztos. Az emberi eredetű kibocsátásra rengeteg adat létezik, ezeket össze lehet vetni az erdők CO2-megkötő képességével, stb. Nem igazán van olyan konstelláció, amiben a természet több CO2-t tudna kibocsátani, mint amit az emberiség pöfög a légkörbe.
Tudod Einstein relativitás-elméletét is évtizedekkel később igazolták. Pedig mondhatták volna azt is a tudósok, amit te az imént.Lehet, hogy sokkal nagyobb lenne az ózonlyuk és sokkal durvább a CO2 kibocsátás.
Szerinted ezzel nem számolnak a szakemberek? Ennyire hülyének nézed őket? Az 1700-as évekhez képest egy lepkefingnyi idő alatt (földtörténeti szempontból) szerinted milyen óriási változás álhatott volna be, ami 41%-kal növelte volna a CO2 koncentrációját? Óriási vulkánkitörések? Ahhoz nem kell iparosodott ember, kitörnek maguktól is. Természeti katasztrófa nem következett be, ami drasztikusan átalakította volna az élővilágot, így ezt is kizárhatjuk. Szóval igazából minimális változás következhetett volna be, nem majdnem másfélszeres, ami tök véletlenül korrelál az emberiség okozta CO2-kibocsátással...
-
Én mindent értek amit leírtál. Ez a te verziód az egészről. Én meg folyamatosan kérdezgetem, hogy most mi a helyzet ember nélkül? Ezt te sem tudod és más sem tudja és nem is fogja tudni sohasem. Innentől fogva ezek a teóriák megmaradnak lehetséges szinten.
hisz soha nem lesz adatunk arról, hogy egy emberiség nélküli világ hogy nézne ki most és mennyi CO2 lenne a légkörben.
Nagyjából ennyi a lényeg. A többi csak maszlag. Nem tudjuk az ember nélkül milyen növények és állatok élnének itt, azokból mennyi élne a földön. Lehet, hogy sokkal nagyobb lenne az ózonlyuk és sokkal durvább a CO2 kibocsátás. Nem tudunk semmit, csak teóriák vannak. Rengeteg embernek van jól fizető állása, hogy elképzeléseket gyártson.
-
Csapoati
nagyúr
Hát, ha nem tudod/nem akarod értelmezni, amit leírok (a CO2 keletkezése és megkötése kapcsán), akkor hagyjuk is. Nem is magyarázom neked, mert értelmetlen. Neked van egy világképed és ahhoz próbálod formálni-gyúrni a tényeket, miközben lehet, hogy fordítva kéne.
A freonok is biztos kamu cuccok voltak, amitől az ózonlyuk keletkezett, aztán hobb, a montreali egyezmény után 30 évvel már nem bocsátunk ki freonokat és zsugorodik szépen az ózonlyuk. Ki tudja, lehet magától keletkezett és magától tűnik el, csak valahogy pont épp a CFC-kkel korrelál...Semmilyen információ nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy bármit is ki tudjunk jelenteni ezzel kapcsolatban.
De, rengeteg információnk van, csak te ezeket lesöpröd, mondván nem bizonyítékok. Nyilván, hisz soha nem lesz adatunk arról, hogy egy emberiség nélküli világ hogy nézne ki most és mennyi CO2 lenne a légkörben. Viszont az iparosodás előttről azért jobb információnk van, mert csak 2-300 éve következett be.
t72killer: Én csak írok, nem olvasni jöttem.
Nem tudom velem mi a bajod, én veled értek egyet. -
Csapoati
nagyúr
Egyszerű: sokkal kevesebb. Pontos adatot nyilván nem fog tudni mondani senki (mivel x ezer éve irtja az ember az erdőket, csapolja le a mocsarakat stb), de ahogy meg tudsz becsülni dolgokat elég jó pontossággal, ezt is meg lehet. Persze nyilván bele fogsz kötni, hogy nem tudjuk pontosan... Csak ezzel az a baj, hogy azt viszont tudjuk (lásd fenti kép), hogy pl mennyi CO2 származik a fosszilis üzemanyagok elégetéséből, ami egész egyszerűen csak az emberiség sara. A légkörbe az élőlények anyagcseréjével (ugye kivéve fotoszintetizáló életformák) és geológiai folyamatok során (pl. vulkánkitörés) kerül CO2. A fantáziádra bízom, hogy ez miként lehetne több, ha nem létezne az iparosodott társadalom.
