Hirdetés

2018. szeptember 22., szombat

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) Samus


Samus
(PH! addikt)

Nem vagyok fizikus, de szerintem nem.

'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.''

(#2) Cucuska2


Cucuska2
(őstag)

Tételezzünk fel egy fénysebességgel haladó járművet.
Ha van tömege, nem mehet fénysebességgel. Ha pedig nem fénysebességgel megy, akkor pedig a relativisztikus doppler effektus miatt kék/lila/... lesz a fénye szemből nézve. És igen, látni fogjuk a fényét.

[ Szerkesztve ]

Nyílik-a nyílik a csillagkapu, Teal'c-Teal'c-Teal'c. Hajlik-a hajlik a féregjárat féregjárat, Teal'c Teal'c Teal'c. A babámba bemászott a Goa'uld, azóta már leigázta a falut, bár lehoztam nekik a csillagkaput, de Teal'c Teal'c Teal'c.

(#3) KISDUCK válasza Cucuska2 (#2) üzenetére


KISDUCK
(senior tag)

"Ha van tömege, nem mehet fénysebességgel." ez kamu mehet gyorsabban is itt a bizonyíték.

[ Szerkesztve ]

Kapcsold ki az oldalon a reklámblokkolót, mert ennyit tehetünk az oldalért! Köszönöm!

(#5) D1Rect válasza cuccli (#4) üzenetére


D1Rect
(PH! félisten)

Szavaztam másokra.
Ne spamelj! ;)

"Sok hűhó semmiért, lehetne mondani, de egy tetszett pecséttel azért értékelem a mérnökök igyekezetét. Még akkor is, ha a Galaxy Note-tal nem sikerült kategóriát teremteniük. " - 2011

(#6) lev258


lev258
(PH! kedvence)

Olvasnivaló.

Ubuntu MATE 18.04

(#7) Hieronymus


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Mivel a jármű (közel) fénysebességgel, (önmagához képest) egyenes vonalú mozgást végez, a saját inerciarendszerében a fény, fénysebességgel halad a járműhöz képest.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#8) Barthezz2 válasza Cucuska2 (#2) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Tudom, mivel a fénysebességet közelítve a tömege a végtelenhez közelítene. Azért írtam, hogy tételezzük fel.

De ha jobban tetszik, akkor a járművet helyettedítsd egy fotonnal.

Everybody lies.

(#9) Lauda


Lauda
(PH! félisten)
LOGOUT blog

Mivel minden viszonylagos, a fénysebességgel haladó jármű lesz a kiindulópont. Tehát a felkapcsolt lámpa fénye ahhoz képest halad fénysebességgel. Ebből kifolyólag látni fogod. Szerintem.

Dubito ergo cogito, Kételkedem tehát gondolkodom (René Descartes).............az emberek el akarják hinni az olcsó és színes, szagos, cukormázas, ragacsos hazugságokat (Puzsér Róbert)..... Rengeteg a hülye ember manapság (Lauda)

(#10) Freiherr


Freiherr
(őstag)

Szerintem nem.A fény sebessége állandó, nem adódik hozzá a fényforrás sebessége.

(#11) Barthezz2 válasza Freiherr (#10) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Viszont a fény elvileg minden szemlélődő számára fénysebességgel halad, függetlenül a megfigyelő mozgásától.

Ezért érdekes a kérdés :)

Everybody lies.

(#12) Freiherr válasza Barthezz2 (#11) üzenetére


Freiherr
(őstag)

Igen, relativítás- elmélet talán.
Tényleg jó kérdés.:)

[ Szerkesztve ]

(#13) Lauda válasza Freiherr (#10) üzenetére


Lauda
(PH! félisten)
LOGOUT blog

Így van. Ahhoz képest állandó, ahonnan kibocsájtják a fényt.

Dubito ergo cogito, Kételkedem tehát gondolkodom (René Descartes).............az emberek el akarják hinni az olcsó és színes, szagos, cukormázas, ragacsos hazugságokat (Puzsér Róbert)..... Rengeteg a hülye ember manapság (Lauda)

(#14) Hieronymus válasza Lauda (#13) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Nem.
A vákuumban (illetve állandóan azonos közegben) haladó fény sebessége állandó. Függetlenül az fényt kibocsájtó test irányától és sebességétől.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#15) föccer


föccer
(PH! nagyúr)

Ha azonos inerciarendszerben van a szemlélődő és a kibocsájtó, akkor a fény a kibocsájtótól c-vel fog távolodni a szemlélő számára.

Ha szemlélődő másik inercia rendszerben van, mint a kibocsájtó, akkor meg a relativisztikus sebesség összeadással kell a számítást elvégezni, ami határesetben azt hozza ki, hogy mind a kibocsájtó, mind a fény c-vel fog haladni. (a fény mindig c-vel fog haladni, bárhonnan is szemémlélődünk), de a kibocsájtónak a fényhez viszonyított sebessége számítható)

A kérdésedből számomra az jön le, hogy a fényt kibocsájtó és a szemlélődő ugyan az a "személy", így ő úgy látja, hogy a fény tőle c sebességgel távolodik.

Inerciarendszeren belül tökéletesen úgy működik a fizika, ahogy "megszoktuk" (mind ha euklideszi tér lenne). A nehézséget az szokta jelenteni, hogy ha két külön inerciarendszert akarunk összerakni, mert a téridő nem euklideszi geometriájú, így a klasszikusan megszokott fizika már nem érvényes.

[ Szerkesztve ]

(#16) föccer válasza Lauda (#13) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

Nem, nagyon nem. A c (mint általános határsebesség), minden inerciarendszerben állandó. A fény tökéletes vákumban eléri a c sebességet. Lásd előző hszemet. A lényeg, hogy azonos inerciarendszeren belül (durván amin belül az objektumok egymáshoz képest nem mozdulnak el és nincs számottevő görbülete a téridőnek) a téridő síknak tekinthető, így működik a klasszikus fizika. Ha nem azonos inerciarendszerben vizsgálódunk, akkor figyelembe kell venni a téridő görbületét, amire jelen esetben ott van a relativisztikus sebességösszeadás képlete.

üdv, föccer

[ Szerkesztve ]

(#17) Armahun


Armahun
(PH! addikt)

Igen, mivel a haladó jármű körül torzul a tér és az idő, hogy ott is a járműhöz képest fénysebességgel tudjon terjedni a fény.

A fény sebessége mindig állandó és hogy ez így is maradjon kompenzálódik az idő telésének sebességével és a tér deformálódásával.

Nyugalom, egy párhuzamos világban már megtetted!

(#18) joysefke


joysefke
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

szerk:
mire leírtam született még pár másik válasz..
_________
Elsőként azt kell észben tartani, hogy egy tárgynak vagy megfigyelőnek önmagában nincsen olyan tulajdonsága, hogy sebesség. Sebességet mindig két objektum (két test, egy test és egy megfigyelő stb) között lehet értelmezni.

Én most békésen ülök a kanapémon, a szomszéd azt mondaná nem mozgok ezért a sebességem 0 m/s. Az utcán megy a villamos, annak az utasa azt mondhatná, hogy (hozzá képest) 10m/s-mal haladok. Egy a Napunkhoz rögzített megfigyelő pedig azt mondaná, hogy mivel a kanapém a Földhöz van rögzítve a Föld pedig 30Km/s-kel száguld a Nap körül, ezért én is annyival haladok...

Ha eltekintünk az univerzum tágulásától semmilyen két tömeggel rendelkező objektumnak nem lehet az egymáshoz viszonyított sebessége nagyobb vagy egyenlő mint a fénysebesség. Ha egy vonat a fénysebesség 2/3-val halad a peronhoz képest, és a vonatból menetirányban kilövünk egy golyót ami a vonathoz képest a fénysebesség 2/3-val halad, akkor ez a golyó a peronhoz képest nem 2/3 c + 2/3 c -vel fog haladni, hanem kb 0,93c-vel: katt
A képlet már Einstein előtt is ismert volt.

