Hirdetés

Régi Játékok Full HD-ban, Windows 10 alatt (lent fórum!)

Ki ne szeretné néha néha elővenni régi kedvenceit? Sajnos az új kor sok kompatibilitási problémát is hoz, olyan progiknál is, amik pl. nekem eredetiben is megvannak (Silent Hunter III, Populous III). Ezen problémák közös kibeszélését, megoldását szeretném segíteni a lenti fórummal. Nézzünk egy rövid listát!:

Quake 1 Pár éve jól ment egy Mod DB-n szerzett kieggel (Uber DirectQ), de most nem sikerült működésre bírnom (HD, Win10).
Quake 2 Nem próbáltam még.
Quake 3 Arena A q3config.cfg szerkesztésével jól megy (HD, Win10).
Populous 3 Nem megy..
Silent Hunter 3 Nem megy az Istennek sem...
StarCraft 1 Ingyenes, az új patchel fut Win 10 alatt, bár nem épp HD-ban...
StarCraft 1 Remastered: a jó példa, de említhetnénk az Age of Empires-eket is!
Command & Conquer 1 Nem próbáltam.
Red Alert 1 Nem próbáltam
Tiberian Sun Régebben ment. (?)
Total Annihilation Régebben próbáltam, akkor ment (HD, Win10).
És ami még hirtelen eszembe jut, hogy megpróbálhatnám:
Motorhead, Il-2 Sturmovik 1946, Fallout 1-2, Railrooad Tycoon 2-3, Wormsok, Warcraft 1-2-3, stb.

Ez egy fityfiritty. Vélemények?

#version 3.7;
global_settings{ assumed_gamma 1.0 }
#default{ finish{ ambient 0.1 diffuse 0.9 }}
//--------------------------------------------------------------------------
#include "colors.inc"
#include "textures.inc"
#include "glass.inc"
#include "metals.inc"
#include "golds.inc"
#include "stones.inc"
#include "woods.inc"
#include "shapes.inc"
#include "shapes2.inc"
#include "functions.inc"
#include "math.inc"
#include "transforms.inc"
//--------------------------------------------------------------------------
// camera ------------------------------------------------------------------

camera { location <10.0,20.0,30>
look_at <0.0,11.0,30.0> }
// sun ----------------------------------------------------------------------
light_source{< 80,80,-90> color White}

Az amatőr tollász első tolltesztje, avagy a tökéletes toll keresése 1.

Mitől jó egy toll? Egy jól használható toll legfontosabb ismérve az írásbiztonság: azt elővéve azonnal tudjunk vele írni, folyamatosan, kihagyások nélkül. Akik sokat írnak, vagy nagy a kezük (pl. én) azoknak legalább ilyen fontos a fogózóna vastagsága, csúszásmentessége, alakja, ergonómiája. Sokaknak fontos még a toll tömege és súlyelosztása, de itt eltérnek a vélemények, van, aki a könnyebb, és van, aki a kicsit nehezebb tollakat kedveli, lehetőleg a fogózónához legközelebb eső súlyponttal. A jó toll emellett nem folyik, akár még szélsőségesebb körülmények között sem. Az se hátrány, ha egy toll szép, igényes kidolgozású, és még olcsó is.