-
Nem támadok semmit és nem kötekedem, csupán csak nem látom a dolgok bizonyítottságát.
Tudjuk mennyi lenne az élővilág CO2 kibocsátása ebben az időszakban az ember tevékenysége nélkül?
Tehát? Ha az ember soha nem jelent volna meg a földön, mennyi lenne most a CO2 kibocsátás?
-
t72killer
titán
1750 óta 41%-kal növekedett a légkör széndioxid koncentrációja, a metán pedig közel 2.5x-esére (wikipedia). Mivel planetológiai szinten az elmúlt 250év kb egy szempillantás (nemigazán történt semmilyen nagy geológiai változás, ami ezt a növekedést természetes úton kiváltotta volna), nyugodtan írhatjuk ezt az összeget az emberiség számlájára.
Nem tudom, kinek mi a jelentős növekedés, de én nagyon tudnám értékelni, ha jövőre 41%-al emelnék a fizetésem
-
Csapoati
nagyúr
Hát nézd, a gyárak és járművek az ember nélkül nincsenek, szóval a számításokat szerintem nem nagyon lehet támadni ilyen szempontból. Az is nyilván van tartva, hogy mennyi háziasított szarvasmarha van a Földön, azok mennyi metánt bocsátanak ki. Azt is ki lehet számolni, hogy az erdők pusztítása mennyi oxigént vesz el és mennyi CO2-t nem köt meg így. Lehet itt kötekedni, hogy nincs viszonyítási alap, de ez azért nem teljesen igaz.
Ha ezt meg tudod indokolni alig pár száz év távlatából az emberi faktort mellőzve úgy, hogy közben rengeteg erdőt pusztíotttak ki, amik ugye megkötik a széndioxidot, akkor le a kalappal.
-
#32
Csapoati
nagyúr
Hieronymus
#30
Csapoati
nagyúr
válasz
Hieronymus
#30
üzenetére
De ez nem ment fel bennünket a saját szennyezésünk problémájának felelőssége alól.
Ez itt a lényeg. Lehet, hogy magától is melegedne a klíma, de a CO2-kibocsátás elszállásáért csak mi vagyunk a felelősek és ennek hatása nem igazán lehet vitatott. Ha meg alapból melegedés zajlik, jó lenne nem rásegíteni, az egyéb dolgokról (erdők kipusztítása, biodiverzitás súlyos csökkentése stb.) nem is beszélve.
-
#30
Hieronymus
veterán
#65675776
#24
válasz
#65675776
#24
üzenetére
"Meglepő módon pont akkor kezdett enyhén emelkedni az éves középhőmérséklet, amikor a naptevékenység is."
Mi ebben a meglepő?
A Napból érkezik a föld hőmérsékletét biztosító energia sorsdöntő többsége.
Amikor az energia kibocsájtása, a főtésre alkalmas tartománya növekszik, jön a felmelegedés. Amikor csökken, irány a következő jégkorszak.
A helyi erők közül nem az ember a legnagyobb. A vulkántevékenységgel, a légkörbe legelső részébe juttatott por,csökkenti a beérkező energiát. Néhány éve az izlandi vulkán adott nekünk jónéhány problémát és egy hűvösebb évet.
A mikor csak széndioxid kerül a levegőbe, melegszik a föld.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Föld légkörének oxigén szintje, folyamatosan csökken. Nem (csak) miattunk, Már előttünk kipusztultak a "túlméretes" rovarok, mert ne tudtak elegendő oxigénhez jutni.De ez nem ment fel bennünket a saját szennyezésünk problémájának felelőssége alól.
-
#65675776
törölt tag
Vízpára alatt elsődlegesen a felhőket értettem. Nyilván nem fogalmaztam pontosan.
Tudod mi az érdekes: ha vannak is ilyen kutatások, látványosan nem vezetnek semmiféle eredményre. Sokan csak azért publikálnak egyébként, mert elvárják tőlük.
De, jelent. Csak nem az egyszeri esetekből kell levonni bármiféle következtetést. Az meg, hogy kompenzál hőmérsékletben összességében nem jelent semmit. Az élővilágra kifejtett hatást nem lehet egy átlaghőmérséklettel elintézni. Az a hosszú hűvösebb időszak igenis nyomot hagyott mindenben. Mezőgazdászok tudnának erről hosszasan beszélni, hogy hogyan alakultak a termésátlagok és a termény minősége amiatt a hűvösebb idő miatt. Ráadásul máshogy hat minden terményre.
