Hirdetés

2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#14) Cifu válasza fi:zi'k (#12) üzenetére


Cifu
nagyúr

Nyilván nem vagyok szakértő, de az elérendő cél érdekében nem tűnik olyan borzasztóan soknak, mégha mondjuk 10-20 mrd dollárral számolunk is a projektre.

Én sem tartom magam szakértőnek, csak próbálom összerakni az információkat...

Abban igazad van, hogy még a felvázolt Holdbázis-elképzelésem is igen szerény költségvetésűnek tűnik, ám valahol helyet kell szorítani neki a költségvetésben. Ez volt a Constellation-program rákfejéne is, hogy oké, megvan a cél, de ha nem adtok rá pénzt, akkor miből kezdjünk el dolgozni? Csak úgy ment a dolog, hogy más programoktól vették el a pénzt, például a robotszondások régi álmától, a JIMO-tól, amely egy hatalmas, ~30-35 tonnás, nukleáris erőforrással táplált, ion-hajtóműves Jupiter-szonda, amely 20 éves útja alatt évekig figyelte volna meg a Jupiter nagyobb jeges holdjait. De jött a Constellation, és vele a kasza. Mármint a JIMO-nak.

De így sem sikerült a landerre egy fityinget legalább félrerakni, ezért nem valósult meg még csak makett formájában sem. CGI-ként igen, de úgy sem volt egységes, hogy is fog kinézni.

Az ISS és az egyéb NASA programok mellett egyszerűen nincs pénz komolyabb programra a Földön túl. Mivel a NASA-nak az SLS / Orion párossal kell ezt megvalósítania, ebből próbál valamit kihozni. Csak éppen ahogy már rámutattunk, az SLS és az Orion eszméletlen drága.

A NASA-n és a Kongresszuson belül próbálkozik egy csoport a kereskedelmi megközelítéssel, ez a COTS, és a CRS-el már elég jó eredményeket is elértek, a CCtCap-al pedig legalább az ISS személyzetcseréjét megoldhatják olcsóan.

Már ha hagyják.

A NASA Transition Authorization Act of 2017 szövege, ami előírja a megválasztott új NASA igazgatónak, hogy hivatalba lépése után 60 nappal válaszoljon arra, hogy:

"(A) those components and systems of Orion that ensure it is in compliance with section 303(b)(3) of that Act (42 U.S.C. 18323(b)(3));

(B) the expected date that Orion, integrated with a vehicle other than the Space Launch System, could be available to transport crew and cargo to the ISS;"

Az (A) pont arra vonatkozik, hogy az új NASA igazgatónak tisztáznia kell, hogy az Orion megfelel-e annak, amit a 2010-es törvény 303-as szekciójában leírtak (vagyis hogy hasznos terhet és űrhajósokat kell képesnek lennie vinni az ISS-re), a (B) pont szerint pedig arra kell választ adnia, hogy az Orion nem az SLS orráról indulva mikor lehet képes hasznos terhet és űrhajósokat vinni az ISS-re.

A NASA a 303-as szekciót eddig szabályosan szabotálta, hiszen a teherszállításra ott a CRS, a személyszállításra meg a CCtCap. Így például az Orion nem rendelkezik olyan rendszerrel, ami lehetővé teszi a dokkolást az ISS-en.

Természetesen a háttérben itt inkább a lobbik közötti húzd meg-ereszd el folyik, de a lényeg, hogy törvényi alapon bebiztosították, hogy az Orionnak is képesnek kell lennie az ISS ellátására – ehhez pedig a pénzt és a lehetőséget a NASA-nak biztosítani kell. Papíron...

ha jobban működhetne az egyes űrügynökségek közötti feladat- és költségmegosztás, akkor mindjárt nem egy nemzetnek kellene benyelni az egészet.

Az Orion műszaki modulját az ESA "adja", barterszerződés keretében (az ESA-nak ezért cserébe a NASA elintézettnek tekinti az ISS költségvetésébe befizetendő ~8%-os költségrészesedést), az Orion csúszásáért részben most ez a lépés felelős, az Airbus gyártja ugyanis a műszaki modult (az ATV műszaki modulját alakítják át alapvetően), de hát hirtelen a semmiből kellett ezt az egészet levezetni, pontosan meghatározni, hogy mit akarnak, összekoordinálni az európai és amerikai alvállalkozók és űrügynökségek munkáját, stb...


Az Orion műszaki moduljának tesztváltozata építés alatt az Airbusnál,
láthatóak a nagy méretű üzemanyag és oxidálószer tartályok

Sajnos a feladat- és költségmegosztás nem egyszerű tényező...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.