Addig amíg a sebességek a fénysebességekhez képest elhanyagolhatóak, addig nem okoz észrevehető pontatlanságot a sebességeket egyszerűen összeadni, kivonni, gyors objektumok esetén azonban ez már nem működik.

És a felvezetés után térjünk vissza a "fénysebességgel" haladó járműhöz:
A jármű nyilván semmilyen más anyagi testhez képest képest nem halad fénysebességgel, de ez kb lényegtelen is, mert Te a jármű és a fényszórója által kibocsájtott fénnyaláb viszonyát akarod vizsgálni.

A jármű utasa (feltéve, hogy a jármű nem gyorsít és nem változtat irányt) nem fogja azt érezni, hogy ő "majdnem fénysebességgel" halad valamihez képest. Ugyanolyan jól érzi magát mint én a kényelmes kanapémon és számára is pont ugyanúgy fog viselkedni a világ, mint számomra itt a kanapémon: a fényszórója által kibocsájtott fény az autóhoz (és minden más anyagi tárgyhoz képest függetlenül attól, hogy azok hogyan és mily módon haladnak az autóhoz képest) fénysebességgel fog mozogni.

A különbség a fény megfigyelt színében lesz: az út mellett álló megfigyelő a felé haladó, az úton (vagyis az úthoz és így a megfigyelőhöz képest) majdnem fénysebességgel száguldóautó fénycsóváját erősen kéknek fogja látni, míg az autó vezetője az autó által kibocsájtott fényt továbbra is kellemes fehérnek látja. Doppler effektus

____________________________________

Ez a megfigyelés, hogy anyagi test nem tudja a fényt lehagyni, nem tud semmilyen másik anyagi testhez képest fénysebességgel haladni ez a vákuumbeli fénysebességre vonatkozik. Optikailag sűrűbb anyagokban a fény lassabban halad mint a vákuumbeli fénysebesség (c' = c / optikai törésmutató) gyémántban a fény például a vákuumbelinek kevesebb mint felével terjed. Ilyen közegben anyagi testek is leelőzhetik a fényt...

[ Szerkesztve ]

(#19) Hieronymus válasza joysefke (#18) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Tovább gondolva.
majdnem fénysebességgel száguldóautó fénycsóváját erősen kéknek fogja látni, míg az autó
majdnem láthatatlan marad, mert a jármű gyors mozgása okán, a haladás irányában, közel nullára rövidül a jármű hossza, a szemlélő nézőpontjából.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#20) joysefke válasza Hieronymus (#19) üzenetére


joysefke
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

ez hogyan változtat azon amit leírtam?

(#21) Csabroncka válasza joysefke (#20) üzenetére


Csabroncka
(PH! addikt)
LOGOUT blog

..és ugyan ilyen érdekes kérdés még, ha fénysebességgel tolatsz, ugyanis a sofőrnek semmi sem tűnik fel (a fénycsóva világít), de a szemlélődő észre sem vesz, azt sem tudja, hogy ott vagy ;)

=====DUNE HD TV-102(AW) valamennyi tartozékával, garanciával eladó====="in medias res"

(#22) Barthezz2 válasza Csabroncka (#21) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Akkor vörösbe tolódik el a fényszóró fénye, nem? Már ha azt az esetet vizsgáljuk, ami fentebb fejtegetve van joysefke által, azaz csak közel fénysebességgel haladunk.

joysefke:

De amit leírtál, az arra az esetre vonatkoztatható, ha közel fénysebességgel haladunk. De mi a helyzet, ha elérjük(és most tekintsünk el attól, hogy lehetetlen)?

[ Szerkesztve ]

Everybody lies.

