Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- urandom0: Száműztem az AI-t az életemből
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Real Racing 3 - Freemium csoda
- hcl: Poco F2 Pro facepalm
Aktív témák
-
yerico
senior tag
válasz
Nowhereman
#224
üzenetére
A KwK 50/L60 páncélátütő képessége több, mint 90 mm 500 méteren belül, a T34-es 45 mm-es, bár 30 fokban döntött orrpáncélja pedig pont 90 mm-es vastagságot ér el vízszintesen, szóval azért nem volt esélytelen, bár tény, hogy 1941. 06.22-én még nem állt rendelkezésére a németeknek. A Pz IV D/E/F1 75 mm-es rövidcsövű ágyúja is képes volt a T-34-est kilőni, a legelső hónapokban csak ez ált rendelkezésére a németeknek, mint alkalmas beépített tűzfegyver.
-
yerico
senior tag
válasz
Nowhereman
#220
üzenetére
Először is a német tankok kb. 50%-a volt többé - kevésbé elavult könnyűtank, mint Panzer I-II és T-38. A Panzer III-asok jórésze is csak 37 mm-es ágyúkkal volt felszerelve, amik a T-34 / KV széria ellen semmit sem értek, csak közelről. Azonban az 50 mm-es ágyúik már átütötték a T-34 páncélzatát, másrészt a párszáz darab Pz IV is képes volt erre. A németek jelentős páncélelhárító körleteket létestettek mindig (PAK), amibe beletartoztak a zsákmányolt szovjet fegyverek és a 88-as légvédelmi ágyúk is. A szovjetek a németek nagy szerencséjére általában egyesével küldték harcba a modern harckocsijaikat, amiket a németek aránylag könnyen kilőttek. Vagy a páncéltörő ágyúkkal , vagy a fedélzeti fegyverükkel, vagy egyszerűen megvárták, míg kifogy a lőszere, és úgy közelről szétlőtték. Így vagy úgy, de a szovjetek nem sokra mentek velük.
Az meg, hogy mennyit ért az az 1200 db tank: csak annyit, amennyit a használóik. Ők pedig messze képzetlenebbek voltak a németeknél. Másrészt német légiuralom volt, és ilyen körülmények között rövid volt a várható élettartamuk. Ilyen tekintetben a háború elején a németeknél még a francia páncélos csapatok is jobb fegyverzettel bírtak, és erősebbek is voltak. Aztán mégis mire mentek vele.
Ennek ellenére a németek a szovjetek megtámadásával anyagcsatába vágtak, amit sohasem nyerhettek volna meg.
Azt pedig te sem gondoltad komolyan, hogy a németek fejében valaha is megfordult, hogy a szovjeteknek földet osztanak majd. Hol maradna akkor Lebensraum?
Az amcsik direkt úgy támadtak Irakban, hogz minél kevésbé károsodjon az infrastruktúra. Ez aránylag jól be is jött. -
yerico
senior tag
válasz
Nowhereman
#203
üzenetére
Mint ahogy a szovjet hardsereg tankjainak 70 %-a Pz2 szinten álló harckocsikból állt, aminek a fele nem volt bevethető, a T34/ KV 1 és 2-ből alig 1000 darab volt ,az is szétszórva, és nem a fronton. Amúgy a szovjetek 600%-os túlereje harckocsik szempontjából a háború kitörésekor már előrevetített valamit.
Továbbra is állítom, hogy a háborút nem volt esélyük megnyerni, még ha csak egyfrontos háborút vívnak is. Még ha elfoglalják Moszkvát, még akkor sem lett volna semmi. -
yerico
senior tag
Na, mára ennyi, tényleg nézzetek át a már belinkelt sg.hu fórumra, ott nálam jóval okosabb emberek osztják az észt.
-
yerico
senior tag
1 db 105 mm-es tarack kb 100 lőszerrel, 2 db 40 mm-es csövenként kb. szintén 100 lőszerrel, valamint 4 db 25 mm-es Gatling akármi. Hát, nem lehet túl jó élmény, ha elkezd szórni egy ilyen. Amúgy veszélyes helyeken csak a 105 és a 40 mm-essel dolgozik, mert a 25 mm-esek lőtávja kicsi, és akkor beleesnének a csöves valamint a válról indítható légvédelem hatósugarába:)
-
yerico
senior tag
válasz
zsiga667
#177
üzenetére
Azért nézd meg a Leo2 120 mm-esesét, ami 1500-1600 m/s-el kilő egy páncéltörő lőszert, avagy egy 30 mm-est, ami ugyanúgy uránmagvas, és csak 700-800 m/s-sec-el indul. Szerinted melyik hatásosabb? Mert a Leo2 A6 kilövése szemből nem garantálható egy L256-ossal. Amúgy hivatalosan 60-70 mm-es páncélzat átütésére képes az A-10 csodafegyvere. Más kérdés, hogy fentről csak le, ahol köztudomásúlag sokkal vékonyabb a páncélzat, mint szemből.
-
yerico
senior tag
válasz
-=Sawtooth=-
#167
üzenetére
Ez tök egyszerű. Mindenki terrorista, aki ellenem harcol. Az amerikaiaknak ennyit éppen elég a fejébe verni, ha ezt még árnyalni is kellene, arra rámehetne több év is, mire felfognák.
Volt tegnap a Discovery-n egy film, amiben Irak elfoglalásáról volt szó. Hogy ezek mennyire agymosottak. Jöttek azzal, hogy olyan technikai fölényük van, amivel legyőzhetetlenek, és akkor jöttek az irakiak egy szál AK-val meg pár RPG-vel, és pofátlan módon kilőtték az Abrams-et. Na, és akkor rájöttek, hogy ezektől félni is lehetne, és már nem becsülték őket annyira le. Úgy indulni csatába, hogy eleve lebecsülöd az ellenfelet, enyhén szólva is badarság.
Komolyan kérdem, mit lépnének mondjuk a kínaiak ellen? A kínai technika nem mindig fejlett, de a számuk óriási. Akkor mire megy a híres technikájával, mikor mondjuk 100x-os emberhátrányba kerül. Magával ránt 10 kínait, mire meghal? Mert úgyis meghal.
Az araboknak van igaza. Egy szál gépkarabély, pár kézigránát meg RPG, 1 óra kiképzés, és ér annyit, mint a reguláris magyar haderő. Egy amcsi katona kiképzése több ezerszer annyiba kerül, mint az araboké. És hatékonyabbak annyival? Egy Abrams lassacskán 10 millió dollárba kerül. Egy T-80-ast odaadnak 2 millióért. -
yerico
senior tag
válasz
_Volkovy_
#170
üzenetére
Vagyis volt rajta régebben egy 20 mm-es hátul, de mióta megjelentek a Mig-19 óta a korszerű, hangsebességnél gyorsabb vadászrepülők, azóta a hátsó golyós fegyverzet szinte semmit sem ér. Ezeket azóta nagyrészt leszerelték, és inkább passzív védelmi berendezéssel vannak ellátva. B-52-n még nem láttam Sidewindert, persze attól még lehetséges, csak furcsállom egy ilyen böhöm állaton a légiharcrakétát. Mire befogja az ellent, ad addigra már háromszor körberepülte. A B-52 meg amúgy is a könnyed mozgásáról híres.