Csabroncka: Szerintem magától értetődő hogy időjárásról beszélvén a troposzféráról van szó. Nyilván ennek megfelelően kell értelmezni a magaslégkört is.
De az is tudományos tény, hogy "véletlenül" pont ugyanebben az időszakban nőtt meg a naptevékenység is. PErsze kérdés honnantól számolod az ipari forradalmat. Van aki 1800-tól, van, aki 1840-50-től.
Persze biztos a megnövekedett naptevékenységet is az ipari forradalom okozta.
Szóval továbbra is kérdés, hogy mi alapján dönti el bárki is, hogy mit vesz figyelembe, mit tart fontos tényzőnek. Egyáltalán nem tudok egyetérteni azzal a módszerrel, hogy kinevezünk egy tényezőt fontosnak (vagy akár kizárólagosnak), miközben van több a folyamatokkal korreláló tényező is. Ez szimplán csak bűnbakkeresés, nem a probléma valódi okainak megkeresése. Így nem is fog születni rá valódi megoldás sem, mert lehet nem is azt próbáljuk kezelni, amit kellene. Csak azért mert valamire nincs befolyásunk még nem lesz az az adott tényező elhanyagolható, figyelmen kívül hagyandó/hagyható.
-
#27
Cathfaern
nagyúr
Csabroncka
#26
Cathfaern
nagyúr
válasz
Csabroncka
#26
üzenetére
A jelenlegi felmelegedés szignifikáns (fordított) összefüggést mutat a kalózok számával is:
-
#26
Csabroncka
addikt
#65675776
#20
Csabroncka
addikt
válasz
#65675776
#20
üzenetére
Nekem nem tisztem minősíteni senkit, de azért vannak zagyvaságok abban amit írsz, nem tudom , hogy tanultad, olvastad!
Magas légköri pára fogalma nincsen, a troposzféra tetejéig (szélességi körtől függően 10-18 km) a légköri vízgőz 99,99%-a kicsapódik, felette minimálisan apró jégkristályok vannak.
A vízgőz gázként van jelen a levegőben azzal együtt mozog, tehát ha felemelkedik a levegő, akkor kicsapódik belőle és felhő keletkezik, ha lefelé mozog, akkor pedig (eleve száraz) nem történik felhő képződés.Az ipari forradalomtól tartó jelenlegi felmelegedés szignifikáns összefüggést mutat a légkör széndioxid koncentrációjával, ezen nincsen sok magyarázni való, ez tudományos tény.
-
Ghoosty
őstag
válasz
#65675776
#20
üzenetére
Az állításod az volt, hogy a vízpára csökkenti a felmelegedést. Meg hogy nem számolnak vele, most most elmásztál arra, hogy bizonyos esetekben csökkentheti is, és mégis számolnak vele, csak legrosszabb esetet feltételeznek.
Azt állítod, hogy nem kutatják a vízpára viselkedését. Beírtam google scholarba, hogy mi a helyzet és 3800 találatot adott csak 2018-ban megjelent cikkekre. Persze van közte duplikáció, meg szar minőségű, de ha csak az 1% értelmes, akkor is csak idén 38 ezt vizsgáló kutatást publikáltak.
Mivel nem vagyok a téma szakértője, de ezek után sem éledt fel bennem a gyanú, hogy totál hülyék csinálnák ezeket a kutatásokat.Az, hogy mit tapasztalok az semmit sem jelent, mert nem vezettem róla semmilyen statisztikát. Pár éve volt egy nyár, igen sok esővel, meg 1 durván meleg hónappal. Saját érzésem az volt, hogy ez tuti bevonul a történelembe, mint extra hideg nyár. A valóság meg pont fordítottja. Az az egy hónap annyira durva volt, hogy kompenzálta az esős időszakot és a legmelegebbek közé került.