(#23) Csabroncka válasza Barthezz2 (#22) üzenetére


Csabroncka
(PH! addikt)
LOGOUT blog

Ez azért érdekes, mert a világegyetem tágul és a körülöttünk lévő cucc 75 százalékát nem is látod - ezért van sötét éjszaka, egyszerűen ide sem ér a fényük

Persze az is kérdés, hogy emberi szemmel mit látsz és egyéb hullámhossztartományban......

=====DUNE HD TV-102(AW) valamennyi tartozékával, garanciával eladó====="in medias res"

(#24) föccer válasza Barthezz2 (#22) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

Semmi. Inercia rendszeren belül minden ugyan úgy működik, mint normális esetben, nem tudsz különséget tenni. Rendszeren belül a fény os c-vel fog terjedni és minden normális. Külső szemlélődőként pediglen a téridő úgy görbül, hogy a fényt állandó sebességűnek lásd. Ezért láthatja a külső szemlélődő, hogy eltorzulnak a "benti" dolgok. A téridő deformálódik, hogy a c állandó maradhasson külső szemlélődő számára is.

(#25) Hieronymus válasza joysefke (#20) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Miért változtatna azon, amit leírtál?
Csak egy kiegészítés.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#26) Csabroncka válasza Barthezz2 (#22) üzenetére


Csabroncka
(PH! addikt)
LOGOUT blog

Itt egyébként utazhatsz fény sebességgel igaz a távolságok miatt tényleg nem gyors :)

=====DUNE HD TV-102(AW) valamennyi tartozékával, garanciával eladó====="in medias res"

(#27) Hieronymus válasza Csabroncka (#23) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

...ezért van sötét éjszaka, egyszerűen ide sem ér a fényük

Ideér az a fény, csak alacsonyabb hullámhosszra/energiaszintre tolódik, ezért esik ki a látható színtartományból. Sőt, "láthatunk" is a "fényhatáron" túlra, ha valami nagyobb energiájú sugárzás keletkezik, ami a mi látástartományunkba tolódik le.

Van egy másik ok is. Mivel a kisugárzott energia, a távolság négyzetével arányosan csökken, egyszerűen túl kevés foton érkezik. Ennek a kompenzálására használnak optikai eszközöket a csillagászok. A nagyítás helyett a fényerő növelését tekintik célnak, az információ gyűjtéskor.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#28) föccer válasza Hieronymus (#27) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

Huh, Olbers paradox néven utána lehet nézni, hogy miről is van szó, illetve, hogy hogyan lehet ezt a a paradoxont feloldani. Ajánlom a témában Dávid Gyula előadását. Pocsák a videó minősége, de az előadás nagyon évezetes. Az egyik és talán leglényegesebb feloldása a paradoxonnak az, hogy a tér véges (ugyan akkor határtalan, de ez perpil minegy).

Attól, hogy a tér tágul és ezért a sugárzás hullámhossza a dopler effekt miatt eltolódik lényegtelen, mert attól az energia még megérkezik. Az is lényegtelen, hogy a távolság négyzetes arányában csökken az adott térpontól érkező energia, mert az adott távolsághoz tartozó térrész teljes felülete ugyan úgy négyzetes arányban növekszik, így a távolságtól nem függ az érkező energia mennyiség.

Az Olbers paradoxon feloldása az egyik bizonyítéka a nagy bumm elméletnek, illetve ezzel a feloldással cáfolták meg a térben és időben végtelen világszemléletet.

üdv, föccer

(#29) Gdi


Gdi
(senior tag)

A fény részecske vagy hullám? :)

''Milliárdnyi meggyilkolt csillag sikolya elhal az éj békéjében, és a kétségbeesésnek csak néhány, törékeny, kőbevésett szó áll ellen.''

(#30) föccer válasza Gdi (#29) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

Is-is.

Elektromágneses hullám, amely a foton részecske révén lép kölcsönhatásba a téridővel. A fotonnak nincs nyugalmi tömege, ezért képes c-vel terjedni.

