Tegnap láttam a hírt, hogy a Microsoft hardveres virtualizáció nélkül is elérhetővé tette az XP módot. Fel is csillant a szemem, mivel eddig nem használhattam, mert sajnos szegény T5500 nem támogatja a VT-t.

Windows 7 Ultimate tulaj lévén gyorsan és egyszerűen ment a telepítés, egy rendszer hitelesítés után már töltöttem is az XP képfájlt, a Virtual PC-t és a frissítést, ami engedélyezi az XP módot virtualizáció hiányában is.

Gyorsan indul, korrekt sebességgel fut ,akár teljes képernyős módban is.
Egy komplett Windows XP licensz.
Azért egész hasznos, nem?

Nos igen. Épp hogy hazaértem Sopronból, egy takarosan becsomagolt kis helyes dobozka fogadott az asztalon. Azt hittem a nemrégiben üzletelt Athlon processzorom csücsül benne, de ahogy a feladó címét elolvastam rögtön tudtam, hogy ez bizony más.

Pár hónapja részt vettem ezen a Linuxos nyereményjátékon és bár nem volt egyszerű, de sikeresen bejutottam az összesen 64 főt tartalmazó kalapba. Persze nem is álmodtam róla, hogy nyerhetek, de végül amikor frissítettem egyet ott találtam a nevem a szerencsések listájában. És ha kicsit késve is, de megérkeztek az ajándékaim, amiket nagy becsben fogok tartani

(Előre is elnézést a képek méretéért és minőségéért, sajnos egy utolsó stádiumban lévő K550i volt csak kéznél, beégett kamera pixelsorral.)

Az előbb kiszúrtam egy régi Socket 754-es alaplapot, nforce chipsetes, korrekt áron, gondoltam lecserélem a VIA chipsetes K8V-X-et, legalább szegény asztali gép is kapjon valami fejlesztést ennyi év után.

Írtam az eladónak, válaszolt is, hogy megvan még a lap és postai úton is hajlandó megválni tőle, ugyanis sajnos mostanában nem járok Pestre és mint mindig, most is minden cucc, ami nekem kellene csak ott található meg. Szokás szerint megtekintettem az adatlapját és szemet szúrt, hogy egy napos regisztráció. Bekapcsolt a vészjelző ösztön, mivel egyszer már elég csúnyán megjártam, tehát írtam is neki, hogy nem ellene irányul, de nem fogok előre utalni és csak akkor érdekelne az alaplap, ha megkapom, letesztelem és utána fizethetek akár utalással, akár rózsaszín csekkel. Ráadásul még többet is hajlandó vagyok adni érte egy kicsivel és természetesen a postaköltséget is vállalom. Jött a válasz, hogy így akkor nem fog összejönni az adásvétel, nem fogja fizetni a pk-t és hogy ő nem ilyen ember.

..a srác: [link]

Vicces és szórakoztató kis műsort hoztak össze, nekem nagyon tetszett, érdemes megnézni

Lassan 6 év folyamatos munka után tegnap leformáztam az asztali gépem és a régi jó öreg XP-t is leváltotta a Win 7...egy kicsit gyorsabb HDD került bele, kiporoltam, kitakarítottam a fél kiló port meg koszt a procihűtőből és most nem tudok mit kezdeni a felszabadult ~ 300 giga üres hellyel.

Ekkor jött hát az ötlet: Játszani kéne végre valami jót! Na igen ám, de én ezen a téren le vagyok maradva legalább annyira, amennyire a gépem a Core 2 Quad masinákhoz viszonyítva. Szóval ebben szeretnék segítséget kérni. Mi az a mai, vagy 1-2 éves játék, ami elmenne ezen a gépvason még? Nem kell ezer FPS, se 1600x1200-as felbontás. Megelégszem az 1024x768-al és a medium részletességgel. A játékélmény a fontos. A Bioshock például tökéletesen ment ezen a gépen és imádtam. A Fallout 3 szintén. A Bioshock 2 viszont óriási csalódás Elvileg ugyanaz a motor mégis csak diavetítést produkál és a grafika olyan, mintha 10 évet visszamentünk volna az időben és nem előre. Persze, tudom, hogy ez a gépem hibája, de akkor is... A Mass Effecttel próbálkozom, de ez meg még épp nem fér bele az élvezhető kategóriába sajnos

...néhány felesleges hardverem, de a kutyát se érdekli egyik sem. Tudom nem a legújabbak és nem is az FPS huszároknak valók, de azért néha befuthatna egy kósza érdeklődés vagy egy "mennyit engedsz a feléből?" kérdés. Nekem már az is öröm lenne, ha valaki csereberélni akarna, de tényleg semmi. Túllőttem az árakat? Ijesztő az avatarom? Nem ezeken akarok én meggazdagodni, de hát na... jól jönne a pénz, mert minden elromlik, tönkremegy körülöttem és ez így már nem állapot. Az asztali gépem évek óta le akarom cserélni, de így sose lesz belőle új konfig. Nekem már a kétmagos processzor is csak álom marad nem hogy a négy mag meg meg I7 meg anyámkínja. El is ment a kedvem attól, hogy tovább hirdetgessek, pedig lenne itt még 1700-as celeron proci, MSI lap, 160-as Seagate HDD, Geforce 2, ház, táp, meg minden, amit két szekrénybe az évek alatt felhalmoztam. Még bontott laptop is akad, de tényleg senkit nem érdekel semmi ezek közül úgy tűnik

A mai nap beújítottam egy Samsung Spinpoint F3 1TB-os merevlemezt, most épp az eddigi kis 120-as, 160-as lemezeimről másolom rá a zenéket, hogy egy helyen legyenek. Sajnos a valódi sebességét nem tudom letesztelni, mert egy USB2-es alu racken keresztül tudom csak csatlakoztatni a laptophoz is és az asztali géphez is. Sajnos a K8V-X alaplap még nem igazán ismeri azt a szót, hogy SATA Viszont ez a rengetegnek tűnő hely most boldoggá tett és kicsit feledteti velem, hogy amúgy minden rossz körülöttem.

Érkezett még mellé egy TP-Link Wireless router is, ő pedig a D-Link DI-604-et és a Belkin Wireless G Routert váltja fel. Mivel a Belkin nem szerette a netem, eddig úgy volt megoldva, hogy a D-Link tárcsázott be, ezt összekötöttem a Belkinnel és ő pedig AP módban továbbította nekem a csomagokat wifin keresztül. Kicsit macerás, kicsit kábeligényes megoldás volt, de működött. Most viszont ezt mind egy darab routerre cseréltem és minden tökéletesen működik. Linksys-t akartam, de rábeszéltek a TP-Linkre és nem bántam meg. Olcsó és okos kis router, nekem tökéletesen megfelel.

Rég panaszkodtam már, most épp itt az ideje. Éreztem az utóbbi hetekben, hogy valami nem kóser megint és már előre féltem a szokásos kéthavi orvosi vizsgálattól. Mint kiderült nem is alaptalanul. Ma reggel félve ugyan, de bizakodva mentem oda és néhány perccel ezelőtt eléggé magamba roskadva értem haza. A vérképem eredményét ugyan még nem tudom, de már így is látszik, hogy megint nagy a baj. A legutolsó látogatásom óta 10 kilót fogytam, ami az én mércémmel mérve rengeteg, ugyanis ennyit nekem évekbe kerül felszedni. Fáj a hasam is kegyetlenül, mint kiderült azért, mert ismét be van gyulladva az egész mindenség odabenn. Indult is hát a segélykúra, két kis szúrás a hasfalba, aztán majd látjuk... majd két hetente még egy és még egy, amíg bírom fizetni vagy amíg jobban nem leszek, hogy ismét abba lehessen hagyni. Mert jobban lehetek, de jól soha... Elcsépelt butaságnak hangzik, hogy csak egészség legyen, más nem is számít. Azonban nekem az egyetlen vágyam már hosszú évek óta az, hogy bárcsak egészséges lehetnék. De nem lehetek az. Soha. És nagyon nehéz így élni. Folyamatos hullámvasút, néma rettegés, hogy mikor lesz nagyobb baj, mikor lesz megint műtét, mikor kezdek elfogyni testileg és lelkileg és mikor roppanok össze megint. És ez így fiatalon nem kellemes. Semmikor sem az, persze...de amikor az embernek tele kellene lenni reménnyel és tervekkel és álmokkal és optimizmussal. Akkor én csak félelemmel és aggódással vagyok teli.

...de rendesen!

[link]

Figyelem, a fentebb látható videó egyesek számára felkavaró lehet... 18+