A tökéletes fogózóna

Mitől függ egy toll ára? Sajnos sokszor a ráaggatott gyémántok számától, arany tömegétől. A szuper exkluzív tollak ma ebben versengenek. Végül is ugyan az a betét/tinta van bennük, mint egy „mezei” tollban, írni ezért nem lehet jobban velük. Sokszor látjuk azt is, hogy Kínában, relatíve nagy sorozatban készített tollakra raknak több tízezres árcédulát. Ezt igen gyakran ismertebb gyártók teszik meg, magyarán a márkát fizettetik meg, nem a tollat… Ugyanakkor gyakran csak pár ezres tollakat viszont az EU-ban gyártanak. Egy nagy sorozatban készülő átlagos toll legyártása szerintem max. 100 Ft körül lehet, erre jönnek a gyártói, kereskedelmi haszonkulcsok, adók, és a szállítási díj. Tehát feltételezhető, hogy a gyártók között a haszonkulcs mértéke rendkívül széles skálán mozog. Érdekes az is, hogy a legtöbb innovációt tartalmazó tollak általában egy-két ezer forint alatt vannak. A golyóstollak Bíró László József által való feltalálása óta a legnagyobb problémát a megfelelő tinta előállítása jelenti, erre ugyan már vannak haladó megoldások, de a tökéletes ideje még nem jött el. Itt még lehet fejlődni, és fejlődik is szépen ez a terület.

Hogyan lettem kezdő tollász?

Mikor születtem, a kezemben kés volt -
azt mondják, ez költemény.
Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:
embernek születtem én. (József Attila)

Emlékszem, gyerekkoromban, mikor az általános iskola alsó tagozatában átszoktattak minket a grafitceruzáról a tollra, nagyon utáltam a dolgot: kiradírozhatatlan, mindent megfog, maszatolódik, és hát, mikor szegény édesanyámnak kellett kimosnia a pólómból, hát sikító frászt kapott… Meg is értettem mindjárt, miért kötelező a kék műszálas iskolaköpeny. Ekkoriban a varázsszó a PAX volt, a menők az iskolában mind ezzel nyomták. Talán ez az oka annak is, hogy 30 évvel később, napjainkban is leginkább PAX-al és ICO Polo-val írok, pedig a mintául szolgáló Jotterről a legutóbbi időkig még csak nem is hallottam. Pedig mennyi minden megváltozott! Volt egy rendszerváltás, kicsivel utána pedig megkezdtem középiskolai tanulmányaim. Egy-két évig még noname (patronos) töltőtollal is írtam, mert az okosok szerint ettől szebb lesz a leginkább macskakaparáshoz hasonlító kézírásom, hát nem lett. Visszatértem a Paxhoz, és szívtam vele, mint előtte, mert az én nagy kezemhez gyalázatosan rossz az ergonómiája: vékony, csúszós és lefelé vékonyodik. Szóval pont ellentéte egy jóféle Pelikán BigTouch-nak…

EEP, avagy az Eisenbahn.exe Professional

Már a 14.0-nál tart eme program, de Magyar nyelven nem igazán találtam róla semmit. Talán csak azt, hogy az 5.0 és a 7.0 Professional megjelent magyarul is, vaskos kézikönyvvel, stb. Most talán sikerül beszereznem egy 7-es verziójút. (2010-ben jelent meg) Hiába no, a Transport Fevert már kicsit laposnak tartom, A most megjelent Railway Empire meg elég gyerekes lett szerintem, bár még nem nagyon próbálgattam. Kicsit tartok az EEP-től, mert a Német verzióhoz (Német fejlesztésű a program), egy komplett, original Deutsche Bahn forgalmi kézikönyvet adnak, remélem ennyire azért nem durva a dolog. Magyar F1-F2-t tudnék szerezni, de talán ott mások a szabályok. Továbbá remélem Win 10 en is futni fog, bár a Win 7-et támogatja, ezért ez valószínű.

Mivel nincs a neten magyar fóruma a programnak, kérem, akinek van vele kapcsolatban tapasztalata, (bármelyik verzióval) az itt a hozzászólásokban ossza meg velünk! -Előre is köszönöm!