(#31) Barthezz2 válasza föccer (#28) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Huhh, elég sok videója van YT-on, lesz mit néznem egy darabig :)

Everybody lies.

(#32) Hieronymus válasza föccer (#28) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

"Az is lényegtelen, hogy a távolság négyzetes arányában csökken az adott térpontól érkező energia, mert az adott távolsághoz tartozó térrész teljes felülete ugyan úgy négyzetes arányban növekszik, így a távolságtól nem függ az érkező energia mennyiség."

Ezt nem értem!
Logikusnak az tűnik, hogy a négyzetes arányban növekszik a tér területe/felülete. A növekvő térben, egyenletesen eloszló energia, ezért csökken a távolság négyzetének arányos mértékben.
Ráadásul mérésekkel igazolható is az energia eloszlása a térben.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#33) Csabroncka válasza Hieronymus (#27) üzenetére


Csabroncka
(PH! addikt)
LOGOUT blog

Most mint emberi szemlélődő ment a kérdés-válasz 400-700 nm -es tartományban.

Egyébként azért nincs is értelme ilyen elven, hogy milyen színbe tolódik a sugárzás, mert mindkét esetben az emberi szem számára érzékelhetetlen...

[ Szerkesztve ]

=====DUNE HD TV-102(AW) valamennyi tartozékával, garanciával eladó====="in medias res"

(#34) föccer válasza Hieronymus (#32) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

R távolságan lévő energiaforrásról beszélünk. Ellenben R távolságban nem csak az az egy energiaforrás van, hanem sok. Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a tér egyenletesen tartalmaz anyagot, amely sugároz (minden anyag sugároz és a tér kellően nagy léptékben homogénnek tekinthető). Ekkor a Földről tekintve R sugarú gömb felületéről érkezik a teljes energia. Tekinthetjük úgy is, hogy a homogénen elszórt csillagok gyakorisága négyzetesen arányos az R sugárral, pont úgy, mint az egyes csillagok által felénk sugárzott energia.

Kicsit részletesebben DGY előadásában.

(#35) Hieronymus válasza Csabroncka (#33) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Én egy másik esélyt vázoltam fel.
Lehetséges, hogy 700 nm alá csökken egy sugárzás energiaszintje. Ennek következtében válik láthatóvá.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#36) joysefke válasza föccer (#28) üzenetére


joysefke
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

Kicsit kezd szétesni hármatok beszélgetése.

Csabroncka:

Ez azért érdekes, mert a világegyetem tágul és a körülöttünk lévő cucc 75 százalékát nem is látod - ezért van sötét éjszaka, egyszerűen ide sem ér a fényük

Persze az is kérdés, hogy emberi szemmel mit látsz és egyéb hullámhossztartományban......

A sötét anyagot ne keverjük ide.

Amit írtál az érintőlegesen kapcsolódik az Olbers paradoxonhoz, ami azt fejtegeti, hogy egy statikus (öröktől létező, végtelen kiterjedésű nem változó világegyetemben világosnak kéne lenni a csillagközi térnek és nem sötétnek). ennek a paradoxonnak több feloldása is van, ráadásul a mi világegyetemünk is rendelkezik legalább két tulajdonsággal amelyek mindegyike egyedül is fel tudná oldani a paradoxont: véges életkor és tágulás.

