Az itteni téma alapvető része a relativitás elméletnek. Kb az egész előadás sorozat arról szól.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
Gyorskeresés
Legfrissebb anyagok
- Bemutató Route 66 Chicagotól Los Angelesig 2. rész
- Helyszíni riport Alfa Giulia Q-val a Balaton Park Circiut-en
- Bemutató A használt VGA piac kincsei - Július I
- Bemutató Bakancslista: Route 66 Chicagotól Los Angelesig
- Tudástár AMD Radeon undervolt/overclock
Általános témák
LOGOUT.hu témák
- [Re:] PLEX: multimédia az egész lakásban
- [Re:] Android másképp: Lineage OS és társai
- [Re:] [Luck Dragon:] Asszociációs játék. :)
- [Re:] [HThomas:] Kia Ceed SW JD vs CD tapasztalatok
- [Re:] [D1Rect:] Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- [Re:] [Sub-ZeRo:] Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- [Re:] [gban:] Ingyen kellene, de tegnapra
- [Re:] [ldave:] New Game Blitz - 2024
- [Re:] [eldiablo:] Kioxia XG6, BiCS please
- [Re:] eBay-es kütyük kis pénzért
Szakmai témák
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
GAMEPOD.hu témák
Hozzászólások
A tudomány nem népszerűségi vetélkedő. Minek teszel fel kérdéseket, ha a kevés épkézláb választ egyébként ignorálod? Ha vicces meg frappáns válaszokat akarsz, akkor jelöld meg annak megfelelően a topikot.
Mindenki tudományos elméleteket fejteget, nem meséket. Miért kell kiforgatni az ember szavait? Muszáj minden áron kötekedned? Olvastam minden választ, és megnéztem a videókat(bár tekintve, hogy több óra anyagot kaptam, nyilván még nem mindet). De tőled csak a kötekedés megy, az nem kell, kösz.
Nem tetszik, nem kell hozzá szólni. Én örülnék. Tényleg. És erre sem várok választ. Köszi!
[ Szerkesztve ]
Everybody lies.
#90088192
törölt tag
En fordítottam a kérdésen, ha végtelen energia szükséges egy tömeggel rendelkező tárgy fénysebességre gyorsításához, akkor egy tömeg nélküli verzióhoz 0 energia szükséges?
Látom, nincs sok érzéked a finom különbségekhez. 
Dr. Romano
veterán
Mindenhez van érzékem, egyedül a gondolatolvasás nem az erősségem ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???
ncc1701
veterán
Ezt minden nap megteszed, mikor bekapcsolsz egy lámpát.
#90088192
törölt tag
Az majdnem igaz, hiszen amikor bekapcsolsz egy hagyományos izzót az abba befektetett energia 99.99% hőként távozik, a maradék ugye az elektronok mozgása(energiaszint ugrása) álltál generált fotonok létrehozása. De ebből mennyi a foton felgyorsításara tett erőfeszítés? 
[ Szerkesztve ]
A távozó hő csak veszteség.
Elméletileg lehetne vákuum az üvegburában. Ez esetben csak a tartószerkezet és az és vezetékezés képezne hőhidat. Sokkal magasabb lehetne a hatásfok. (és a probléma a termék fejlesztéssel)
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Az majdnem igaz, hiszen amikor bekapcsolsz egy hagyományos izzót az abba befektetett energia 99.99% hőként távozik,..
Valóban tragikus a hagyományos izzólámpa hatásfoka, a villamos energia néhány százaléka alakul látható fénnyé. Az energia döntő többsége infravörös sugárzássá alakul, egy kisebb része pedig hővezetéssel távozik a foglalat irányába.
...a maradék ugye az elektronok mozgása(energiaszint ugrása) álltál generált fotonok létrehozása. De ebből
mennyi a foton felgyorsításara tett erőfeszítés?
A felhevült volfrám szabad elektronjai melyek a magas hőmérséklet miatt gerjesztve vannak, előbb utóbb vissza-visszaugrálnak alacsonyabb energiaszintre, ezen energiaszintek különbségének megfelelő energiájú foton pedig kisugárzódik. A foton nyugalmi tömege nulla, sebessége pedig elektromágneses hullám révén fénysebesség. nincsen gyorsítási periódus, azonnal fénysebességgel száguld, amíg valami el nem nyeli.
Egy egy foton energiája kizárólag a frekvenciájától függ: E(foton) = frekvencia * konstans.
A volfrámszál 2000-3000 fok körüli hőmérsékleten izzik a körtében. Minél magasabb a hőmérséklete annál jobban párolog. Amikor izzik gyakorlatilag (felhevített) fekete testként funkcionál. Széles frekvenciatartományban sugároz ki fotonokat, de a nagy részük ehhez a 2000-3000K-es hőmérséklethez tartozik. Innen jön a színhőmérséklet. az izzó fém hőfoka közvetlenül meghatározza, hogy a kisugárzott fotonok mekkora hányada tartozik a látható és mekkora az infravörös spektrumba. Ha növeled a volfrámszál hőmérsékletét, növekszik a látható hullámhosszba tartozó fotonok aránya.
Az izzószál hőmérsékletének növelésével növekszik annak párolgása. A párolgás hatását ellensúlyozandó raknak az izzóba egy kevés halogén gázt (halogénizzó). Hogy a halogén ki tudja fejteni a hatását, kell egy hordozó töltőgáz (argon). A halogénes volfrámizzók így magasabb hőmérsékleten tudnak üzemelni, ezért hatékonyabbak.