[Szerkesztve] -
yerico
senior tag
-
yerico
senior tag
válasz
-=Sawtooth=-
#153
üzenetére
6 csövű fegyver van 7.62 mm-es kiadásban Minigun néven, ezt szállító helikopterek oldalára szokták főképpen függeszteni.
Van 20 mm-es kiadásban Vulcan néven, ez szokott lenni az amerikai repülők beépített gépágyúja, de Phalanx néven közelkörzeti légvédelmi fegyverként alkalmazzák a hadihajókon.
A 30 mm-es verzió tudtommal csakis a A-10-be van beépítve.
Amúgy Gatling-rendszerű fegyverek, forgó csövekkel, egyszerre mindig csak az egyik tüzel, majd továbbforog. Így növelhető a tűzgyorsaság, mert egy cső csak minden 6. lövésben szerepel, közben hűlik.
Helikopteren szerintem csak az AH-1-eseken van szerelve, de ott mintha csak 3 csövű lenne. -
yerico
senior tag
Basszus, nem vagyok én szagértő, hogy mindenhez értsek, csak érdekel kicsit a téma, szóval nem kell belőlem egykettedistent faragni :)
Amúgy a harckocsikat nem kell még eltemetni, mert egy megerősített védelmet nem lehet csak légvédelemmel / gépesített gyalogsággal áttörni. Továbbra is a fő szerep a harckocsiké lesz, csak most nem ők fogják kierőszakolni az áttörést, hanem az szétbombázott / tüzérséggel megszórt ellen maradványai ellen a pszh-kkal felszerelt gyalogsággal együtt fognak támadni. A mai korszerű hadsereg sokkal inkább épít az informatikára, a különböző fegyvernemek integrációjára, hogy nincs legfontosabb fegyvernem, mert egy másik segítsége nélkül nem lehet hathatósan alkalmazni. Pl. a légierőt egy komolyabb légvédelem akkora veszteséggel fogadhatja, hogy azt először ki kell iktatni spec.ops. katonákkal, avagy a helikofferek tehetetlenek a légierő nélkül, tüzérség önmagában nem ér semmit, ha nincsenek felderítők, akik koordinálják a tüzet, stb. Gyalogság sem létezhet páncélosok nélkül, mert egy betonfedezékekkel megerősített, géppuskákkal és lövegekkel megtűzdelt tagolt védelemnél a páncélosok támogató tüzére szorulnak.
A mai rakétatervezés úgy tűnik, hogy kezdi meghaladni a páncélvédelmet, így jelenleg a rakéták állnak jobban. Emiatt nem éri meg a páncélzatot tovább növelni, mivel a mai tandem robbanófejes rakéták képesek 1200 mm-es acélpáncéllal felérő páncélzatot is átütni, ekkora páncélzata pedig jelenleg egyik harckocsinak sincs. Ezért fordultak manapság a mozgékonyság növelése irányába, mivel ez olcsóbb, kevésbé páncélozott, de modern tűzvezető elektronikával felszerelt harckocsikat eredményezhet. Hogy ez beválik-e, az kérdéses. Valahogy jobban bíznék egy erősebben páncélozott, de így is meglepően mozgékony Leopard 2A6-ban, mint egy Marderben, amire egy 120 mm-es löveget szereltek. -
yerico
senior tag
válasz
J.J. András
#135
üzenetére
Szigorúan hobbi. A múltkor is kiröhögtek ismerősök, hogy bevonultam a wc-re egy AK-47-ről szóló könyvvel.
-
yerico
senior tag
''Egy AH1-es mely kilő 8 hellfire-t 8 tankot nyír ki 10 másodpercen belül.(20 km a hatásos tüzelési távolság). Minden tankot (ill. legénységet) el lehet pusztítani akár RPG-vel is.''
Naszóval RPG-vel ki lehet lőni valóban, kérdés, melyik verziójával. A korszerűbbek kb 300. mm-es páncélzattal képesek elbánni. A legújabb Abramsak elölről 1000 mm acélpáncéllal ekvivalens vegyes páncélzatot kapnak. Hátulról egy bátor, öngyilkosjelölt RPG-s képes kilőni a motorját, ott kisebb a védelem, szemből esélytelen.
A Hellfire hatásos lőtávolsága a korábbi verziókon 5 km volt, az új verzión elérték a 8 km-t. A találati pontosság messze nem 100%, szóval egy Cobra nem fog 8 rakétával 8 tankot elintézni, pláne, hogy megjelentek a tankokon is a lézeres és egyéb elven működő rakétaelhárító rendszerek.
[Szerkesztve] -
yerico
senior tag
Visszatérve a harckocsikhoz :)
[L]http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1074537255&order=reverse&index=12[/L]
Na, akkor a nehezebb téma, a nagyűrméretű fegyverek lőszerei. Megjegyzem, hogy a 12,7mm illetve a feletti űrméretű lőszerek tartoznak ide, egészen a hajóágyúkig, szóval eléggé szerteágazó téma...
Előzmények: A kézifegyvereknél már kitértem a lövedék stabilizásárára, itt ez megint előkerül: két fő metódus létezik, az egyik a forgásstabilizált, amikor a cső belső belületén kiképzett órmózat készteti forgásra a lövedéket (huzagoltcsövű fegyver), illetve a szárnystabilizált, amikor a cső belső felülete sima, és a röppálya stabilitását a lövedék végére szerelt szárnyakkal érik el (simacsövű fegyver) - ez utóbbi fajta lőszerek jelölésében mindig megtalálható az FS (Fin Stabilized - Szárnystabilizát) jelölés (pl.: APFSD). Mi az előnye ez utóbbinak? Nos eredetileg a középkori ágyúk egészen a Napoleoni időkig (XIX.sz.) sima csővel készültek, ekkor kezdtek el huzagolt csövű ágyúkat alkalmazni, amelyek sokkal pontosabbak voltak elődeiknél. Egészen a II.világháborúig a huzagolt cső egyeduralkodó volt, amikor a HEAT (erről később) lőszerek elkezdtek elterjedni. A HEAT lövedékek hatásfokát rontja a lövedék hossztengelykörüli forgása, így előnyösebb, ha a hosztengelye körül stabil - vagyis a forgásstabilizált megoldás. A simacsövű ágyú további előnye, hogy akár rakétát is lehet kilőni belőle, az első ilyen az eredetileg a M60A2 számára tervezett 152mm-es ''Shielagh'' rendszer, amit az M551 Sheridan könnyű harckocsi is használt - bár a rendszer olyan katasztrófálisan rossz volt, hogy az M60A2 egyálltalán nem állították rendszerbe, és a Sheridan-ból bár legyártottak több, mint 1500 darabot, csak korlátozottan használták, és alig 10 éves szolgálat után, már 1978-ban elkezdték kivonni, bár még ma is szolgál az ''Agresszor'' kiképzőegységnél. A szovjeteknél a T-62-vel, már a 60-as évek elején szolgálatba állt az első simacsövű ágyúval szerelt harckocsi, míg a NATO-ban elég lassan, csak a Rheinmetal 120mm-es ágyújával kezdett elterjedni - még az M1 Abrams első sorozatváltozata is azt a 105mm-es huzagoltcsövű ágyúval lett legyártva, amely a (a kései Centurion harckocsikban alkalmazott) brit L7 ágyú amerikai változata volt.