Ha nem tágulna világegyetem, hanem egyszerűen végtelen lenne a kiterjedése, de véges az életkora, akkor is sötétnek látnád az égboltot, mert az eltelt 13Mrd év nem lett volna elegendő, hogy sugárzással megtöltse. Szóval a gondolatmeneted itt egy picit kiigazításra szorul.

föccer:
Attól, hogy a tér tágul és ezért a sugárzás hullámhossza a dopler effekt miatt eltolódik lényegtelen, mert attól az energia még megérkezik. Az is lényegtelen, hogy a távolság négyzetes arányában csökken az adott térpontól érkező energia, mert az adott távolsághoz tartozó térrész teljes felülete ugyan úgy négyzetes arányban növekszik, így a távolságtól nem függ az érkező energia mennyiség.

te itt az Olbers paradoxonról beszélsz, hogy egy adott térszög által határolt gömbfelületre integrálod a fluxust:
minél messzebbi objektumokat nézel, azok fénye a távolsággal négyzetesen csökken, de a térszögön belülre eső objektumok száma a távolsággal ugyanilyen arányban növekszik. ez mind szép és jó (és a paradoxonon belül) igaz, de nem hiszem, hogy a 27-es hsz az Olbers paradoxonról szólna, hanem inkább egyszerűen a távoli objektumok fényének vöröseltolódásáról. Persze a paradoxon feloldása és a vöröseltolódás összefüggenek :)

Attól, hogy a tér tágul és ezért a sugárzás hullámhossza a dopler effekt miatt eltolódik lényegtelen, mert attól az energia még megérkezik.

Nem hiszem, hogy lényegtelen lenne:
Az univerzum nyilván tele van galaxisokkal, melyek az univerzum tágulása miatt a fénysebességnél gyorsabban távolodnak tőlünk. Az ezekben a galaxisokban születő új csillagok fénye soha nem jut el hozzánk.

Barthezz2:

De amit leírtál, az arra az esetre vonatkoztatható, ha közel fénysebességgel haladunk. De mi a helyzet, ha elérjük(és most tekintsünk el attól, hogy lehetetlen)?

-Elég nehéz attól eltekinteni, hogy lehetetlen elérni a fénysebességet.
-Ha pedig elérnénk (amit nem lehet), minden fizikai megfigyelésünk és eszmefuttatásunk azon alapul, hogy honnan milyen bejövő fényt, elektromágneses hullámot érzékelünk (látás).
Ez a filozófia ködébe veszik, ami engem teljesen hidegen hagy, mert a való világ és annak fizikája is eléggé bonyolult és érthetetlen anélkül, hogy azokon a dolgokon tűnődnénk, ami a fizika jelenlegi állása szerint nem lehetséges.
A filozófiai kérdés, amire Te a választ keresed, az lenne, hogy: ha te egy fénysugár lennél, ami száguld(? -lehet nem is száguld, hanem áll-) keresztül az univerzumon, akkor milyennek érzékelnéd a világot.

[ Szerkesztve ]

(#37) Hieronymus válasza föccer (#34) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Megnézem a linkelt tartalmat.
Egyenlőre tovább növelted a kétségeimet.

"..Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a tér egyenletesen tartalmaz anyagot.."
De nem tartalmaz egyenletesen vagy egyenletes elosztásban anyagot.
A szupermasszív feketelyukakban akkora mennyiségű anyag sűrűsödik egy matematikai pontba, hogy galaxisokat képesek a gravitációs terükben megtartani. Ráadásul nem is sugároznak. Egyes feltételezések szerint mégis, mert a tömegük csökkenésére magyarázat szükséges, de ez esetben sem jelentős a sugárzás mértéke. Kárpótlásul hatalmas területeken az anyag és energia sürüsége közel nulla.
Ráadásul bevezettük a sötét energiát és sötét anyagot. Ami az éter elmélet modernebb formájának is tekinthető, némi iróniával. Sokat nem tudunk róluk, de annyi biztos, hogy nem tudjuk érzékelni a jelenlétüket.
Ezzel a "(minden anyag sugároz" feltételezést is kidobhatjuk.

"Tekinthetjük úgy is, hogy a homogénen elszórt csillagok gyakorisága négyzetesen arányos az R sugárral"
Tekinthetjük, csak nem a mi világegyetemünk szabályai szerint.
Mivel létezik nappal és éjszaka, nem igazolható a feltételezés.
"...pont úgy, mint az egyes csillagok által felénk sugárzott energia."
Ez azt jelentené, hogy minden irányból annyi energiát kapunk, mint a Napból?

