Nem vagyok fizikus, de szerintem nem.

'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!

Tételezzünk fel egy fénysebességgel haladó járművet.
Ha van tömege, nem mehet fénysebességgel. Ha pedig nem fénysebességgel megy, akkor pedig a relativisztikus doppler effektus miatt kék/lila/... lesz a fénye szemből nézve. És igen, látni fogjuk a fényét.

[ Szerkesztve ]

Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!

"Ha van tömege, nem mehet fénysebességgel." ez kamu mehet gyorsabban is itt a bizonyíték.

[ Szerkesztve ]

Olvasnivaló.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Mivel a jármű (közel) fénysebességgel, (önmagához képest) egyenes vonalú mozgást végez, a saját inerciarendszerében a fény, fénysebességgel halad a járműhöz képest.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Tudom, mivel a fénysebességet közelítve a tömege a végtelenhez közelítene. Azért írtam, hogy tételezzük fel.

De ha jobban tetszik, akkor a járművet helyettedítsd egy fotonnal.

Everybody lies.

Mivel minden viszonylagos, a fénysebességgel haladó jármű lesz a kiindulópont. Tehát a felkapcsolt lámpa fénye ahhoz képest halad fénysebességgel. Ebből kifolyólag látni fogod. Szerintem.

Szerintem nem.A fény sebessége állandó, nem adódik hozzá a fényforrás sebessége.

XXX

Viszont a fény elvileg minden szemlélődő számára fénysebességgel halad, függetlenül a megfigyelő mozgásától.

Ezért érdekes a kérdés

Everybody lies.

Igen, relativítás- elmélet talán.
Tényleg jó kérdés.

[ Szerkesztve ]

XXX

Így van. Ahhoz képest állandó, ahonnan kibocsájtják a fényt.

Nem.
A vákuumban (illetve állandóan azonos közegben) haladó fény sebessége állandó. Függetlenül az fényt kibocsájtó test irányától és sebességétől.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Ha azonos inerciarendszerben van a szemlélődő és a kibocsájtó, akkor a fény a kibocsájtótól c-vel fog távolodni a szemlélő számára.

Ha szemlélődő másik inercia rendszerben van, mint a kibocsájtó, akkor meg a relativisztikus sebesség összeadással kell a számítást elvégezni, ami határesetben azt hozza ki, hogy mind a kibocsájtó, mind a fény c-vel fog haladni. (a fény mindig c-vel fog haladni, bárhonnan is szemémlélődünk), de a kibocsájtónak a fényhez viszonyított sebessége számítható)

A kérdésedből számomra az jön le, hogy a fényt kibocsájtó és a szemlélődő ugyan az a "személy", így ő úgy látja, hogy a fény tőle c sebességgel távolodik.

Inerciarendszeren belül tökéletesen úgy működik a fizika, ahogy "megszoktuk" (mind ha euklideszi tér lenne). A nehézséget az szokta jelenteni, hogy ha két külön inerciarendszert akarunk összerakni, mert a téridő nem euklideszi geometriájú, így a klasszikusan megszokott fizika már nem érvényes.

[ Szerkesztve ]

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Nem, nagyon nem. A c (mint általános határsebesség), minden inerciarendszerben állandó. A fény tökéletes vákumban eléri a c sebességet. Lásd előző hszemet. A lényeg, hogy azonos inerciarendszeren belül (durván amin belül az objektumok egymáshoz képest nem mozdulnak el és nincs számottevő görbülete a téridőnek) a téridő síknak tekinthető, így működik a klasszikus fizika. Ha nem azonos inerciarendszerben vizsgálódunk, akkor figyelembe kell venni a téridő görbületét, amire jelen esetben ott van a relativisztikus sebességösszeadás képlete.

üdv, föccer

[ Szerkesztve ]

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Igen, mivel a haladó jármű körül torzul a tér és az idő, hogy ott is a járműhöz képest fénysebességgel tudjon terjedni a fény.

