Akkor tovább kérdezek, volt hír róla, hogy a fotonokat(fénycsóvát) lelassítottak pár 100 km/h sebességre, vagyis rengeteg energiát fektettek bele, miután megszűnik az energia befektetés a foton újra c-vel megy tovább?

Hallottam róla, de igazából nem néztem utána, hogy mit csináltak, spekulálni meg nem szeretnék.

Ami biztos: a fény vákuumban c-vel terjed, optikailag sűrűbb anyagban c(közegben) = c / törésmutató -val, ahol a törésmutató az anyagra jellemző 1-nél nagyobb közötti konstans. A levegő törésmutatója picivel van egy felett, tehát a fénysebesség a vakuumbelinél picit lassabb, az üvegé 1.5 körüli, szemüveglencsék 1.8, gyémánt 2.5.

Amint belép a fény a sűrűbb anyagba, azonnal lassabban terjed, amint kilép belőle azonnal gyorsabban. Nincsen "gyorsítási szakasz". A a terjedési sebesség megváltozásához nem kell itt munkát végezni.

A fénynek egyszerre van hullám és részecsketermészete. Amikor fénytörésről, terjedési sebességről, doppler hatásról gondolkodsz, akkor érdemes a fényre mint hullámra gondolni és nem mint részecskék egy nyalábjára.

Érdekesség:
Egyébként a fény vákuumban hullámhossztól függetlenül c-vel terjed, teljesen mindegy, hogy infravörös, látható, UV vagy éppen röntgen tartományban van a frekvenciája. Amikor nem vákuumban halad, akkor a sebessége ( c / törésmutató ) csak egy körülbelüli érték, mert az anyag törésmutatója általában egy picit frekvenciafüggő, tehát a vörös és a kék fény sebessége nem lesz pontosan azonos.