Az ágyúk alapvetően háromfajta lőszert használhatnak:
[L]http://www.battlefield.ru/guns/shells/shell01.gif[/L]
1 - Gyújtószerkezet; 2 - Lövedék; 3 - Hüvely; 4 - Meghajtótöltet; 5 - Csappantyú; 6 - Robbanótöltet
Egyesített lőszert, osztott lőszert és hüvely nélküli lőszert. Az egyesített lőszer lényegében megegyezik kézifegyvereknél ismert lőszerrel - a lövedék a hüvelybe szerelt állapotban áll rendelkezésre, így a meghajtótöltet védve ven a külső behatásoktól és az időjárás viszontagságaitól. Ilyen a legtöbb kisebb kaliberű ágyú lőszer, és az összes gépágyúlőszer.
[L]http://www.battlefield.ru/guns/shells/shell02.gif[/L]
1 - Lövedék; 2 - Gyújtószerkezet; 3 - Meghajtótöltet(ek); 4 - Hüvely; 5 - Csappantyú
Az osztott lőszernél külön tárolják a lövedéket, és a meghajtótöltett magába foglaló hüvelyt. Ez abból a szempontból előnyös, hogy egy nagyobb űrméretű egybeszerelt lőszer méretei és tömege igen jelentős lehet, két kisebb darab pedig könnyebben kezelhető, szállítható. A másik előnye az, hogy bizonyos változatoknál meg lehet határozni mennyi meghajtótöltet használjanak fel, így alapjaiban lehet befolyásolni pl. a lőtávolságot.
A hüvely egyébbként is sok problémát okoz, mivel egy harckocsi esetén pl. a harctérben elég kevés hely van, és ott is folyamatosan útban lennének az ellőt hüvelyek. Erre megoldást az teljesen vagy részben elégő hüvelyű lőszerek jelentenek, amelyek általában papírból vagy valami hasonló, könnyen elégő anyagból készülnek, és a tüzelés alatt teljesen elégnek, a részben elégő hüvelynél csak a csappantyúval szerelt hüvelyfenék készül fémből, és ezt már könnyebben el lehet távolítani a harctérből (ilyen részben elégő lőszert használ a Szovjet/Orosz 125mm-es 2A46 ágyúcsalád is).
Léteznek még hüvely nélküli lőszert használó fegyverek is, ilyenek pl. a régi csatahajók hajóágyúi, ahol a lövedék után szépen beraktak x darab meghajtótöltetett, függően a kívánt lőtávtól.
Kicsit félreeső téma, de ide kivánkozik a meghajtótöltetett magába foglaló fegyverek esete: ilyen a legtöbb hátrasiklás nélküli ágyúk (Recoilless Guns), amelyeknél súlycsökkentés céljából elhagyják a nehéz lövegtalpat és a visszarúgást elnyelő- illetve helyretoló berendezéseket, és a reakcióerőt egy ellenreakcióval egyensúlyozzák ki - ami legtöbbszőr annyit jelent, hogy az ágyú zárszerkezetén nyilások vannak, és az itt kiáramlő égéstermék energiája ellensúlyozza a kirepülő lövedék energiáját. Ennek köszönhetően olyan könnyűre lehet építeni a fegyvert, hogy azt szétszerelve 3-4 ember is könnyedén elviheti a hátán. Az aknavetők esetén is maga az aknagránát tartalmazza a meghajtótöltetett.
A nyomjelzős lövedékek jelzése ''-T'' a jelölés végén.
A páncéltörő lőszereket két fő változatban különböztetjük meg, egyfelől a KE (Kinetikai Energiájú) lövedékek, amelyek a becsapódás fizikai erejével ütik át a páncélzatot, másfelől a HEAT (High Explosive, Anti-Tank) lövedékek, amelyeknél egy formázott robbanóanyag elött egy fém kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja, akár 10km/s sebességgel. A legtöbb páncéltörő rakéta ez utóbbi elvet használja.
A HEAT lövedék működés közben
Előre szólok, hogy a jelöléseknél irtózatos kavarások vannak (pl.: APDS-T lőszert simán AP-T-nek írják, HEFS lőszert simán HE-nek, stb.), úgyhogy kissé átláthatattlan lesz a dolog...
AP - Armour-Piercing - Páncéltörő
(nem találtam ilyen képet)
Na ez az, ami alig létezik. A lövedék ez esetben egyetlen darab, tömör, nehéz és kemény fémből készült, hegyes orral. A két világháború között még létezett ilyen lőszer, azóta azonban nem használják.
APHE - Armour-Piercing, High-Explosive
Egy olyan AP lövedék, amelynek a fenékrészében kis mennyiségű robbanóanyag található. Becsapódás után néhány századmásodpercel robbant a gyújtószerkezet, így ideális esetben a páncélt átütve, a harckocsi belsejében robban fel, nagy pusztítást okozva. A második világháborűban általános páncéltörő lőszertipus.
APC - Armour-Piercing, Capped - Lágyorrú Páncéltörő Lőszer
Az USA által a második világháború elött kifejlesztett lőszer. Egy AP lövedék, amelynek orrát levágták és egy lágyabb fémből készült orr került a helyére, amely becsapódáskor eldeformálódott, és megvezette a lövedéket, így az kisebb esélyel pattant le a páncélzatról.
APBC - Armour-Piercing Ballistic Capped - Szélsapkás Páncéltörő Lőszer
Egy olyan AP lőszer, amelynek orrára egy kúpos, vékony fémből készült, üreges orr került, amely csökkentette a légellenállást.
APCBC - Armour-Piercing, Capped, Ballistic Capped - Szélsapkás, Lágyorrú Páncéltörő Lőszer
Az elöbbi kettő ötvözete. A keményfém lövedék elött egy lágyabb fém orr található, amely a lövedék lepattanását próbálja megakadályozni, azon pedig egy vékony fémlemezből készült, légellenállást csökkentő szélsapka található. Álltalánosan használt páncéltörő lőszer a második világháborúban.
HVAP - High Velocity Armor-Piercing - Keményfémmagvas Páncéltörő Lőszer vagy Űrméret Alatti Páncéltörő Lőszer
A lövedék egy szélsapkás (1), álltalában könnyűfém burkolatú (2), amelyek a kemény, nehéz (álltalában Wolframból készült) páncéltörő magot (3) veszik körbe. Becsapódáskor a mag kisebb átmérője adja át a mozgási energiáját a célpontnak, így nagyobb az átütőereje. 1941-től használták a németek, de megtalálható volt a legtöbb hadseregben a második világháborúban. Megnevezése körül vannak problémák, az orosz 30mm-es ''AP-T STING'' jelölésű lövedék (amelyet a BMP-2, BMP-3 vagy a Ka-50 gépágyúja használhat) is valójában egy HVAP lövedék, de nevezik még APCR-nek is (Armour Piercing Hard Core, Keményfémmagvas Páncéltörő Lövedék).