-
#65675776
törölt tag
Azt már hozzá sem teszem, hogy a naptevékenység 500 éves maximumon van jelenleg. 1650, 1770 és 1850 környékén meg minimumon volt, és azokban az időszakokban meglehetősen hideg is volt a Földön. Persze a kis jégkorszak pontos okait is csak találgatják, a fent említett naptevékenység az egyik lehetséges oka. Meglepő módon pont akkor kezdett enyhén emelkedni az éves középhőmérséklet, amikor a naptevékenység is. Szóval ha mondjuk 20-30 év múlva megint minimumon lesz, akkor meg majd fűthetünk nyáron is hogy ne fagyjon be a seggünk. És lehet megint gyártani az elméleteket, hogy mi is történt. A sötétzöldek persze megint farkast kiáltanak majd. Akkor majd amiatt aggódnak, hogy a trópusi állatok tömegesen pusztulnak a hideg miatt.
-
#23
Cathfaern
nagyúr
Csabroncka
#17
Cathfaern
nagyúr
válasz
Csabroncka
#17
üzenetére
"Itt sokan inkább azzal nincsenek tisztában, hogy a klímaváltozás maga egy természetes folyamat, a mostanival az időtávval és a mértékkel van a legnagyobb probléma (kevés az idő az alkalmazkodásra)"
Egzakt meterológiai mérések ~150 éve vannak. Minden korábbi, és főleg földtörténeti időjárásról csak következtetni lehet indirekt módon. Ezek a következtetések tipikusan jók a tendenciák kimutatásában, viszont nagyon rosszak pillanatnyi értékek meghatározásában. Tehát jól ki lehet mutatni, hogy x millió évvel ezelőtt y százezer éven keresztül globálisan lehűlt a Föld. Azt nem nagyon, hogy ez a lehűlés lineáris volt, vagy "egyszercsak" (pár évtizeden - évszázadon belül) hűlt 5-6 fokot, aztán megint ilyen időtávlatban melegedett 1-2 fokot, stb... -
#65675776
törölt tag
Látod, az idézeted pont elmondja, hogy gyakorlatilag lótepertőt sem tudunk a Föld légköréről, működéséről. A légkör legnagyobb méretű képződményei a felhők, ezáltal a legkomolyabban befolyásolják annak a hő- és sugárzástani jellemzőit. De mivel nem ismerjük őket, nem veszünk róluk tudomást. Még azt sem képes megmondani a sok meteorológus, hogy a felmelegedés a felszínközeli, vagy a magaslégköri párát növeli-e inkább, esetleg csak simán a légkörben jelenlevő párát. A probléma ezzel az, hogy így nem is tudhatják, hogy konkrétan milyen hatással van. A felszínközeli akadályozza a felszín felmelegedését, a légkör pedig önmagában nem fog felmelegedni a napsugárzás hatására, a felszín által kisugárzott hőt veszi fel. De ha a felszín nem tud annyira felmelegedni, akkor a légkör sem fog. A magaslégköri pára pedig a felhőfedettséget növeli, azaz a napsugárzás be sem jut a légkör alsóbb rétegeibe, megintcsak akadályozva a felszín felmelegedését. De mivel nem tudják eldönteni, hogy most akkor hol is növekedik a légköri pára mennyisége, ezért csak és kizárólag a legrosszabb esettel számolnak (ímmel-ámmal). Ez meg szimpla pánikkeltés. Valójában csak azt palástolják vele, hogy fingjuk sincs az egészről. De legalább jó sok pénz megy el a klímakutatásra, miközben pont a légkört legjobban befolyásoló összetevő (vízpára) viselkedését nem kutatják.
Amit viszont bárki tapasztalhat ezzel kapcsolatban: az utóbbi években rendszeresen látni Magyarország felett is gyönyházfényű felhőket, amelyek alapvetően sarkvidékre jellemző felhőképződmények. A másik sokak (leginkább a középkorúak és idősebbek) számára meglepő dolog a tavaszi és a nyári ködös napok megnövekedett száma (idén nyáron legalább 10-15 ködös nap volt, 20-25 éve csak mutatóba volt egy-egy). A fiataloknak annyira nem tűnik fel, mert már ehhez vannak szokva. Mind a kettő egyértelműen mutatja a jelentősen megnövekedett légköri páramennyiséget.
-
#19
Csabroncka
addikt
Csabroncka
#17
Csabroncka
addikt
válasz
Csabroncka
#17
üzenetére
-
Ghoosty
őstag
válasz
#65675776
#15
üzenetére
"A felolvadó jég viszont tovább növeli a légköri vízpára mennyiségét. Ami viszont csökkenti az üvegházhatást."
Erre van bármilyen forrásod? Mert tudtommal a a vízpára is üvegház hatású 'gáz'. Egyedül növekvő pára miatti extra felhőképződés az ami csökkentheti az üvegház hatást.