A fény sebessége mindig állandó és hogy ez így is maradjon kompenzálódik az idő telésének sebességével és a tér deformálódásával.

Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.

szerk:
mire leírtam született még pár másik válasz..
_________
Elsőként azt kell észben tartani, hogy egy tárgynak vagy megfigyelőnek önmagában nincsen olyan tulajdonsága, hogy sebesség. Sebességet mindig két objektum (két test, egy test és egy megfigyelő stb) között lehet értelmezni.

Én most békésen ülök a kanapémon, a szomszéd azt mondaná nem mozgok ezért a sebességem 0 m/s. Az utcán megy a villamos, annak az utasa azt mondhatná, hogy (hozzá képest) 10m/s-mal haladok. Egy a Napunkhoz rögzített megfigyelő pedig azt mondaná, hogy mivel a kanapém a Földhöz van rögzítve a Föld pedig 30Km/s-kel száguld a Nap körül, ezért én is annyival haladok...

Ha eltekintünk az univerzum tágulásától semmilyen két tömeggel rendelkező objektumnak nem lehet az egymáshoz viszonyított sebessége nagyobb vagy egyenlő mint a fénysebesség. Ha egy vonat a fénysebesség 2/3-val halad a peronhoz képest, és a vonatból menetirányban kilövünk egy golyót ami a vonathoz képest a fénysebesség 2/3-val halad, akkor ez a golyó a peronhoz képest nem 2/3 c + 2/3 c -vel fog haladni, hanem kb 0,93c-vel: katt
A képlet már Einstein előtt is ismert volt.

Addig amíg a sebességek a fénysebességekhez képest elhanyagolhatóak, addig nem okoz észrevehető pontatlanságot a sebességeket egyszerűen összeadni, kivonni, gyors objektumok esetén azonban ez már nem működik.

És a felvezetés után térjünk vissza a "fénysebességgel" haladó járműhöz:
A jármű nyilván semmilyen más anyagi testhez képest képest nem halad fénysebességgel, de ez kb lényegtelen is, mert Te a jármű és a fényszórója által kibocsájtott fénnyaláb viszonyát akarod vizsgálni.

A jármű utasa (feltéve, hogy a jármű nem gyorsít és nem változtat irányt) nem fogja azt érezni, hogy ő "majdnem fénysebességgel" halad valamihez képest. Ugyanolyan jól érzi magát mint én a kényelmes kanapémon és számára is pont ugyanúgy fog viselkedni a világ, mint számomra itt a kanapémon: a fényszórója által kibocsájtott fény az autóhoz (és minden más anyagi tárgyhoz képest függetlenül attól, hogy azok hogyan és mily módon haladnak az autóhoz képest) fénysebességgel fog mozogni.

A különbség a fény megfigyelt színében lesz: az út mellett álló megfigyelő a felé haladó, az úton (vagyis az úthoz és így a megfigyelőhöz képest) majdnem fénysebességgel száguldóautó fénycsóváját erősen kéknek fogja látni, míg az autó vezetője az autó által kibocsájtott fényt továbbra is kellemes fehérnek látja. Doppler effektus

____________________________________

Ez a megfigyelés, hogy anyagi test nem tudja a fényt lehagyni, nem tud semmilyen másik anyagi testhez képest fénysebességgel haladni ez a vákuumbeli fénysebességre vonatkozik. Optikailag sűrűbb anyagokban a fény lassabban halad mint a vákuumbeli fénysebesség (c' = c / optikai törésmutató) gyémántban a fény például a vákuumbelinek kevesebb mint felével terjed. Ilyen közegben anyagi testek is leelőzhetik a fényt...

[ Szerkesztve ]

Tovább gondolva.
majdnem fénysebességgel száguldóautó fénycsóváját erősen kéknek fogja látni, míg az autó
majdnem láthatatlan marad, mert a jármű gyors mozgása okán, a haladás irányában, közel nullára rövidül a jármű hossza, a szemlélő nézőpontjából.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

..és ugyan ilyen érdekes kérdés még, ha fénysebességgel tolatsz, ugyanis a sofőrnek semmi sem tűnik fel (a fénycsóva világít), de a szemlélődő észre sem vesz, azt sem tudja, hogy ott vagy

"in medias res"

Akkor vörösbe tolódik el a fényszóró fénye, nem? Már ha azt az esetet vizsgáljuk, ami fentebb fejtegetve van joysefke által, azaz csak közel fénysebességgel haladunk.

joysefke:

De amit leírtál, az arra az esetre vonatkoztatható, ha közel fénysebességgel haladunk. De mi a helyzet, ha elérjük(és most tekintsünk el attól, hogy lehetetlen)?

[ Szerkesztve ]

Everybody lies.

Ez azért érdekes, mert a világegyetem tágul és a körülöttünk lévő cucc 75 százalékát nem is látod - ezért van sötét éjszaka, egyszerűen ide sem ér a fényük

Persze az is kérdés, hogy emberi szemmel mit látsz és egyéb hullámhossztartományban......

"in medias res"

Semmi. Inercia rendszeren belül minden ugyan úgy működik, mint normális esetben, nem tudsz különséget tenni. Rendszeren belül a fény os c-vel fog terjedni és minden normális. Külső szemlélődőként pediglen a téridő úgy görbül, hogy a fényt állandó sebességűnek lásd. Ezért láthatja a külső szemlélődő, hogy eltorzulnak a "benti" dolgok. A téridő deformálódik, hogy a c állandó maradhasson külső szemlélődő számára is.

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Miért változtatna azon, amit leírtál?
Csak egy kiegészítés.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

...ezért van sötét éjszaka, egyszerűen ide sem ér a fényük

Ideér az a fény, csak alacsonyabb hullámhosszra/energiaszintre tolódik, ezért esik ki a látható színtartományból. Sőt, "láthatunk" is a "fényhatáron" túlra, ha valami nagyobb energiájú sugárzás keletkezik, ami a mi látástartományunkba tolódik le.

Van egy másik ok is. Mivel a kisugárzott energia, a távolság négyzetével arányosan csökken, egyszerűen túl kevés foton érkezik. Ennek a kompenzálására használnak optikai eszközöket a csillagászok. A nagyítás helyett a fényerő növelését tekintik célnak, az információ gyűjtéskor.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Huh, Olbers paradox néven utána lehet nézni, hogy miről is van szó, illetve, hogy hogyan lehet ezt a a paradoxont feloldani. Ajánlom a témában Dávid Gyula előadását. Pocsák a videó minősége, de az előadás nagyon évezetes. Az egyik és talán leglényegesebb feloldása a paradoxonnak az, hogy a tér véges (ugyan akkor határtalan, de ez perpil minegy).

Attól, hogy a tér tágul és ezért a sugárzás hullámhossza a dopler effekt miatt eltolódik lényegtelen, mert attól az energia még megérkezik. Az is lényegtelen, hogy a távolság négyzetes arányában csökken az adott térpontól érkező energia, mert az adott távolsághoz tartozó térrész teljes felülete ugyan úgy négyzetes arányban növekszik, így a távolságtól nem függ az érkező energia mennyiség.

Az Olbers paradoxon feloldása az egyik bizonyítéka a nagy bumm elméletnek, illetve ezzel a feloldással cáfolták meg a térben és időben végtelen világszemléletet.

üdv, föccer

Építésztechnikus. Építőmérnök.

A fény részecske vagy hullám?

''Milliárdnyi meggyilkolt csillag sikolya elhal az éj békéjében, és a kétségbeesésnek csak néhány, törékeny, kőbevésett szó áll ellen.''

Is-is.

Elektromágneses hullám, amely a foton részecske révén lép kölcsönhatásba a téridővel. A fotonnak nincs nyugalmi tömege, ezért képes c-vel terjedni.

Építésztechnikus. Építőmérnök.

"Az is lényegtelen, hogy a távolság négyzetes arányában csökken az adott térpontól érkező energia, mert az adott távolsághoz tartozó térrész teljes felülete ugyan úgy négyzetes arányban növekszik, így a távolságtól nem függ az érkező energia mennyiség."

Ezt nem értem!
Logikusnak az tűnik, hogy a négyzetes arányban növekszik a tér területe/felülete. A növekvő térben, egyenletesen eloszló energia, ezért csökken a távolság négyzetének arányos mértékben.
Ráadásul mérésekkel igazolható is az energia eloszlása a térben.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

R távolságan lévő energiaforrásról beszélünk. Ellenben R távolságban nem csak az az egy energiaforrás van, hanem sok. Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a tér egyenletesen tartalmaz anyagot, amely sugároz (minden anyag sugároz és a tér kellően nagy léptékben homogénnek tekinthető). Ekkor a Földről tekintve R sugarú gömb felületéről érkezik a teljes energia. Tekinthetjük úgy is, hogy a homogénen elszórt csillagok gyakorisága négyzetesen arányos az R sugárral, pont úgy, mint az egyes csillagok által felénk sugárzott energia.

Kicsit részletesebben DGY előadásában.

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Kicsit kezd szétesni hármatok beszélgetése.

Csabroncka:

Ez azért érdekes, mert a világegyetem tágul és a körülöttünk lévő cucc 75 százalékát nem is látod - ezért van sötét éjszaka, egyszerűen ide sem ér a fényük

Persze az is kérdés, hogy emberi szemmel mit látsz és egyéb hullámhossztartományban......

A sötét anyagot ne keverjük ide.

Amit írtál az érintőlegesen kapcsolódik az Olbers paradoxonhoz, ami azt fejtegeti, hogy egy statikus (öröktől létező, végtelen kiterjedésű nem változó világegyetemben világosnak kéne lenni a csillagközi térnek és nem sötétnek). ennek a paradoxonnak több feloldása is van, ráadásul a mi világegyetemünk is rendelkezik legalább két tulajdonsággal amelyek mindegyike egyedül is fel tudná oldani a paradoxont: véges életkor és tágulás.

Ha nem tágulna világegyetem, hanem egyszerűen végtelen lenne a kiterjedése, de véges az életkora, akkor is sötétnek látnád az égboltot, mert az eltelt 13Mrd év nem lett volna elegendő, hogy sugárzással megtöltse. Szóval a gondolatmeneted itt egy picit kiigazításra szorul.

föccer:
Attól, hogy a tér tágul és ezért a sugárzás hullámhossza a dopler effekt miatt eltolódik lényegtelen, mert attól az energia még megérkezik. Az is lényegtelen, hogy a távolság négyzetes arányában csökken az adott térpontól érkező energia, mert az adott távolsághoz tartozó térrész teljes felülete ugyan úgy négyzetes arányban növekszik, így a távolságtól nem függ az érkező energia mennyiség.

te itt az Olbers paradoxonról beszélsz, hogy egy adott térszög által határolt gömbfelületre integrálod a fluxust:
minél messzebbi objektumokat nézel, azok fénye a távolsággal négyzetesen csökken, de a térszögön belülre eső objektumok száma a távolsággal ugyanilyen arányban növekszik. ez mind szép és jó (és a paradoxonon belül) igaz, de nem hiszem, hogy a 27-es hsz az Olbers paradoxonról szólna, hanem inkább egyszerűen a távoli objektumok fényének vöröseltolódásáról. Persze a paradoxon feloldása és a vöröseltolódás összefüggenek

Attól, hogy a tér tágul és ezért a sugárzás hullámhossza a dopler effekt miatt eltolódik lényegtelen, mert attól az energia még megérkezik.

Nem hiszem, hogy lényegtelen lenne:
Az univerzum nyilván tele van galaxisokkal, melyek az univerzum tágulása miatt a fénysebességnél gyorsabban távolodnak tőlünk. Az ezekben a galaxisokban születő új csillagok fénye soha nem jut el hozzánk.

Barthezz2:

De amit leírtál, az arra az esetre vonatkoztatható, ha közel fénysebességgel haladunk. De mi a helyzet, ha elérjük(és most tekintsünk el attól, hogy lehetetlen)?

-Elég nehéz attól eltekinteni, hogy lehetetlen elérni a fénysebességet.
-Ha pedig elérnénk (amit nem lehet), minden fizikai megfigyelésünk és eszmefuttatásunk azon alapul, hogy honnan milyen bejövő fényt, elektromágneses hullámot érzékelünk (látás).
Ez a filozófia ködébe veszik, ami engem teljesen hidegen hagy, mert a való világ és annak fizikája is eléggé bonyolult és érthetetlen anélkül, hogy azokon a dolgokon tűnődnénk, ami a fizika jelenlegi állása szerint nem lehetséges.
A filozófiai kérdés, amire Te a választ keresed, az lenne, hogy: ha te egy fénysugár lennél, ami száguld(? -lehet nem is száguld, hanem áll-) keresztül az univerzumon, akkor milyennek érzékelnéd a világot.

[ Szerkesztve ]

Megnézem a linkelt tartalmat.
Egyenlőre tovább növelted a kétségeimet.

"..Éljünk azzal a feltételezéssel, hogy a tér egyenletesen tartalmaz anyagot.."
De nem tartalmaz egyenletesen vagy egyenletes elosztásban anyagot.
A szupermasszív feketelyukakban akkora mennyiségű anyag sűrűsödik egy matematikai pontba, hogy galaxisokat képesek a gravitációs terükben megtartani. Ráadásul nem is sugároznak. Egyes feltételezések szerint mégis, mert a tömegük csökkenésére magyarázat szükséges, de ez esetben sem jelentős a sugárzás mértéke. Kárpótlásul hatalmas területeken az anyag és energia sürüsége közel nulla.
Ráadásul bevezettük a sötét energiát és sötét anyagot. Ami az éter elmélet modernebb formájának is tekinthető, némi iróniával. Sokat nem tudunk róluk, de annyi biztos, hogy nem tudjuk érzékelni a jelenlétüket.
Ezzel a "(minden anyag sugároz" feltételezést is kidobhatjuk.

"Tekinthetjük úgy is, hogy a homogénen elszórt csillagok gyakorisága négyzetesen arányos az R sugárral"
Tekinthetjük, csak nem a mi világegyetemünk szabályai szerint.
Mivel létezik nappal és éjszaka, nem igazolható a feltételezés.
"...pont úgy, mint az egyes csillagok által felénk sugárzott energia."
Ez azt jelentené, hogy minden irányból annyi energiát kapunk, mint a Napból?

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

A klasszikus mechanika és Einstein speciális relativitás elmélete tökélestes választ ad a kérdésedre.

A hajóból kibocsájtott fény, minden esetben fénysebességgel halad. Bármely irányban hagyja el a hajót, a fénysebesség azonos marad. A hajóhoz képest.
Ha az inerciarendszeren belül van egy egy szemlélő, akkor ő is fénysebességgel érkező fényt lát. Legfeljebb a fény energiaszintje (hullámhossza) változik attól függően, hogy a fényforrása közeledik vagy távolodik az inerciarendszeren belül.

Ha eltekintünk az inerciarendszertől, akkor a kérdés már nem értelmezhető.
Én hozzád képest, vélhetően, sebesség eltérés nélkül haladok. A Naphoz, Holdhoz és a többi bolygóhoz képest elérő irányban és sebességgel haladok. Sőt a Világegyetem tágulása okán, akár fénysebességgel is távolodhatok egy másik égitesttől. Erről persze nem tudhatok.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Ezer+1 videó boncolgatta már ezt a sztorit, itt az egyik.

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

Amire a fórumtárs gondolt, az nem más, mint hogy a világegyetem tágulása miatt vannak olyan pontok, amik egymástól a fény sebességénél gyorsabban távolodnak. Ez a Hubble törvényből jön ki, ami szerint két pont távolodási sebessége arányos a köztük lévő távolsággal. Tehát egy kellően nagy távolság esetén ez a sebesség átlépi c-t. Ebből fakadóan az az adott két pont sosem fog egymással információt cserélni, mert nem lehetnek ok-okozati kapcsolatban.

Egyébként nagyjából Hubble megfigyelései végett alakult ki (nyert igazolást) a nagy bumm elmélet, így nem gondolnám, hogy a modell fentarthatósága miatt került volna bele. A világegyetem tágulása megfigyelt tény.

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Érdekes videó ez is, köszi!

Everybody lies.

Nézd meg a többi videóját is mert nagyon jók, de PBS spacetime-ot is nagyon ajánlom.

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

A tágulás nem megfigyelt tény. Van persze a vöröseltolódás, ami valószínűleg a távolodásra utal, és persze szép elméletet lehet rá felfűzni.

De én nagyon szkeptikus volnék az ilyen megállapításokkal, hogy "nyert igazolást", mert milyen jókat szoktunk szórakozni mondjuk pl. a 200 éves tudományos kozmológiai elméleteken. Szóval én inkább fenntartanám ugyanezt a mostaniakkal is.

Szóval A Zisten!.... megint...?

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

Amúgy Dávid Gyula a relativitás elméletes videósorozatában pont kitért a topic problémájára is.

[ Szerkesztve ]

Az itteni téma alapvető része a relativitás elméletnek. Kb az egész előadás sorozat arról szól.

Építésztechnikus. Építőmérnök.

En fordítottam a kérdésen, ha végtelen energia szükséges egy tömeggel rendelkező tárgy fénysebességre gyorsításához, akkor egy tömeg nélküli verzióhoz 0 energia szükséges?

Látom, nincs sok érzéked a finom különbségekhez.

Ezt minden nap megteszed, mikor bekapcsolsz egy lámpát.

Az majdnem igaz, hiszen amikor bekapcsolsz egy hagyományos izzót az abba befektetett energia 99.99% hőként távozik, a maradék ugye az elektronok mozgása(energiaszint ugrása) álltál generált fotonok létrehozása. De ebből mennyi a foton felgyorsításara tett erőfeszítés?

[ Szerkesztve ]

Köszönöm
Akkor tovább kérdezek, volt hír róla, hogy a fotonokat(fénycsóvát) lelassítottak pár 100 km/h sebességre, vagyis rengeteg energiát fektettek bele, miután megszűnik az energia befektetés a foton újra c-vel megy tovább?
Vagy ugyan olyan lassan? Mert akkor amekkora energia szükséges volt lelassítani a fotont, akkora kell felgyorsítani is nem?

A fény sohasem lassul le. Minden esetben a vákuumbeli fénysebességgel halad.
DE!
A közvetítőanyagban a fény nem tud egyenesvonalban folyamatosan előre haladni, akadályba ütközve, irányt változtat. Ekkor az egyenes irányba mutató sebesség vektora alacsonyabb, a fénysebességnél, mert a fény attól eltérő szögben halad.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Az energia befektetést inkább átételesen használhatták. Vannak olyan anyagok, amiben lassabban halad a fény. Olvastam már olyat is, hogy ~3 m/s sebességgel haladt egy közegben.

Magyarázat egyel lentebb (fentebb, kinek milyen irányban)

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Koszi mindenkinek

"elektromágneses hullám révén fénysebesség"

Vagyis ha elektromágneses mező hat rajuk, akkor csak a frekvencia/hullámhossz/amplitúdó változik meg de a terjedés sebessége nem?
Értem amit 1Stein irt sok szempontból de nekem az jött le hogy tér manipulálással lehet a fény sebességét változtatni, vagyis amekkora energia mennyiséget fektetünk a tér megváltoztatásába, akkora energia szükséges a foton/fény sebességének megváltoztatásához nem?

Erre nem gondoltam, de mar ezt is tudom

A fénysebesség állandó.
Tekintsd úgy, hogy a foton digitális állapotú. Vagy halad vagy nem.
A fényt csak inerciarendszeren belül tudjuk vizsgálni. Ezen belül a fénysebesség állandó, még akkor is, ha az anyagban zik-zak úton halad.

Mekkora dobás lenne egy olyan ablaküveg, amin a fény, 182-183 nap alatt jutna át. Nyáron a havas tájban gyönyörködhetnék. Télen, a nyári napsütés fűtene.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Akkor tovább kérdezek, volt hír róla, hogy a fotonokat(fénycsóvát) lelassítottak pár 100 km/h sebességre, vagyis rengeteg energiát fektettek bele, miután megszűnik az energia befektetés a foton újra c-vel megy tovább?

Hallottam róla, de igazából nem néztem utána, hogy mit csináltak, spekulálni meg nem szeretnék.

Ami biztos: a fény vákuumban c-vel terjed, optikailag sűrűbb anyagban c(közegben) = c / törésmutató -val, ahol a törésmutató az anyagra jellemző 1-nél nagyobb közötti konstans. A levegő törésmutatója picivel van egy felett, tehát a fénysebesség a vakuumbelinél picit lassabb, az üvegé 1.5 körüli, szemüveglencsék 1.8, gyémánt 2.5.

Amint belép a fény a sűrűbb anyagba, azonnal lassabban terjed, amint kilép belőle azonnal gyorsabban. Nincsen "gyorsítási szakasz". A a terjedési sebesség megváltozásához nem kell itt munkát végezni.

A fénynek egyszerre van hullám és részecsketermészete. Amikor fénytörésről, terjedési sebességről, doppler hatásról gondolkodsz, akkor érdemes a fényre mint hullámra gondolni és nem mint részecskék egy nyalábjára.

Érdekesség:
Egyébként a fény vákuumban hullámhossztól függetlenül c-vel terjed, teljesen mindegy, hogy infravörös, látható, UV vagy éppen röntgen tartományban van a frekvenciája. Amikor nem vákuumban halad, akkor a sebessége ( c / törésmutató ) csak egy körülbelüli érték, mert az anyag törésmutatója általában egy picit frekvenciafüggő, tehát a vörös és a kék fény sebessége nem lesz pontosan azonos.

Ha már a "lassú fény"-ről beszéltek, akkor fontos megemlíteni, hogy két sebesség-mennyiség is van, melyek fontosak a témában. A fázis- és a csoportsebesség.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Értem

Azt is értem amit az inercia rendszerről írsz, azért hoztam fel a tér manipulálásával kapcsolatos elgondolást, hiszen ha tér kis szeletet tudnánk manipulálni akkor ott képesek lennénk számunkra mint külső szemlélőnek a fény sebességet megváltoztatni abban a térrészben nem?
Ez lenne az egész kérdésnek a lényege amit feltett a kérdező nem?

Erről így konkrétan csak magát a doppler hatást tudtam, ezert is van kék vagy vörös eltolódás, és ez segít a távolság meghatározásában.
A kettős termeszét részecske szemléletmód csak kölcsönhatáskor érvényesül, ha jól sejtem.

Akkor ha még valakit érdekel a téma, egy kis alternatív elmélet:

https://qubit.hu/2018/02/27/volt-e-valojaban-osrobbanas-vagy-a-feny-sebessege-lassul