APDS - Armour-Piercing, Discarding Sabot - Levállóköppenyes,(Űrméret Alatti) Páncéltörő Lőszer
Az elöbbi továbbfejlesztett változata. A külső köppeny a csövet elhagyva levállik a magról, így annak kisebb a légellenállása. Az egyik legálltalánosabb páncéltörő lőszer huzagoltcsövű fegyverekhez.
FAPDS - Frangible Armour-Piercing Discarding Sabot - Levállóköppenyes, Széttörő magvas Páncéltörő Lövedék
Egy új jövevény, nemrég kezdte meg hódító útjátt a kisebb méretű gépágyúk esetén (20, 25, 27, 30 és 35mm-es gépágylőszerek készülnek tudtommal ilyen fajtából). Egy olyan APDS lövedék, amelynek nehéz magja becsapódáskor szabályosan szétmálik, széttöredezik, ezért becsapódás után viszonylag nagy területen fejti ki hatását. Előnye, hogy könnyebb páncélzott járművek, légi járművek és élerő (ember) ellen is nagyon hatékony.
APFSDS - Armor-Piercing Fin Stabilized Discarding Sabot - Levállóköppenyes Szárnystabilizált Páncéltörő Lőszer
Csak most térek ki külön a Szárnystabilizált lőszerekre - ugyanis jelenleg ez a legálltalánosabban használt páncéltörő lőszer harckocsiknál. A lövedék végülis egy nyílszerű, vékony, nehéz és kemény anyagból készült mag, amit egy keskeny köppeny vesz körül, és ez a köppeny a csőből való távozás után levállik róla.
APDU - Armour-Piercing, Depleted Uranium - Kimerült Uránium Páncéltörő Lőszer
(nincs kép)
Ez is egy kivétel. Ezt a megjelölést a kimerült uránból készült páncéltörő lövedékekre szokták használni (helyesebben így: APFSDS-DU, APDS-DU, stb.). A téma külön megér egy misét, de egy általános tévhitet el kell oszlatni: a kimerült urán az U-238-ast jelöli, és azért kimerült, mivel a rádióaktív U-235-östől meg van ''tisztitva''. Rádióaktivitása minimális, de ellenben nagyon mérgező nehézfém, emiatt erősen környezetszennyező. Van még egy csúnya szokása: a becsapódáskor keletkező hőtől begyullad, és iszonyatos tűzet okoz (elég az iraki tankokra gondolni - mindegyik csontra ki volt égve). További probléma vele, hogy becsapódás után keletkező finom uránpor (urán-oxid pontosan, ha jól tudom) könnyen belélegezhető, és erősen mérgező mivolta miatt ez nem túl egézséges.
API - Armour Piercing, Incendiary - Páncéltörő-Gyújtó Lövedék
Elsősorban géppuskákhoz, gépágyúkhoz használatos lőszer. A páncéltörő mag elötti rész üreges és valamilyen tűzkeltő (álltalábab magnézium vagy cirkónium alapú) anyaggal van feltöltve, amely a becsapódáskor keletkező hőtől meggyullad.
HE - High Explosive - Robbanó Lövedék
Hagyományos robbanólövedék. A lövedék testében elhelyezett nagy mennyiségű általában becsapódáskor felrobbannó robbanótöltetett látták el. A repeszhatást a lövedéktest kiképzésével (előre meghatározott gyengítésével) érik el - ezt szokták PFHE (Pre-Fragmented High Explosive - Repesz-Robbanó Lövedék) jelöléssel is illetni, vagy simán FRAG lövedéknek nevezni.
HEI - High Explosive, Incendiary - Robbanó-Gyújtó Lövedék
Robbanólövedék, amely gyúlékony (általában magnézium tartalmú) töltetett kapott.
HEAT - High Explosive, Anti-Tank - Kumulatív Páncéltörő Lövedék
A II. Világháboróban debütáló, a Monroe-effectre építő páncéltörő lövedék. A lényeg: egy formázott robbanóanyag elött egy fém (álltalában réz) kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja. A HEAT lövedékkel két probléma van: egyfelől a lövedéktest forgása csökkenti a hatásosságot (a centrifugális erő ''széthordja'' a robbanás erejét), ami miatt a huzagoltcsövű ágyúkból használt lövedékekben legtöbbször egy csapágyazott ''ágyban'' feküdt a belső rész, amely így a röppálya alatt viszonylagos nyugalomban volt. A másik probléma, hogy a hatásossága arányban áll a robbanótöltet (és a fémkúp) átmérőjével, vagyis minél nagyobb az ágyúcső, annál hatásosabb lehet a belőle kilőtt HEAT lövedék (ugye rakétáknál az átmérő nem szokott problémát okozni). Mivel a 80-as években feltüntek a HEAT lövedékek elleni védekezésül az úgynevezett reaktív páncélzatok (amelyek gyakorlatilag formázott robbanótöltetek a páncélzat külsején, és egy HEAT lövedék becsapódásakor felrobbanva a ''fémtűskét'' más irányba terelik el), létrehozták a ''Tandem-Charge HEAT'' lövedéket, amelyben az első, még kisméretű ''fémttüske'' csak a reaktív páncélzatott süti ki, majd ezután robban fel a fő töltet, amelynek ''fémtüskéje'' már akadálytalanul hatolhat át a páncélzaton.
HEDP - High Explosive, Dual Purpose - Kettős Feladatkörű Robbanólövedék
Alapjában véve egy HEAT lövedék, de a robbanótöltete úgy van kiképezve, hogy jelentős repeszhatást végezzen. Némileg kisebb a páncéltörő képessége, viszont a kettős cél miatt a harckocsi mégis jobban kihasználhatja lőszerkészletét, hiszen egyfelől a lövedék felhasználható régebbi tankok, vagy kevésbé páncélozott járművek, épületek ellen, másfelől gyalogság ellen is jól használható. Olykor HEAT-MP (High Explosive, Anti-Tank -Multi Purpose) vagy MPAT (Multi-Purpose Anti-Tank - Többcélú Tankelhárító Lövedék) jelöléssel is illetik.
HESH - High Explosive, Squash Head - Rogyókupos Robbanólövedék
(nincs kép)
Egy újabb kettős célú lövedék. Egy olyan robbanólövedék, amelynek orra berogy találatkor, és ekkor robban a töltet. A robbanás által keltett lökéshullámoknak köszönhetően a harckocsi páncélzatának belső részei leszakadnak, ezek repeszhatása a harctérben teszi harcképtelenné a személyzetett (ez szép kerek mondat volt ). Az USA fegyveres erőinél HEP (High Explosive, Plastic) jelöléssel illetik.
TP - Target Practice - Gyakorlólövedék
Robbanótöltet nélküli, de éles gyakorlólövedékek céllövészeti gyakorlatokhoz.
SAPHEI - Semi-Armour Piercing, High Explosive Incendiary - Félpáncéltörő, romboló-gyújtó Lövedék
(nincs kép)
Elsősorban gépágyúkba való lőszertipus, amely kemény külső köppenyt és késletetett gyújtószerkezetett kapott. Robbanótöltete gyúlékony töltetű. Könnyen páncélzott célok és élerő ellen használatos többcélú lőszer.
