Az majdnem igaz, hiszen amikor bekapcsolsz egy hagyományos izzót az abba befektetett energia 99.99% hőként távozik,..

Valóban tragikus a hagyományos izzólámpa hatásfoka, a villamos energia néhány százaléka alakul látható fénnyé. Az energia döntő többsége infravörös sugárzássá alakul, egy kisebb része pedig hővezetéssel távozik a foglalat irányába.

...a maradék ugye az elektronok mozgása(energiaszint ugrása) álltál generált fotonok létrehozása. De ebből
mennyi a foton felgyorsításara tett erőfeszítés?

A felhevült volfrám szabad elektronjai melyek a magas hőmérséklet miatt gerjesztve vannak, előbb utóbb vissza-visszaugrálnak alacsonyabb energiaszintre, ezen energiaszintek különbségének megfelelő energiájú foton pedig kisugárzódik. A foton nyugalmi tömege nulla, sebessége pedig elektromágneses hullám révén fénysebesség. nincsen gyorsítási periódus, azonnal fénysebességgel száguld, amíg valami el nem nyeli.

Egy egy foton energiája kizárólag a frekvenciájától függ: E(foton) = frekvencia * konstans.

A volfrámszál 2000-3000 fok körüli hőmérsékleten izzik a körtében. Minél magasabb a hőmérséklete annál jobban párolog. Amikor izzik gyakorlatilag (felhevített) fekete testként funkcionál. Széles frekvenciatartományban sugároz ki fotonokat, de a nagy részük ehhez a 2000-3000K-es hőmérséklethez tartozik. Innen jön a színhőmérséklet. az izzó fém hőfoka közvetlenül meghatározza, hogy a kisugárzott fotonok mekkora hányada tartozik a látható és mekkora az infravörös spektrumba. Ha növeled a volfrámszál hőmérsékletét, növekszik a látható hullámhosszba tartozó fotonok aránya.

Az izzószál hőmérsékletének növelésével növekszik annak párolgása. A párolgás hatását ellensúlyozandó raknak az izzóba egy kevés halogén gázt (halogénizzó). Hogy a halogén ki tudja fejteni a hatását, kell egy hordozó töltőgáz (argon). A halogénes volfrámizzók így magasabb hőmérsékleten tudnak üzemelni, ezért hatékonyabbak.

[ Szerkesztve ]