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#38) ncc1701 válasza Barthezz2 (#31) üzenetére


ncc1701
(PH! addikt)

Dettó, döbbenet, köszi a tippet. :)

A hwsw fórumon leslie voltam. :)

(#39) Barthezz2 válasza joysefke (#36) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Nem érzem, hogy filozófiai kérdés lenne. Nem érdekel, hogy a foton mit érez, mikor elszáguld az univerzumban, csupán feldobtam egy elméleti kérdést, hogy mikor a fény, fénysebességgel halad, és én is, akkor ha felkapcsolok egy lámpát, mi fog történni.

Nagyon sok mindenről, nagyon sok mindent tudunk, de még így is édes kevés ahhoz, hogy teljesen megértsük a körülöttünk lévő világot. Ráadásul az általunk jelenleg vélt dolgok egy részéről simán kiderülhet később, hogy teljesen tévúton jártunk, holott már-már bizonyítván éreztük az adott teóriát.
Ennyi erővel elég sok minden csak filozofikus jelenleg is. Ez visz minket előbbre, nem? :)

Everybody lies.

(#40) Hieronymus válasza Barthezz2 (#39) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

A klasszikus mechanika és Einstein speciális relativitás elmélete tökélestes választ ad a kérdésedre.

A hajóból kibocsájtott fény, minden esetben fénysebességgel halad. Bármely irányban hagyja el a hajót, a fénysebesség azonos marad. A hajóhoz képest.
Ha az inerciarendszeren belül van egy egy szemlélő, akkor ő is fénysebességgel érkező fényt lát. Legfeljebb a fény energiaszintje (hullámhossza) változik attól függően, hogy a fényforrása közeledik vagy távolodik az inerciarendszeren belül.

Ha eltekintünk az inerciarendszertől, akkor a kérdés már nem értelmezhető.
Én hozzád képest, vélhetően, sebesség eltérés nélkül haladok. A Naphoz, Holdhoz és a többi bolygóhoz képest elérő irányban és sebességgel haladok. Sőt a Világegyetem tágulása okán, akár fénysebességgel is távolodhatok egy másik égitesttől. Erről persze nem tudhatok.

___ Ha értelmetlen hozzászólásommal találkozol, az nem a véletlen műve. A fantasztikus tag, címre hajtok! Muszáj hozzászólnom.___

(#41) UnA válasza Hieronymus (#40) üzenetére


UnA
(Korrektor)

"a Világegyetem tágulása okán"

Esetleg nem figyelmen kívül hagyva, hogy ez az állítás csak a modell fenntarthatósága miatt került bele ;) Ahogy a sötét anyag is.

(#42) Dr. Romano válasza Barthezz2 (#39) üzenetére


Dr. Romano
(PH! kedvence)

Ezer+1 videó boncolgatta már ezt a sztorit, itt az egyik.

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

(#43) föccer válasza UnA (#41) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

Amire a fórumtárs gondolt, az nem más, mint hogy a világegyetem tágulása miatt vannak olyan pontok, amik egymástól a fény sebességénél gyorsabban távolodnak. Ez a Hubble törvényből jön ki, ami szerint két pont távolodási sebessége arányos a köztük lévő távolsággal. Tehát egy kellően nagy távolság esetén ez a sebesség átlépi c-t. Ebből fakadóan az az adott két pont sosem fog egymással információt cserélni, mert nem lehetnek ok-okozati kapcsolatban.

Egyébként nagyjából Hubble megfigyelései végett alakult ki (nyert igazolást) a nagy bumm elmélet, így nem gondolnám, hogy a modell fentarthatósága miatt került volna bele. A világegyetem tágulása megfigyelt tény.

(#44) Barthezz2 válasza Dr. Romano (#42) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Érdekes videó ez is, köszi! :R

Everybody lies.