Nem marad ki a modellekből, legalábbis mindből biztos nem. Pl.:
-
#17
Csabroncka
addikt
Cathfaern
#14
Csabroncka
addikt
válasz
Cathfaern
#14
üzenetére
Az emberi történelembe, mert ugye geológia értelemben ma a Földön jégkorszak van (tartós jégsapka van a két póluson) és a jégkorszak interglaciális (felmelegedő) oldalán vagyunk!
Itt sokan inkább azzal nincsenek tisztában, hogy a klímaváltozás maga egy természetes folyamat, a mostanival az időtávval és a mértékkel van a legnagyobb probléma (kevés az idő az alkalmazkodásra)
A Föld köszöni jól van, azonban a jég elolvadásával a stabil, kiegyenlített klíma felejtős! Mert ugye a stabil klíma a feldarabolódott kontinensek, az áramló óceánok, és a nagy mennyiségű víz miatt van. Ebből az áramlás lehet összeomlik bizonyos területeken így ott a stabil klímának annyi.
daa-raa: a kontinensek vándorolnak, akkor egészen más szélességi körön volt!
A vízgőz üvegházhatású gáz, a felhők növelik viszont a fényvisszaverést. Globálisan a szárazföldekre jutó csapadék mennyisége nőtt, azonban az eloszlás sajnos szélsőségesen változott. -
t72killer
titán
válasz
#65675776
#15
üzenetére
Ja, csak akkor nem a déli sark környékén helyezkedett el az Antarktisz, de valóban, akkoriban a globál hőmérséklet is magasabb volt.
Nem az a kérdés, hogy van-e természetes klímaváltozás, hanem az, hogy ez milyen gyorsan következik be? Az élővilág a pár évtizedes változásokhoz nem tud alkalmazkodni, a tízmillió, de még a pártízezer év alatt bekövetkezőket is az evolúcióban le tudja követni, pláne, ha nem irtja ki valami aktívan a fajok felét (jelen esetben egy faj, az ember).
-
#65675776
törölt tag
válasz
Cathfaern
#14
üzenetére
Sőt, pártízmillió éve az Antarktisz gyakorlatilag trópusi éghajlatú volt.
Az állatokhoz meg tegyük hozzá, hogy részben csak átcsoportosulásról van szó. Amit háziasít az ember, az részben vagy egészében megszűnik vadállatnak lenni.
Csapoati: A felolvadó jég viszont tovább növeli a légköri vízpára mennyiségét. Ami viszont csökkenti az üvegházhatást. Vízpárából pedig roppant módon több van így is a légkörben, mint szén-dioxidból. Csak a modellekból marad ki mégis mindig.
-
Cathfaern
nagyúr
"itt most a kérdés, hogy a nyári abszolút jégmentesség mikor íródik be történelembe"
Úgy érted újra? Mert a Földnek nem kevés és nem rövid időszakai voltak, amikor nem volt az északi sarkon nyári jégsapka.t72killer:
Azért van ennyire kevés vadállat, mert az ember a növénytermesztés miatt módszeresen kiírtotta a természetes legelőket. Illetve alapból az ember ahol elterjedt gyakorlatilag módszeresen kiírtott minden nála nagyobb állatot. Szóval ha nem lenne az ember, akkor nem csak a tenyésztett állatok rész lenne kisebb. -
t72killer
titán
Ja, egyre gyakrabb a téma. Bajnak nem baj, jó látni, hogy egyre több a környezettudatos ember.
Bizonyíték: amikorra 100% tuti bizonyíték lesz, addigra kipusztul az élővilág 90%-a és kőolaj alapon gyártott trutyit fog enni az ember.
#9: " nem tudhatjuk az ember nélkül mennyi szarvasmarha és juh élne a földön "
Ennyi biztos nem:
És az is tuti, hogy a széndioxidot a forgalomból kivonó esőerdők területe se annyi lenne, mint manapság. - de nem csak amazóniában vannak gondok, új-zélandon se a mókusok rágták ki a fákat:
-
Csapoati
nagyúr
Nagyjából tudhatjuk: jó pár nagyságrenddel kevesebb, főleg a tenyésztett fajokból, azok villámgyorsan el is tűnnének az ember nélkül. Ajánlok egy nagyon jó könyvet, az a címe, hogy A világ nélkülünk (írta: Alan Weisman). Arról szól, hogy ha hirtelen eltűnne a komplett emberiség, mi történne a Földön. Kitér az állatokra, a növényekre, az emberkéz által alkotott dolgokra. Nagyon érdekes.