[ Szerkesztve ]
#90088192
törölt tag
Köszönöm
Akkor tovább kérdezek, volt hír róla, hogy a fotonokat(fénycsóvát) lelassítottak pár 100 km/h sebességre, vagyis rengeteg energiát fektettek bele, miután megszűnik az energia befektetés a foton újra c-vel megy tovább?
Vagy ugyan olyan lassan? Mert akkor amekkora energia szükséges volt lelassítani a fotont, akkora kell felgyorsítani is nem?
A fény sohasem lassul le. Minden esetben a vákuumbeli fénysebességgel halad.
DE!
A közvetítőanyagban a fény nem tud egyenesvonalban folyamatosan előre haladni, akadályba ütközve, irányt változtat. Ekkor az egyenes irányba mutató sebesség vektora alacsonyabb, a fénysebességnél, mert a fény attól eltérő szögben halad.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
föccer
nagyúr
Az energia befektetést inkább átételesen használhatták. Vannak olyan anyagok, amiben lassabban halad a fény. Olvastam már olyat is, hogy ~3 m/s sebességgel haladt egy közegben.
Magyarázat egyel lentebb (fentebb, kinek milyen irányban)
Építésztechnikus. Építőmérnök.
#90088192
törölt tag
Koszi mindenkinek 
"elektromágneses hullám révén fénysebesség"
Vagyis ha elektromágneses mező hat rajuk, akkor csak a frekvencia/hullámhossz/amplitúdó változik meg de a terjedés sebessége nem?
Értem amit 1Stein irt sok szempontból de nekem az jött le hogy tér manipulálással lehet a fény sebességét változtatni, vagyis amekkora energia mennyiséget fektetünk a tér megváltoztatásába, akkora energia szükséges a foton/fény sebességének megváltoztatásához nem?
#90088192
törölt tag
Erre nem gondoltam, de mar ezt is tudom
A fénysebesség állandó.
Tekintsd úgy, hogy a foton digitális állapotú. Vagy halad vagy nem.
A fényt csak inerciarendszeren belül tudjuk vizsgálni. Ezen belül a fénysebesség állandó, még akkor is, ha az anyagban zik-zak úton halad.
Mekkora dobás lenne egy olyan ablaküveg, amin a fény, 182-183 nap alatt jutna át. Nyáron a havas tájban gyönyörködhetnék. Télen, a nyári napsütés fűtene.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Dr. Romano
veterán
Ezt nagyban úgy képzeld hogy a nap belsejében lévő foton több 10ezer évig bolyong mire sikerül felszínre törnie.
Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???
Akkor tovább kérdezek, volt hír róla, hogy a fotonokat(fénycsóvát) lelassítottak pár 100 km/h sebességre, vagyis rengeteg energiát fektettek bele, miután megszűnik az energia befektetés a foton újra c-vel megy tovább?
Hallottam róla, de igazából nem néztem utána, hogy mit csináltak, spekulálni meg nem szeretnék.
Ami biztos: a fény vákuumban c-vel terjed, optikailag sűrűbb anyagban c(közegben) = c / törésmutató -val, ahol a törésmutató az anyagra jellemző 1-nél nagyobb közötti konstans. A levegő törésmutatója picivel van egy felett, tehát a fénysebesség a vakuumbelinél picit lassabb, az üvegé 1.5 körüli, szemüveglencsék 1.8, gyémánt 2.5.
Amint belép a fény a sűrűbb anyagba, azonnal lassabban terjed, amint kilép belőle azonnal gyorsabban. Nincsen "gyorsítási szakasz". A a terjedési sebesség megváltozásához nem kell itt munkát végezni.
A fénynek egyszerre van hullám és részecsketermészete. Amikor fénytörésről, terjedési sebességről, doppler hatásról gondolkodsz, akkor érdemes a fényre mint hullámra gondolni és nem mint részecskék egy nyalábjára.
Érdekesség:
Egyébként a fény vákuumban hullámhossztól függetlenül c-vel terjed, teljesen mindegy, hogy infravörös, látható, UV vagy éppen röntgen tartományban van a frekvenciája. Amikor nem vákuumban halad, akkor a sebessége ( c / törésmutató ) csak egy körülbelüli érték, mert az anyag törésmutatója általában egy picit frekvenciafüggő, tehát a vörös és a kék fény sebessége nem lesz pontosan azonos.
lev258
veterán
Ha már a "lassú fény"-ről beszéltek, akkor fontos megemlíteni, hogy két sebesség-mennyiség is van, melyek fontosak a témában. A fázis- és a csoportsebesség.
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
#90088192
törölt tag
Értem
Azt is értem amit az inercia rendszerről írsz, azért hoztam fel a tér manipulálásával kapcsolatos elgondolást, hiszen ha tér kis szeletet tudnánk manipulálni akkor ott képesek lennénk számunkra mint külső szemlélőnek a fény sebességet megváltoztatni abban a térrészben nem?
Ez lenne az egész kérdésnek a lényege amit feltett a kérdező nem?
#90088192
törölt tag
Erről így konkrétan csak magát a doppler hatást tudtam, ezert is van kék vagy vörös eltolódás, és ez segít a távolság meghatározásában.
A kettős termeszét részecske szemléletmód csak kölcsönhatáskor érvényesül, ha jól sejtem.
Témaindító írás:
bejegyzés Fénysebesség kontra világítás
