Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Izéke bácsi

  Peregtek a könnyei, ő sem tudta miért. Ült a tó partján, és itatta az egereket.

  Több, mint hetven év súlya nyomta a vállát, semmi nem volt már kötelező. Nem kellett korán kelnie, hogy munkába rohanjon, senkinek nem tartozott számadással.
  Eleinte jó volt ez az egész, és jó volt emlékezni arra, ahogy munkahelyén búcsúztatták. Aztán az idő összeállította a részleteket.

  - Izéke bácsi, majd azért gyere vissza, ha ráérsz, most pedig egyél sütit, igyál üdítőt. Neked vettük, és ha megengeded, mi is eszünk, iszunk, hiszen mi dobtuk össze rá a lóvét, mint ahogy arra a camping bringára is, amelyre vágytál. Mondom ezt zsebrevágott kézel, hiszen nem érsz te annyit, hogy tisztességgel beszéljek hozzád.
  Egyél, Izéke bácsi, igyál, Izéke bácsi, aztán ülj föl a bringádra, és menj a fenébe!

  Akadt egy melós, aki egy nap két szót se szólt, most viszont felülmúlta önmagát.
  - Izéke bácsi, én szeretlek. Én is adtam lóvét, hogy meglegyen a camping bicajod, nem úgy, mint az, aki épp most koptatta a száját, tiszteletet nem ismerve zsebre vágott kézzel. Ő csak szavakat adott, pénzt egy fityinget sem, neki csak egy szám, egy adat maradsz. A mi pénzünkből jóindulatúskodik, holott szíjat hasított a hátadból, ha tehette. Menj, Izéke bácsi, vissza se nézz, pihend ki életed fáradalmaid. Most pedig hadd öleljelek meg...

  A szűkszavú melóst kirúgták.

  Folytatás...

  Vakegérke 15 éve 46

• Mi a véleményed?

  X és Y egy munkahelyen dolgoztak, mindketten sofőrök. Karácsonykor csak egyikükre volt szükség, így megegyeztek szépen, lejattoltak, ittak rá egy Márka meggyet.
  Felváltva melóznak az ünnepen, minden második évben szabadság, méghozzá Szentestétől az új év első munkanapjáig.
  Így is lőn, pár évig gond nélkül élvezhette a soros a neki járó pihenést.

  Egyszer épp X lett volna a pihenős, de Y lebetegedett, így X-nek kellett az ünnepek alatt, között melóznia. Megjegyzendő Y nem kamuzott, tényleg beteg volt.

  Eljött az új év, Y felgyógyult, munkába állt.
  Üldögéltek kettesben X-szel, kávézgattak. Y egyszer csak azt mondta: figyelj, én lettem volna a soros az ünnepi melóban de nem tehetek róla, hogy megbetegedtem. Ennek értelmében enyém az idei ünnepeken a szabadságos pihenő.
  X ezt nehezményezte, hiszen így már három ünnepen kellett volna dolgoznia. Neki járt a következő pihenés, ragaszkodott is hozzá.

  Veszekedés nem volt, csak vita, és egyikük sem engedett az igazából. A sors megoldotta a problémájukat, hiszen nyáron mindkettőt lapátra tették, mert megszűnt a munkakörük.

  Nos, szerinted kinek volt igaza, és miért?

  Vakegérke 15 éve 52

• Aljas kérdés

  Sétálgatsz, fütyörészel, feltéve, hogy tudsz.
  Az élet szép. Süt a nap, élvezed a létet.

  Kavics kerül eléd. Nem kicsi, nem is nagy. Pofás darab, talán a Duna formálta olyanra amilyen. Nézed, és ha gondolkodsz is, az a pillanat tört része. Reflex indul, belerúgsz egy jó nagyot. Mosolyogva nézed csapkodó gurulását, aztán fütyörészve mész tovább. Az élet szép.

  Egy őszhajú nénike kilép a kapun, napszemüvegén sötéten csillan a fény. Hihetnénk, hogy szemét védi az erős fénytől, de ezt a tényt megcáfolja a fehér bot, amellyel mentében tapogatózik.
  Koppan a bot, jelzi a faltól való távolságot. Koppan a bot, jelzi, hogy a járda még tart, odébb van a szegélye. Koppan a bot, pár centivel eltéveszti a kavicsot. Koppan még egyet, s aztán csattan.
  A nénike szerencsétlen módon rálépett a kavicsra. Hanyatt esik, tarkója fel akarja törni a betont, de feladja.
  Mentők, részvétlen bámészkodók, még halk röhincsélés is akad.
  A nénike meghalt.

  Egyetlen kérdés van, és jól gondold meg, mit is mondasz.

  Gyilkos vagy, avagy sem?

  Vakegérke 15 éve 77

• Mese hab nélkül, parasztosan

  Ült a legény egy szittyón, csizmája lágyan lengedezett a szellőben. Épp kalapjában gyönyörködött.

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 15 éve 95

• Nem megy, nem megy!

  Nem, a boga ÚrIstennek sem megy.
  Írni szeretnék, kiköhögni magamból gondolataim, fájdalmaim, címlapra pedig meséim, történeteim.
  Nem megy. Még nem megy.

  Torkomon a kiáltás, ujjaimban a legépelendő szavak, mondatok, mindhiába.
  Nem kiáltok, nem írok.

  Hol volt, hol nem volt egy feleségem, aki ültömben a hátamra borult, és puszikkal halmozott el.
  Apuciii... Mesélj, jó?
  Meséltem, mert volt valaki, aki biztos támpont volt az életemben.

  Isten nem akarhatja, hogy ne meséljek. Ugyan magához szólította a feleségemet, de miért fosztott meg a mesélés örömétől? Ez valami büntetés? Vagy az Úr nem tartja elég jónak meséimet?

  "Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat..."
  Ha nem is szépek, amolyan "vakegérkések".
  Jó lenne megosztani. Nem megy. Még nem megy.

  Szeretnék mesélni, nagyon szeretnék. Félkész mesék, történetek itt rothadnak a winyómon. Szerintem jók, de ha folytatnám valamelyiket, csak erőltetném a tehetetlenségemet.
  Nem megy.

  Az idő a legjobb orvos.
  Drága doktor úr, már több, mint másfél éve a tragédiának, nem lehetne...

  Szeretnék írni, hiszen a szó éltető elemem. Nagy dumás vagyok, de talán a szám jártatásánál is nagyobb örömöt okozott, ha írásban csaponghattak gondolataim, avagy hőseim tehették mindazt, amit csak akartak.

  Folytatás...

  Vakegérke 15 éve 29

• Egyszerűen mese

  Kuttyárom fitty, bizgere mókuci, mesélni fogok nektek... Igen, mesélni. Rám bízott az anyátok, és én nem...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 15 éve 40