Canister - Kartácslövedék
Eléggé brutális lőszer. A lövedék maga egy vékony fémtartály, amelyben akár ezernyi fémgolyó is lehet, amelyet a cső elhagyása után nem sokkal szabadjára eneged. Elsősorban nem vagy csak könnyen páncélzott célok ellen, illetve élerő (ember) ellen használatos. Hatótávolsága viszonylag kicsi (az M1A1-hez szánt kartácslövedé esetén a hatásos lőtávolság 500 méter), de a pusztító ereje elementális...
Nos nyilván kihagytam pár lőszertipust, de bevallom kissé nagyon elfáradtam (nem kevesebb, mint 4 órája kezdtem el írni...), úgyhogy egyenlőre ennyi, ha valami kimaradt, akkor egy szó, és máris pótlom :) -
yerico
senior tag
De hogy ne csak vitatkozzunk :)
Észak-Amerika legendás harcos indián törzse az apacsok. Nem csoda hát, ha a US ARMY legfőbb harci helikoptere is a törzsbe tartozik. Ebből már könnyedény rájöhetünk, ezúttal az AH-64 Apache-ról lesz szó.
A történelem előtti idők.
A gép története egészen 1963-ig nyúlik vissza. Ekkor írta ki az ARMY a Fire Support Aerial System (kb. légi tűztámogató rendszer) nevű pályázatát. A cél egy erős, mindent elsöprő harci helikopter kifejlesztése volt. Nem titkoltan az AH-1 Cobra utódjának szánták az új típust.
A versenyben a Lockheed legyőzte a Sikorsky-t, így 1969-ben megkapta a megrendelést az YAH-56 Cheyenne-re, melyet szintén egy igen híres indián törzsről neveztek el. A Cheyenne forradalmi újításokat is tartalmazott, mint például a tolólégcsavar, mellyel a gép végsebessége 405 km/h lett. Ám a típus a tervezett 1,2 millió dollár helyett 2 millióba került, így a hadsereg lemondott róla. Inkább elkezdték átalakítani a Cobrát a közben dúló vietnami háború tapasztalatai alapján.
Megszületik az új törzsfőnök.
Már ekkor látszott, hogy a Cobra nem repülhet az idők végezetéig, (ennek ellenére még ma is aktív szolgálatban áll), ezért mindenképpen szükséges volt egy másik, korszerűbb típus kifejlesztése. Ki is hirdették a pályázatot, melyre a Sikorsky, a Lockheed, a Boeing Vertol és a Bell mellett a Hughes is jelentkezett. Végül a Bell és a Hughes maradt talpon. A Prototípusok legyártását követően kezdődhetett a tesztelés. A Bell a Cobrára épített, mondhatni felturbózta azt. Az YAH-63-as két hajtóművet és T vezérsíkot is kapott. Első repülésére 1975-ben került sor, de nemsokára már le is zuhant.
Ez elvette a kedvét az ARMY szakembereinek, így az amúgy is jobbnak látszó YAH-64-es választották. A fejlesztés során a négyágú főrotor lapátjainak végét megtörték, ezzel nőtt a maximális fordulatszám, míg a zajszint csökkent. Elhagyták az itt is alkalmazott T vezérsíkot, és itt alkalmazták először az X alakú farokrotort, melynek lapátpárjai két külön síkban helyezkednek el. A tesztelés során csak egy gép zuhant le, amelyik a kísérő T-28-as géppel ütközött össze. A tervezőgárdának a Nemzeti Repülésügyi Szövetség odaadta a Robert J. Collier-díjat. Közben a Mcdonnell Douglas felvásárolta a Hughes-t. Így a berepülést '84-ben már Steve Harvey, az MDD legtapasztaltabb pilótája végezte.
Felépítés.
A gép hagyományos harci elrendezésű. Elöl a fegyveroperátor/másodpilóta, míg mögötte egy kicsit feljebb a pilóta ül. Mindketten képesek egymás faladatát átvenni, kivéve a pilótát, aki nem indíthatja a Hellfire rakétát. A személyzet az összes többi létfontosságú berendezéssel együtt védve van a 12,7 mm-es lövedékek ellen is, ezt kevlar páncélzat biztosítja. Saját tapasztalataim alapján a kabin nagyon kényelmes, tágas. Minden kezelőszerv könnyen elérhető, nem kell nyújtózkodni, legalábbis ami a pilótát illeti. A gép páncél nélküli részeit átlagos hengerelt alumínium lemez borítja, így súlya pont optimális.
A hajtóművek burkolatát megerősítették, hogy a személyzet ráállhasson. A gép mindenfajta létra és emelvény nélkül teljes körűen szervizelhető, köszönhetően a lapos kialakításnak. A futóművek elhelyezése biztosítja a gép rendkívüli stabilitását a talajon. Elviselik a 12,8 m/s-os földetérést is, így nagyban hozzájárulnak a személyzet túlélőképességének növeléséhez. A farokkerék teljesen körbefordul. Az elektronika nagy részét a törzs két oldalán végig húzódó konténerek tartalmazzák. Visszatérve a túlélőképességre, nagy hangsúlyt fektettek rá a tervezők.
A nagy függőleges sebességű földetérésnél a kerekek mellett a gépágyú is energiaelnyelőként szolgál, mikor a pilóta és az operátor közötti részbe fúródik. Így az amúgy is ''agyonpáncélozott'' fülkében ülők sérülésmentesen megúszhatják a kalandot. Önvédelmi célokat szolgál a rotor mögé épített AN/ALQ-144-es típusú rendszer, ami nagy hőpamacsokat gerjeszt, s ezzel megzavarja az ellenséges rakéta hőérzékelőjét. Szintén ezt a célt szolgálja a farokrészre telepített M130-as infracsapda vető, mely 30 db fáklyát fogad be. A gép hajtóműve végül is a General Electric T700-GE-701 lett, mely 1723 LE-t adott le fejenként. Az Apache 2db ilyennel rendelkezik. További általános adatokat a táblázatban olvashatjuk. (A 2. részben...)
Az Apache rendelkezik APU-val is, mely lehetővé teszi a külső áramforrástól független hajtóműindítást, és a hidraulikus rendszerek nyomását, valamint az elektromos rendszerek áramellátását is biztosítja.
Különleges műszerek
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket összegyúrták és felragasztották a géptörzs elejére. Alapvetően két részre osztható az orr. A felső részben található az AN/AAQ-11 PNVS. Ez egy infravörös-éjjellátó berendezés, mely biztosítja az éjjeli, illetve hőképet a pilóta számára. A sisakba épített kijelzőn, mely a jobb szem elé hajtható reflexüveg, megjeleníthető a képe, a célzási és repülési adatokkal együtt. A rendszer együtt mozog a pilóta fejével (pontosabban sisakjával) vízszintesen + 90 fokban, míg függőlegesen + 20 fok illetve - 450 fokban. Ez alatt található az úgynevezett TADS (célfelderítő- és követő) rendszer, ami vízszintesen +240 fokban, míg függőlegesen + 30 fok és - 60 fokban téríthető ki. Ennek bal oldali részét képezi az infravörös éjjellátó- és célzó berendezés, mely az operátornak biztosít éjjeli képet a célfelderítéshez, illetve célzáshoz. A jobb oldalra építették be az elektro-optikai és lézeres célmegjelölő részt, mellyel a precíziós fegyverek bevetése válik lehetségessé. Ezzel a világon először az Apache büszkélkedhetett.
Ezen kívül a gép rendelkezik az úgynevezett DASE rendszerrel is, mely hihetetlen mozgékonyságot biztosít az Apache-nak. Erre jelenleg egyetlen nem amerikai típus sem képes, egyedül talán a közös nyugat-európai fejlesztésű Tigre helikoptert kivéve, mely a forgószárnyasok körében ritkának számító bukfenc manővert is könnyedén végrehajtja. De ezzel is csak elérni tudja az Apache képességeit, meghaladni nem.
Turbános indián.
Az Apache legújabb változata, mellyel folyamatosan cserélik le a régebbi ''A'' típust, az AH-64D Longbow Apache. Ez a gép megnövelt elektronikai blokkokat kapott, melyeket a törzs két oldalán található konténerek aszimmetrikus megnagyobbításával tudtak elhelyezni. Ezen kívül jellegzetes, de nem kötelező (lásd Hollandia) tartozéka a gépnek az úgynevezett ''turbán''.
Ez valójában egy radar, melyet a rotor tengelyére szereltek fel. Így az operátor akár ködben is teljes 360 fokos képet kap a környezetről. Még a fedezék mögül sem kell előbújnia a gépnek, hiszen a radar kilóg a rotor fölé. Ennek segítségével az AGM-114L radaros Hellfire indítására is sor kerülhet. Így a gép csak 2-3 másodpercet tartózkodik fedezék nélkül a levegőben. Ez már a XXI. század technikája, amit az európai és az orosz ipar is csak jelentős késéssel tud behozni.
Fegyverzet
Az első és legfontosabb fegyver ami a gépen található, a ''Chain Gun'' becenévre hallgató M-230E típusú, 30 mm-es, egycsövű gépágyú.
Ez kategóriájában világelső. Tűzgyorsasága 600-650 lövés/perc. A lövedék 2908 km/h-val hagyja el a csövet, ami már 2,5 km-ről lehetővé teszi az 5 cm vastagságú páncél átütését. Élettartama 10 000 lövés. Ezt még egyetlen ágyú sem közelítette meg. A skulókat egy futószalag szállítja a tárból, mely a főrotor tengelyében található, a fegyverhez, majd egy másik futószalag az üres hüvelyeket vissza, hiszen azok többször is használhatóak. Ezzel elkerülték a heveder okozta elakadásokat. Lőszer javadalmazása 1100 db, de a futószalagon elfér még 90 db. Többféle lőszert is alkalmaznak - mind csereszabatos az ADEN/DEFA típusokkal -, de általában az M789 HEDP kombinált repeszhatású-páncéltörő van betárazva. A páncél átégetésén kívül repeszei 4 m-es körzetben rombolnak. A fegyver függőlegesen +11 fok és - 60 fokban, míg vízszintesen + 100 fokban téríthető ki. Ha megszűnik a hidraulikanyomás, automatikusan beáll 11 fokos helyzetbe (tehát a földön is így rögzítik).
Szintén fő fegyver a Rockwell által kifejlesztett AGM-114 Hellfire is. Bevethető minden repülési módban, a földközeli lebegéstől a maximális sebességű és magasságú repülésig bárhogyan. Ez a páncéltörő rakéta az első helikopterről bevethető precíziós fegyver a világon. Félaktív lézeres vezérléssel működik. Az Apache TADS rendszere, vagy egy külső célmegjelölő (általában kommandósok, vagy egy OH-58D Kiowa rotortengelyén lévő célmegjelölő) megvilágítja a célt, és az arról visszaverődő lézersugarakat, akár 8 km-ről, befogva, a rakéta meghatározza annak pontos helyét, majd kilövi azt. Az érzékelő a rakétatest orrában, egy speciális plexi mögül kandikál ki. Természetesen rendelkezik robotpilótával is, mely képes meghatározni a ballisztikus röppályát, ha a cél hatótávolságon kívül esik.
2.rész:
Létezik még infravörös irányzású rakéta is az Apache fegyvertárában, mely lehetővé teszi a passzív és teljesen önálló célfelderítést is. A fegyverből az Apache 4-es blokkokban összesen 16 db-ot szállíthat. Ezeket a rakétákat az AH-1W Super Cobra is hordozhatja, bár az korlátozott terhelhetősége miatt csak 4 db-ot. Felszerelhető vele még az AH-60 Black Hawk (UH-60 átalakított, harci változata), az OH-58D Kiowa Warrior (megint egy indián), valamint az A-10-es és a Harrier Gr. 7-es is. Ez utóbbiak 3-as felfüggesztéssel hordozhatják. A Hellfire 2-esen a nagyobb manőverező képesség érdekében már nem csak az első, de a hátsó vezérsíkok végét is kitéríthetővé tették. Ezek mellett a maximális túlterhelés 13 g, így igen extrém fordulókat is végezhet. Sebessége 1,17 Mach, ami igen nagy becsapódási energiát eredményez.
Ezzel lehetővé vált a ma ismert minden nem amerikai harckocsi (kivételként az Abrams-ra gondolok) páncélzatának áttörése, még a legvastagabb homlokpáncélé is. Az Abramson kívül csak a reaktív páncél jelenthet még akadályt. Az AGM-114B a szokásos lézeres, illetve infravörös mellett még egy kombinált infravörös-radar irányítású változatát is kifejlesztették. Ezek már kettős, kumulatív/repeszhatású robbanótöltettel rendelkeznek, amit már a reaktív páncélzat sem képes elhárítani. Az AGM-114K illetve L változatokat kifejezetten az AH-64D Longbow Apache számára fejlesztettek ki. A K egy digitális robotpilóta segítségével rendkívül alacsonyan is képes megközelíteni a célt, rossz látási viszonyoknál is.
Az L pedig egy aktív lokátoros változat, mely a Longbow Apache radarjától kapja a célkoordinátákat, majd a megközelítés második fázisában már saját radarjával fogja be azt, és vezeti rá magát. Hasonlóan a repülőknél alkalmazott AIM-120 AMRAAM-hoz. Földi telepítésű változat is létezik, ez esetben egy Hummer terepjáró hordozza azt. Szintén fontos fegyver a nem irányított, Hydra típusú rakéta. Ezek 70 mm-es fegyverek, melyek 19-es rakaszokból, bármely magasságból indíthatóak. Hatásos hatótávolsága 6 km-en belül van. Az M261-es robbanófej járművek ellen, míg az M225-ös élőerő ellen, hiszen 2500 db acéltüskével pusztítja az ellenség sorait. Ebből a fegyverből a ''törzsfőnök'' összesen 76 db-ot hordozhat, de általában csak 2x19-et visz, 2x4 Hellfire mellett. Önvédelmi célokra szolgál a világszerte közismert és kedvelt AIM-9 Sidewinder. Ezeket eleinte 2 db hordozható külső fegyvertartókra függesztették, majd miután kiépítették a szükséges vezetékeket és csatlakozásokat, a szárnytövek végére szerelhetőek, így nem csökken a földi támadó képesség.
Szintén ilyen célokat szolgál a francia fejlesztésű Mistral. Ebből 4 db-ot hordozhat az Apache (szárnyvégeken). Ez a típus passzív infravörös irányzású, hasonlóan a Sidewinderhez. A gép közli a cél koordinátáit az infravörös érzékelő segítségével, majd indítja a rakétát. Ezután a rakéta önállóan folytatja útját, s saját érzékelőjével semmisíti meg a célt. Felszerelték lézeres közelségi gyújtóval is. Max sebessége 2,6 Mach, hatótávolsága 300-és 6000 m között mozog. A robbanófej tömege 3 kg. Eredményességéről a magyar légvédelmi tüzérek mesélhetnének pár érdekes dolgot. Ide tartozik a híres amerikai Stinger is. Ez a típus is rendelkezik infravörös (+ ultraibolya) tartományban működő különleges érzékelőfejjel, de van optikai célzású változat is.
Mindkettő a ''tüzelj, és felejtsd el'' elven működik, mint ahogyan a Hellfire, a Sidewinder és a Mistral is. Max sebessége 2 Mach, hatótávolsága 4,8 km. Lokátorállomások ellen alkalmazható az AGM-122A Sidearm rakéta. Ez a típus a besugárzásjelző adatait felhasználva működik. Max sebessége 2,3 Mach, hatótávolsága 17 km. Hajók ellen vethető be a rendkívül jól sikerült AGM-84A Harpoon. Ez a harceszköz horizonton túli célokra is indítható. Indítás előtt a központi számítógép átadja a rakétának a céladatokat. Ezután a rakéta már önállóan közelíti meg a célt, egészen a tengerfelszínhez közel, majd egy gyors emelkedést követően rázuhan a célra. Max sebessége 0,75 Mach, hatótávolsága 92 km. Az Apache 2 db-ot hordozhat a belső fegyvertartókon. Szintén hajók ellen használható a norvég fejlesztésű Penguin. Ezt az egyszerű fegyvert az indítás után magára lehet hagyni, hiszen infravörös, vagy aktív lokátoros keresőfeje magától azonosítja a célt, és megsemmisíti. Max sebessége 0,8 Mach, hatótávolsága 27 km.
A fegyverzet részét képezi még a BGM-71 TOW páncéltörő rakéta. Ezt azért rendszeresítették, mert vannak országok, akik az Apache-t igen, de a Hellfire-t nem kaphatják meg. A fegyver huzalirányítású, vagyis 2db vékony drótot húz maga után, melyen a röppálya helyesbítéseket kapja a fedélzeti számítógéptől. Max sebessége 1003 km/h, hatótávolsága 500-3750 m. Ezen kívül felszerelhető még 4 db 870 literes póttartály is. Ezekkel lehetővé válik az USA-ból Európába való közvetlen átrepülés (1905 km-es hatótávolsággal). Általában a hosszabb bevetéseken az egyik nem irányított rakétablokk helyére függesztik fel a ''nyolchetvenes kulacsot''. Gyorsabb áttelepüléshez szállítógépekbe is begyömöszölhető a ''törzsfőnök''. A C-130-as Hercules 1 db-ot, a C141 Starlifter 2 db-ot, míg az óriás C-5-ös Galaxy 6 Apache-ot szállíthat.
Őslakos a harcmezőn
Az Apache 1991-ben mutatkozott be az ''Operation Desert Storm'' (sivatagi vihar hadművelet = öböl-háború) keretein belül, nem kis eredménnyel. Első bevetésére mindjárt a ''nyitó gálán'' sor került, január 17-én hajnalban.
01:00-kor emelkedett a levegőbe a 8 db AH-64 Apache-t és 2 db MH-53J Pave Low-t számláló Normandy kötelék a szaúd arábiai Al Jouf reptérről. Mindegyik Apache a 101. légi mozgékonyságú hadtesthez (101st Airbone Division) tartozott, míg az MH-53-asok a Légierő állományába tartoztak. Céljuk a Bagdad határában kiépített, 3 körletből álló légvédelmi rakéta rendszer volt. A 190 km/h-s tempót tartva követték a szorosan a földhöz tapadó MH-53-asokat. Ezek a pontos navigáció érdekében utaztak együtt az indiánokkal. Az AH-64-esek fegyverzete 8db Hellfire-ből, 19db nem irányított rakétából és a beépített 30 milisek teljes (1190 db) lőszer javadalmazásából állt. A kötelék 02:38-kor kezdte meg a támadást. Az első Hellfire-t Dick Cody alezredes indította 5km távolságból, majd szépen sorba kilőtték az összes többit is.
Ezek után jöttek a 70mm-es rakéták, majd végül a Chain Gun-ok raktak rendet. Összesen 27db Hellfire, 100db 70mm-es és 4000db 30mm-es lövedék tette a rakétakilövőket a földel egyenlővé. Ezzel megnyílt az F-117-eseknek az út a belváros felé. Ezt a lehetőséget jól ki is használták. A további hadműveletekben egyébként még a 82. légi mozgékonyságú hadtest (82th Airbone Division), az 1. lovassági hadtest (1st Cavalry), valamint az 1. gyalogsági hadtest (1st Infantry Division) helikoptereri vettek részt. Így az öbölben összesen 237 Apache volt bevethető. Ezek összesen 500db harckocsit, 120db páncélozott szállítójárművet, 120db tüzérségi löveget, 30db légvédelmi eszközt, 10db helikopter, valamint 10 db repülőgépet lőttek ki.
Gyakran segédkeztek a mentőakciókban is, ilyenkor MH-53J-ket kísértek. Jelenleg az SFOR és a KFOR kötelékeiben hajtanak végre békefenntartó bevetéseket. Kosovóban még a bombázások idején próbálták bevetni néhány példányukat, de több gép is lezuhant. Az okok máig ismeretlenek, de valószínűleg vállról indítható rakétákkal lőtték le őket, így végül nem kerültek harchelyzetbe.
A nemrég befejeződött afganisztáni hadműveletekben, valamint a most is folyó békefenntartó misszióban az elsődleges szerep az AH-1W Super Cobra-knak jutott, de most, hogy az amik megvetették a lábukat, mát az Apache-k is bekapcsolódtak a repülésekbe, őrjáratokba. Izrael is bevetette a típust, igaz nem reguláris hadsereg ellen. A jelenleg is tartó palesztin intifáda fő vezéreit és aktivistáit próbálják tizedelni. A célszemély autóját folyamatosan figyelik. Amint elhagyja a lakott területet és a nyílt területre ér, a készenlétben álló Apache befogja a célt. A rendkívül fejlett optikai rendszerrel még az autó márkája és színe is megállapítható, így nagyon kicsi hibaszázalékkal azonosíthatják a célt. Majd indítják a Hellfire-t, ami néhány másodperc múlva becsapódik. Ezzel a módszerrel a célszemély észre sem veszi, hogy megtámadták. Menekülésre semmi esély. Valószínűleg a tervezett Irak elleni hadjáratban is főszerepet játszik majd a típus, de annak D változata. Reméljük több bevetési jelentést nem olvashatunk majd, legalábbis a közeljövőben nem.
Főbb technikai adatok (AH-64A).
Törzshossz: 15,06m
Törzshossz rotorral: 17,6m
Magasság: 3,83m
Szárny fesztávolsága: 4,98m
Üres súly: 4657kg
Max felszállótömeg: 8006kg
Max fegyverzet tömege: 2800kg
Max sebesség: 309 km/h
Szabványos emelkedőképesség (1220m, 35oC): 259 m/min
Csúcsmagasság: 6250m
Hatótávolság: 611km
Max repülési idő: 3óra 23perc
Nagyjából összefoglalva az AH-64 Apache jelenti a majdnem tökéletes harci helikoptert. Ennek megfelelően nagy exportsikert is aratott. Elsőként Izrael kapott a típusokból, melyeket mostanság cserélnek le új D-kre. Ezen kívül Szaúd Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Görögország, Dél-Korea és Szingapúr is vásárolt a típusból. Angliában licenszben gyártja a Westland a D-típust WAH-64 néven. Felváltására már készül az RAH-66 Comanche. Ez már a Stealth technológia újításait is magán hordozza, így ő lesz a világ első ''lopakodó'' helikoptere. Meglepő módon ő is egy igen harcos indián törzsről kapta nevét. Vele egy másik írásban foglakozunk majd részletesen.
Addig is látogassuk a Boeing honlapját (www.boeing.com), mert sok érdekes információra bukkanhatunk. Aki Apache képeket szeretne letöltögetni, ajánlom neki a cseh (angol verziója is van) http://www.voodoo.cz/ címet, ahol hatalmas Apache galéria található. Ha még mindig újdonságra vágyunk, nézzünk körül Papp Levente linkjei között is: www.extra.hu/plsz/links
Makettek
Apache-ból bőven van választék. 1:48-ban az Italeri a megfizethető, a Hasegawa a kevésbé megfizethető, de hiperrészletes kategóriát képviseli, de ha egyik sem felel meg, ott van még a jó öreg Revell is. Longbow tekintetében az Academy és az Italeri nagyon jó, a többiről hiányzik a plusz elektronika.
1:72-ben akad Italeri, Revell, Hasegawa és Academy. Legutóbbi tetszik nekem a legjobban, főleg azért, mert egy izraeli matricát mellékelnek, igaz semmi mást.
1:100-ban van Revell, míg 1:144-ben szintén Revell és Italeri.
Az óriási 1:32-es méretarányban csak a Revell gyár makettet, így elnyerte az Apache nagyhatalom címet. Festést tekintve a szokásos amcsi Olive Drap az általánosan elfogadott, de Izrael sivatagi mintát alkalmaz (újabban). Erről bővebben a Modell és Makett 2000/5 számában olvashatunk.
Felhasznált irodalom:
Top Gun 1996/12, 1998/1, 2001/1, Modell és Makett 2000/5, Bill Gunston - Korszerű harci repülőgépek fegyverzete.
[L]http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1074537255&order=reverse&index=15[/L]
[Szerkesztve] -
yerico
senior tag
Jaja, megmaradnak a BTR-ek. A 12.7 és 14.5 mm-es géppuskák nagyon hatásosak lesznek az ellenség 30 mm-es gépágyúval felfegyverzett gépei ellen. Mondjuk, a békefenntartásra jók lehetnének... ha az okos kormány nem szereltette volna le a nehézfegyvereket a jugóba küldött alakulatok BTR-80-asairól, nehogy a helyiek provokációnak vegyék.
-
yerico
senior tag
Páncélozva vannak a fontosabb részek, mint a hajtómű, az üzemananyagtank, és a rotorok. Ezek emléletileg kibírnak egy 23 mm-es találatot. A pilótafülke alulról szintén páncélozott, és páncélüveggel van ellátva. DE a gép nagyrésze semmilyen védelemmel sem rendelkezik., igaz, ott kevésbé is sérülékeny, azaz nincsenek ott létfontosságú részei. Az 1 db. 30 mm-es gépágyú nem a védelem részét képezi, hanem támadófegyverzet. Jugoszláviában anno bevetettek 2 szakasznyi Apache-ot. 1-et azonnal lelőttek a jugók, a többieket egyből visszarendelték. A gépek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben megsérült. Kiderült, hogy nagyon sérülékenyek kiépített légvédelemmel szemben. A lelőtt példány pedig jó szolgálatot tesz majd az oroszoknak, akikhez a jugók azonnal eljuttatták a roncsokat. :)
-
yerico
senior tag
''Mivel nálunk leszerelték a harckocsikat, így a páncélzatukkal nem kell foglalkoznunk. Csak remélni lehet, hogy a magyar hadsereg nem kerül szembe páncélosokkal''
Ugyebár ez sem igaz. Minden T-55 megy a darálóba, a T-72-esek közül 100 db marad használatban, a többiekeket eladják. vagy tartalékolják. De pl. a BMP-ket mindet selejtezik. -
yerico
senior tag
''Könyörgöm, ezt ugatom, hogy direkt olyan páncélzatot kapott az a nyomorult Apache, hogy NE LEHESSEN közelről, kézi tűzfegyverekkel leszedni. A motorja, a cockpit, páncélüveg, minden! De ez teljesen akadémikus vita, mert úgysem jutsz a közelébe. Van neki egy úgynevezett közeli védelme, ami egy hőkereső által automatikusan vezérelt hatcsövű mordály.''
Huh, ez jó nagy baromság, ugye tudod. :) -
yerico
senior tag
''Én is a Gepárd-ra gondoltam, mivel azt ismerem közelebbről. Igaz, hogy magyar fejlesztés, és borzasztóan jó fegyver. Kb. olyan 1500 méter körül van a vége.''
1500 m-ig képes célzott lövést leadni, de jópár kilométerre képes ellőni. Egy szimpla AK-47 is képes 1 km-nél is messzebbre ellőni, és még ott is van ölőhatása, csak az már túl van a célzott lőtávolságon. -
yerico
senior tag
Irakiak RPG-k százait nyomták a támadó Apache-okra. Jópár le is potyogott belőlük. Amúgy a helikopterek is csak légifölény esetén vethetők be, mert Pár Strela nagyon könnyen a földre küldi őket, nem is beszélve a csapatlégvédelemről. A helikopterek minden kaliberű fegyverrel sebezhetőek, páncélozva csakis a csatakopterek legfontosabb részei vannak.
Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Vicces képek
- urandom0: Száműztem az AI-t az életemből
- GL.iNet Flint 2 (GL-MT6000) router
- Samsung Galaxy A17 5G – megint 16
- Az SK Hynix elárulta, hogy meddig nem lesz elég memória
- Call of Duty: Black Ops 6
- Anime filmek és sorozatok
- Polgári repülőgép-szimulátorok
- További aktív témák...
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Pro 128GB Graphite - 1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3258,100% Akkumulátor
- Hario MINI MILL SLIM PLUS tekerőt keresek, mert elveszett
- REFURBISHED - DELL Universal Dock D6000 (452-BCYH) (DisplayLink)
- KARÁCSONYI BOMBA AKCIÓK! PSN, STEAM, UBISOFT CONNECT, EA APP, XBOX EREDETI KULCSOK 100% GARANCIA
- Xiaomi Redmi Note 14 Pro / 8/256GB / Káértyafüggetlen / 12Hó Garancia
Állásajánlatok
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi
Cég: ATW Internet Kft.
Város: Budapest