(#45) joysefke válasza Barthezz2 (#39) üzenetére


joysefke
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

Nem érzem, hogy filozófiai kérdés lenne. ..., csupán feldobtam egy elméleti kérdést, hogy mikor a fény, fénysebességgel halad, és én is, akkor ha felkapcsolok egy lámpát, mi fog történni.

Pont hogy filozófiai kérdés:
Először is azt kellene megérteni, hogy nincsen önmagában olyan, hogy sebességgel haladok: valamihez képest haladsz valamekkora sebességgel. Ez a valamekkora sebesség pedig nem lehet nagyobb a fénysebességnél (az univerzum tágulását most zárójelezzük ki, mert nem kapcsolódik ide), sőt a fénysebességet sem érheti el, ha van tömeged. Ráadásul akárkihez képest akármilyen (a fénysebességet nyilván el nem érő) sebességgel haladsz, a fény vákuumban mindig fénysebességgel fog elhúzni tőled.

Ezt és a Lorentz transzformáció helyességét (ami megadja, hogy hogyan kell relativisztikus módon sebességeket összeadni) jelenleg rengeteg kísérlet és megfigyelés igazolja. A relativitáselmélet erre épül, ez a sarokköve.

Nem várhatsz a relativitáselmélettől és a jelenlegi modern fizikától értelmes választ egy olyan kérdésre ami egy olyan kiindulópontból indít, ami 180 fokosan szembemegy annak alaptételével.

Mondok egy földhözragadtabb példát. A kérdésed olyan, mintha valaki azt kérdezné, hogy hogyan viselkedik, milyen halmazállapotban van az anyag, ha lehűtjük 0K alá. Holott a hőtan szerint 0K a legalacsonyabb lehetséges hőmérséklet és egy makroszkopikus test esetén a 0K-t elérni sem tudod, maximum tetszőlegesen megközelíteni. Aztán vársz egy tudományos választ arra, hogy mi lenne, ha...

[ Szerkesztve ]

(#46) Dr. Romano válasza Barthezz2 (#44) üzenetére


Dr. Romano
(PH! kedvence)

;) Nézd meg a többi videóját is mert nagyon jók, de PBS spacetime-ot is nagyon ajánlom.

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

(#47) UnA válasza föccer (#43) üzenetére


UnA
(Korrektor)

A tágulás nem megfigyelt tény. Van persze a vöröseltolódás, ami valószínűleg a távolodásra utal, és persze szép elméletet lehet rá felfűzni.

De én nagyon szkeptikus volnék az ilyen megállapításokkal, hogy "nyert igazolást", mert milyen jókat szoktunk szórakozni mondjuk pl. a 200 éves tudományos kozmológiai elméleteken. Szóval én inkább fenntartanám ugyanezt a mostaniakkal is.

(#48) Dr. Romano válasza UnA (#47) üzenetére


Dr. Romano
(PH! kedvence)

Szóval A Zisten!.... megint...? ;]

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

(#49) Barthezz2 válasza joysefke (#45) üzenetére


Barthezz2
(PH! nagyúr)

Nézd, mindenki más vette a kérdést, és egy normális diskurzus alakult ki. Pedig mindenki tudja, hogy amit kérdeztem, az lehetetlen. Probléma?
Ha téged nem érdekel a kérdés, mert számodra filozofikus, akkor ez nem a te topikod. Ennyi :)

Én minden esetre köszönöm szépen mindenki másnak, aki beszállt a kérdésbe, elég sok érdekes kifejtést, és rengeteg videó linket kaptunk már ide. Én ennek örülök :)

(#46) Dr. Romano: :R

[ Szerkesztve ]

Everybody lies.

(#50) T_chris válasza föccer (#28) üzenetére


T_chris
(PH! addikt)

Amúgy Dávid Gyula a relativitás elméletes videósorozatában pont kitért a topic problémájára is. :)

[ Szerkesztve ]

Legyen mindegyikre merőleges.

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.