Új hozzászólás Aktív témák

  • nyuszika0216

    csendes tag

    válasz freelanced #258 üzenetére

    Szia!
    Tartás fajonként változó.
    Öntözés:Ha a föld felszíne kiszürkül, akkor öntözni kell. A bonsait nehéz túlöntözni, mert ha megfelelő vízáteresztő képességű földet használunk, a felesleges víz a tál alján levő lyukon kifolyik. Azért vigyázzunk, hogy a föld ne legyen lucskos, és az edény alatti tálban ne álljon víz. Egyes fák igen érzékenyek az ilyen pangó vízre.A 10 cm-nél kisebb edényben levő fáknak naponta adjunk vizet.Ősszel és tavasszal a ritkább öntözés is elegendõ. A szabadban, pincében teleltetett növényeket is időnként ellenőrizni kell, hogy nem száradtak-e ki, és ha szükséges, fagymentes időben öntözni kell. Nyári kánikulában, egy 2-3 napos vikkend alatt ha nem gondoskodunk az öntözésről, hazaérve már csak a kiszáradt fákat találjuk.Sokan a növényt teljesen bemerítik vízbe, addig, amíg megszűnik a bugyborékolás. Ezt én nem tartom helyesnek, mert a víz kimossa a földből a tápanyagokat. Csak akkor javaslom, ha a föld nagyon kiszáradt, vagy erősen agyagos és nehezen veszi fel a vizet.
    Ettől eltérően öntözzük a pozsgás álbonsaikat, pl. a majomfát (igazi neve: pozsgafa, latinul crassula) és a porcsint. Ezeket csak igen ritkán, kevés vízzel öntözzük, egy- négy hetente.Sok fa, a mediterrán (szubtrópusi) trópusi, egyenlítői fajok többnyire magas páratartalmat kívánnak. Ezért a fák lombját ajánlatos naponta legalább egyszer állott vízzel permetezni. Kedvelt és sikeres elhelyezési mód az, hogy egy nagyobb tálat telerakunk agyaggranulátummal vagy apró kavicsokkal. Megtöltjük vízzel és erre rakjuk a bonsait úgy, hogy ne érjen a tál alja a vízbe. Ezzel páradús környezetet érünk el.
    Átültetés: Pihenő időszakkal nem rendelkezõ fák egész ében átültethetők, de ha nem sürgős akkor várjuk meg a kora tavaszi idõpontot. Ezek az egyenlítői, trópusi, szubtrópusi növények és a mediterránok egy része.
    A többi fánál az átültetési időszak ősszel a lombhullás után kezdődik, és tavasszal a rügyek megduzzadásáig tart. Csak fagymentes időben végezzünk átültetést. Ha már a nedvkeringés megindult, a rügyek duzzadtak, kibomlottak, akkor nagy a valószínűsége, hogy a fa nem marad meg. Az a tapasztalat, hogy bonszájnál a tavaszi időszak a kedvezőbb. Tű és pikkelyes levelűeket április elseje körüli időben ültessük, esetleg szeptember elején. Nagyon fontos, hogy a régi földből maradjon a gyökereken.

    A bonszáj földjének összetétele:

    1/3 rész jó minõségű virágföld.
    1/3 rész savanyú tõzeg. (Hansági vagy Novobalt).
    1/3 rész szitált sóder.
    idős nagyméretû (50cm felett) fáknak a földjébe agyagot is szoktak keverni.

    Savanyú földet kívánó fáknál több tőzeget használjunk. Néhány különleges igényű fa, pl: Rododendron esetén érdeklődjük meg milyen föld szükséges.
    A tőzeg a vízháztartást szabályozza és lazává és savas kémhatásúvá teszi a földet. Összekeverés előtt szét kell dörgölni ha csomósan összeállt. Savanyú földet nem tűrő növényeknél nem használható.
    A sódert ne olyan helyről szerezzük be ahol kutyák, macskák elszennyezték. A szita lyuknagysága 2-3 mm körül legyen, nagyméretű fáknál durvább darabok is megengedhetőek. Ha nem nagy mennyiségről van szó és nincs megfelelő szitánk, egy gyermek homokozó szita vagy műanyag tésztaszűrő kanál is megfelel. Van aki a port is kiszitálja a sóderból, ennek nincs jelentősége.
    Az átültetés együtt járhat a gyökérmetszéssel. Ez azonban a mi éghajlatunk alatt veszélyes tevékenység, csak akkor végezzük ha feltétlenül szükség van rá, akkor is nagyon óvatosan, kismértékben. A hajszálgyökereknek maximum a negyedrészét vágjuk le. A vastagabb gyökereket, melyeken kevés hajszálgyökér van, bátran vágjuk le.
    Több évig ugyanabba a cserépbe visszaültethetjük a fát, csak ha aránytalanná válik tegyük nagyobb tálba.
    Szabadföldi növények.
    Teleltetés:

    1. A bonsai földje ne fagyjon át.
    2. A fákra ne süssön rá a nap.
    3. A tűlevelűeknek és a többi örökzöldeknek télen is kell némi fény, a lombhullatók sötét pincében is tarthatók.
    4. A tűlevelekre ne kerüljön föld, sár.
    5. A hazai bonsai edények többnyire nem fagyállóak, ezért a fát tanácsos kivenni az edényből.
    6. Télen se száradjon ki a föld, néha ellenõrizni kell, fagymentes időben öntözzünk.
    7. Feltétlenül 10°C alatti hõmérsékletet kell biztosítani, szobahőmérséklet nem megfelelő.
    8. A fiatal növények nem mindig fagyállók, ezeket, mint mediterrán növény kell teleltetni.
    9. Télen semmi esetre se hajtsanak ki a rügyek.

    Néhány gyakorlati megoldás:

    1. Fűtetlen helyiségben, vagy pincében való tartás. (ha rendelkezünk ilyennel)
    2. Kertben a fölbe süllyesszük be a fát. A földet takarjuk be faforgáccsal, falombbal.
    3. Földbesüllyesztés helyett, főleg ha több fánk van, egy megfelelő területet kerítsünk körbe legalább 20cm magasan, ide tegyük a bonsait, takarjuk be faforgáccsal, vagy falombbal.
    4. Erkélyen tegyük be egy nagyobb kartondobozba, töltsük meg faforgáccsal.

    Mediterrán növények.

    Ezek teleltetése a legnehezebb, mert a fagytól óvni kell ezeket. A leanderhez hasonlóan tartsuk.
    A fajok egy része néhány fok fagyot elvisel, de a fiatal növények fagyérzékenyek.
    Növényenként kell meghatározni a teleltetés módját. Célszerû 0 és +10°C közt tartani.
    Ha a növény vékony, hosszú, világos színű hajtásokat hoz, akkor vagy melege van, vagy kevés a fény.
    A lombhullatók tarthatók sötét pincében is.
    Vannak olyan fák, amelyek télen tarthatók szobában.

    Trópusi-szubtrópusi növények.

    Ezeket télen fűtött szobában kell tartani, de lehetőségünkhöz képest kevésbé meleg és minél világosabb helyen. Ha a növény vékony, hosszú, világos színű hajtásokat hoz, akkor vagy melege van, vagy kevés a fény.
    Vegyük figyelembe a növény minimális hőmérséklet igényét.
    Rendszeresen permetezzünk állott vízzel, igyekezzünk a szoba relatív nedvességtartalmát növelni, víz elpárologtatásával.

    Ha lenne még kérdés szívesen válaszolok, most röviden, nagy általánosságban ennyi :)

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés