Hirdetés

Aktív témák

  • thesound

    addikt

    LOGOUT blog

    December elejéről. Huncutommal pénteken a játszótéren voltam. Este 6-kor indultunk már csepergő esőben. Jót játszottunk megint. A tetős mászókára felmásztam én is, mert esett az eső. Persze a gézengúz fel-le másztatott volna, de alig fértem el és piszok fáradt voltam (erről majd később), és hát minden vagyok, csak fitt nem.
    Utána vizes faleveleket gyűjtöttünk. Nekem az volt a feladatom, hogy botokat gyűjtsek. Sokat. Vizes falévél levest főztünk. A picúr felmászott egy másik tetős mászókára és ott főzött. A leveleket egyesével leszedte az ágakról és nekem minden botot és levél nélküli ágat kis darabokra kellett törnöm. Az összes ágat! Mondtam is neki hogy ezért jár nekem egy kinder csoki. Azt mondta egy egész csomag is. A bot kupac egész nagy lett, tüzet gyújtott, majd megfőtt a leves. A falevelekből kerek tányéralakot rakott ki, arra szedte ki a levest. Megettük es úgy kellett elvonszolni a játszótérről. Másnap sokat motoroztunk / bicikliztünk a lejtőknél.
    Két hétig beteg is volt a gyerek. Én home officeban, a hárpia volt tp-n. A hárpia mindennap többször ordítozott a gyerekkel teljesen jelentéktelen dolgok miatt. Erre a gyerek még nagyobb hisztivel válaszolt. (Persze, mert a hárpia pontosan így viselkedik, tőle ezt hozza). A gyerek mindennap alig várta, hogy velem lehessen, mindig megkédezte amikor kijöttem a szobából, hogy mára vége a dolgozásnak? Velem nyugiban megcsinál mindent. Az utolsó nap már napközben is bejött, hogy inkább nálam játszik, míg dolgozom. A hárpia fortyogott, nem bírja elviselni hogy szeret a pici és igényel. A hárpia önző fejében csak ő, saját maga létezik, mindenki(!) más ellenség, irányítani való valami. Ez a gyakorlata.
    Szóval zenét hallgattam munka közben amikor nem volt meeting, amit a picúrka nagyon élvezett. Persze megvolt az oka hogy bejött játszani hozzám munka közben. A hárpia teljesen elmebeteg, elcsesz valamit, ott sem vagyunk és velünk ordít érte. Nem hagyom, jelzem, már félve szinte, de még neki áll feljebb. Szandékosan félreertelmez, süt róla a rosszindulat. Nem normális, kezelésre szorulna...
    Szóval egész délután alig haladtam, mert néha nagyon szépen játszott, rajzolt, szinezett, de az apaaa néézd-ek :) miatt nem tudtam megírni egy komplexebb feladatot. Illetve a csend mindig gyanús, egyszer már a parkettára mentek a filcrollas x-ek, amik a kincset jelölték.
    Este persze megint ordított a hárpia a picivel -hogy majdnem 4 évesen mit kell eltűrnie... Féltem nagyon...- és sírva rohant hozzámbújni, hogy ma velem akar aludni. Óvatosan tereltem, hogy legyen minden ugyanúgy ahogy szokott, de csak félig lett úgy. Velem aludt, a saját helyén a kiságyában, én a mellette levő ágyon.
    Fülig ért a szája, hogy megágyazhat nekem és emlékezett hogy már egyszer is ő csinálta, amikor anyuka 1 napot nem volt itthon. Csillogott a szeme. Megvoltak a ritualék és lefeküdtünk. A betegsége alatt fejből meseletem neki mindennap Mazsola és Tádét. Imádja.
    Persze a betegség eleje nem volt könnyű, kiköpte az első napon a gyógyszert, úgy kellett szinte lefogni és beadni neki. Aztán megtanulta, de ketten kelletünk hozzá, mert ment a műsor. Az ölembe kellett hajtsa a fejét és anyuka beadta neki, de ez már csak a játek része volt. Másfél hét után már visszakaptuk a huncutkát. Lebontja a lakást.
    A hárpia a betegség alatt hajnalban is belémállt, mert nem tetszett neki hogy megnyugtattam a gyereket, amikor a pisilés miatt hőbörgött vele hajnalban. Nem mindegy ám neki, hogy milyen gyorsan csorog ki a pisi... agyrém... A gyerek keservesen sírni kezdett, a hárpia höbörögve osztotta az igét, odmentem. Nálam percek alatt megnyugszik. Ez sem tetszik a hárpiának, ezért ott hajnalban még belémállt és elkezdett verbálisan vagdalkozni. A gyerek újra sírni kezdett. Valahogy véget vetettem neki és addig simogattam a gyereket amig el nem aludt. A hárpia vígan aludt, 1 óra kellett mire visszaaltattam. 3 órát aludtam, nem is tudom, hogy hogy birom még, mindkét értelemben. A miértet tudom!

    Moby & Gaidaa - Transit

Aktív témák

Hirdetés