Igaz, a megmaradó hónak van egyfajta hangulata, én is imádom. Egyedül azt sajnálom, hogy egyre többen vannak, akik már nem tudják ezt átérezni, annyira el vannak foglalva a mindennapi szürke dolgaikkal. Szép dolog a karrier, de minek olyan buzgón építgetni, ha egyszer pont az satnyul el, amiért az egész elindul? Nevezetesen a boldog, gondtalan életre való vágy...

De nem gond, sok emberrel tudom még mindig együtt élvezni, és ez a lényeg...

Én már nem emlékszem, milyen is volt számomra az első hó, hisz 3 éves korom óta síelek. De azt tudom, hogy a hóval együtt nőttem fel, az életem részévé vált, és nagyon hiányozna, ha nem lenne.

Most figyeltem fel a tényre: Egyedül kóboroltál a sötétben az utcán olyan fiatalon?

az a baj, hogy az emberek többsége csak egy eltakarítandó dolgot lát a hóban, még ha súlyos károkat is okoz a tályképben...

Alig várom, hogy elhaggyam Budapestet és hazamenjek Szombathelyre, mert itt sose lesz igazi hó, max sóval itatott latyak

Benned egy író veszett el
Én már nem emlékszem az elsőre, de én is sokat játszottam a hóban de az elmúlt 2 évben gyakorlatilag nem is volt viszont most ígéretesen kezdődik a tél ma is egész nap esett, igaz semmi nem maradt meg belőle

Keress csak erősen!

"emléxek"

Ez nagyon, de nagyon fáj.

Bizony: mennyországban , illetve ugráltak

[ Szerkesztve ]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

csak ez fáj?

Nem, de ez nagyon.

A digitális újmagyarral már nincs bajom, használom én is, de ez az emlékeszek belekarcolt a lelkembe keményen.

Még karistol. Ugyanis emlékszem...

De ha a kolléga amúgy művészi önkénnyel /szabadsággal használja ezt az igét - mint annak idején pl. József Attila: nem eszek, se sokat... (ugye nem kell citálnom a költemény címét) - akkor rendben lévő, megbocsátható a dolog.
Merthát szárnyabontogató bloggerről van szó ugyebár, aki nagyon keresi az írót/költőt magában

Hajrá!