A CO2-kibocsátás nagyobb része viszont a gyárakból és belső égésű motorokból származik, az pedig mind ember által alkotott dolog. Az utóbbi 200 évben hihetetlenül megnőtt a CO2 koncentrációja a légkörben, erre más tudományos magyarázat nincs, mint az ipari tevékenység. -
Így van, sosem lesz összehasonlítási alap, ezért nem fogják ezt tudni soha bizonyítani, csak találgatnak. A gázokra is például nem tudhatjuk az ember nélkül mennyi szarvasmarha és juh élne a földön és ontaná a légkörbe az üvegházhatást okozó gázokat:
-
#7
Lauda
titán
Hieronymus
#6
válasz
Hieronymus
#6
üzenetére
Nem tagadás ez. Arra nincs bizonyíték, hogy ezekre a dolgokra az embernek van befolyása, hogy az ember nélkül nem ez történne-e.
-
#6
Hieronymus
veterán
Lauda
#3
A teljes tagadás sem megoldás.
Nyilván van rá hatásunk az üvegházhatás okán. A megnövelt széndioxid mennyiség melegít. Ennek egy részét mi állítjuk elő.
A Föld történetéből a jégkorszakok létére van bizonyosságunk. Nyilván voltak nagyon meleg korszakok is.
Önmagában ezek a változások lehetnek teljesen természetes okokra visszavezethetőek.
Más szemszögből nézve az éghajlat változások új teret teremtenek az evolúciónak. Feltehetően nagyon sok fajta életforma tűnt már el nyomtalanul a Földről.Az a nagy kérdés, hogy mit tehetünk ez ügyben. Illetve bölcs döntésre juthatunk vagy sem. Minden eddigi környezetváltoztatásunk csak fokozta a bajt. Tipikus példa a folyószabályzás. Saját magonknak építettünk tartós problémát.
-
Csapoati
nagyúr
A szén-dioxid esztelen mennyiségű kibocsátására van, az pedig köztudottan erősíti az üvegházhatást, tehát melegíti a klímát. Az, hogy a melegedés magától is beindult, vagy csak nekünk köszönhető, már valóban vitatott, a szerepünk benne viszont nem.
Magyarország egyébként még viszonylag jól is áll, ha a Golf-áramlat megszűnik, itt nem hogy melegebb nem lesz, hanem jóval hidegebb lesz. Persze nyáron azért így is lesz meleg bőven, de azt hiszem visszasírjuk majd az utóbbi évekre jellemző enyhe teleket. -
t72killer
titán
A medvéknek (nincsenek sokan) éppenséggel betolhatnánk jéghegyek helyett fa tutajokat rozmárhússal kitömött hűtőkkel és fejenként egy vödör naptejjel, de kérdés, mi lesz a többi, kisebb élőlénnyel?
Függetlenül a (helyzetért ténylegesen felelős) civilizáció hibáztatásától, el kéne gondolkoznunk, mit kezdjünk a 100%-ban kiolvadt pólusokkal? Sajna az ember első gondolata a pénz, azonnal hajózási útvonalakat, tengeri fúrótornyokat, stb húznának be a területre.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
?
.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Autós topik
- Eladhatatlannak ítélt CPU-k eladásával javult az Intel node-ok kihozatala
- Samsung Galaxy S26 Ultra - fontossági sorrend
- Elemlámpa, zseblámpa
- Fujifilm X
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- OLED TV topic
- Napelem
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! Asus B365M i5 9600K 16GB DDR4 250GB SSD GTX 1660 6GB Formula Air Mesh G3 DeepCool 400W
- TOP PC konfig /Ryzen 7 9850X3D, 32GB DDR5 RAM, 1TB M.2 PCIe SSD/ akciós áron eladó!
- Tablet felvásárlás! Samsung Galaxy Tab S10+, Samsung Galaxy Tab S10 Ultra, Samsung Galaxy Tab S10 FE
- GAMING PC! i7-13700F / RX 9070 XT / 32GB DDR5 / B760 / 1TB NVMe / 850w Gold! BeszámítOK
- Playstation / Nintendo / Xbox konzolok Okosítása és Javítása - PS4 "okosító" lemez kapható!
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest