Leszaladtam sétálni míg világos volt. Jó hűvös van, kb 8 fok. De tegnaphoz képest ma nem esett egy csepp se, csak rohangáltak a felhők.
Hazafelé beugrottam a boltba, volt nálam néhány 200-as, meg pár 100-as. Vettem egy sört, meg még egyet. Vettem hozzá egy csomag kesudiót, egy tibicsokit, meg egy citromot kb 40 Ft-ért az egyik sörhöz, hogy amolyan mexikóiasan citromosan fogyaszthassam. Vettem még egy görög joghurtot, kb 80 Ft. Így mentem a pénztárhoz. Pénztáros áthúzogatja, azt mondja 1015 Ft. Szedem ki az aprót a zsebemből, 3db 200-as, meg 4db 100-as. Lefuttattam másdoszor is a szoftvert, de akkor is csak 1000 jött ki. Hát, jött a felismerés, hogy kevés a pénzem. Na most mit dobjak ki, lett a joghurt. Mondom a pénztárosnőnek hogy akkor üsse már vissza. Ehhez ugye kulcs kell, csönget. Mögöttem 2-en a sorban. Kínos, mit tegyek, nem kalkuláltam az üvegbetéttel.
20 másodperc kínos várakozás, a pénztáros rámnéz: - Ezrese van? Mondom igen, és mutatom az aprókészletem. Erre mögöttem egy srác: - Adok én 15 Ft-ot.
Hát, köszi. Erre mit lehet mondani. Mindenkinek megkönnyíti a dolgát, és nem nagy veszteség neki, feltéve hogy előrelátóbb mint én. Még mindig kínos, de legalább hálás lehetek. Megköszönöm másodszor is, de valahogy örülök, hogy van ilyen is. Közben folyamatosan agyalok, hogy hálálhatom meg, de hát leginkább sehogy. Na hát majd legközelebb valaki máson. Ha mindenki segít a másikon akin lehet/kell, akkor talán erkölcsileg jobban helyen lesz az ország.
Aláírás (nem kötelező megadni)