Szubjektív véleményem: Az újkori Intel bukása

Előtte volt a NetBurst. 5 évig toldozták-foldozták, de a szivárgási árammal nem tudtak mit kezdeni, végül kidobták az egészet. Aztán 2006-közepén piacra dobták a Conroe magot, az elmúlt majd’ 20 év egyetlen komolyabb Inteles áttörését. Azt javítgatják a mai napig, Tick-elik, Tockolják, no de újabb, nagyobb fejlesztés azóta sincs. A 2006 és 2017 (Coffee Lake) közötti 11 évben annyi történt, némi „látszat fejlesztés” mellett, hogy asztali vonalon is megjelentek a 6+HT magos modellek, de bármibe lefogadom, hogy ezt is inkább az AMD Zen nek köszönhetjük. Sajnos az AMD nem volt versenyképes ebben a 11 évben, bár a Bulldózer rendkívül innovatív volt, teljesítményben a Core család alatt maradt. Aztán most meg a Meltdown és a Spectre akasztott be szegény Intelnek. Erre mondják: gyenge kezdés után erős visszaesés…

Nem mindig volt ez így: az elmúlt évezredben még komolyan fejlesztett az Intel, nem csak a zsebeit tömte. A fent említett 11 év több mint elég volt arra, hogy eljussunk a 486 DX2 66MHz-től (1992) a Pentium III Tualatin 1,4GHz-esig (2001). Ez nem is tudom hányszoros, de legalább 15x-ös, 1500%-os teljesítménynövekedés azonos idő alatt. Összehasonlításul: A Prohardveres „Megateszt: Intel CPU-k Nehalemtől Skylake-ig” –tesztben szereplő procik között, igaz, csak 7 év alatt, de csak 36%-ot nőtt a teljesítmény. (azonos órajel mellett) Nem számolom ki, de arányaiban ezt az ütemet figyelembe véve messze 100% alatt lenne a 11 évre vetített teljesítmény-növekmény, hol van ez a 1500%-tól??

Negyedik gépem: a Ryzen

2001 legelején vettem első számítógépem, egy Celeron 400 –assal szerelt masinát, S3 Trio 3D VGA-val. 14”-os CRT monitorral, használtan pont 100 ezrembe került, és új világokat nyitott meg előttem. TNT 2 Pró-val csak úgy hasított a Qvék három aréna!

Később Abit alaplapot és AMD Athlon XP 2000MHz –es (valós) órajelű procit újítottam bele, Geforce 6600 GT társaságában.

2008 közepe táján komplett új gépet vettem, még ha nem is a leg gyorsabbat: Pentium E2180 2GHz, 2 mag, no HT, Asus P5KPL-AM, alaplapi VGA (később Radeon HD 5750, majd szétesése után R7 260 került bele), mindezt 50 ezerért, mert akkortájt kiemelkedően erős volt a forint. Pár év múlva C2D E8400-as 3GHz, 2 mag, no HT procira upgradeltem. Ezt a gépet tavaly nyár végéig használtam, de még máig jól megy a rokonságnál, remélem a Meltdown-Spectre para ellenére is használható netezős gép marad…

Bizony ez a gép 9 évesen már nem volt túl acélos, a PovRay egy egy rendere akár napokig futott, sok program pedig a 3GB RAMOCSKA miatt el sem indult, az alaplap max 4 GB-ot támogatott volna…
Rég esedékes lett volna a lecserélése, de az AMD nem volt versenyképes, az Intel meg valós verseny hiányában gyakorlatilag alig-alig fejlesztgetett, csak a bőrt húzta a vevőkről. Aztán 2017 március 2.-án egy új teszt jelent meg a Prohardveren: „AMD Ryzen CPU teszt: egy új korszak kezdete?” –címmel. Én ennek a tesztnek az „IGEEEN, AZ AMD MEGCSINÁLTA!!” címet adtam volna, így, csupa nagybetűvel. Mielőtt bárki elfogultsággal vádolna, hagy szögezzem le, hogy volt már Intelem, AMD-m, Radeonom és Geforce-m, és még egyikben sem csalódtam, gyártófüggetlennek tartom magam.

Sakk és számítógép

A kezdetek

Régen sokat sakkoztam. Élőben, igazi műanyag versenysakkbábukkal, jókat beszélgetve közben. Nagyon gyengén játszom, de akkoriban nem a győzelem motivált, hanem a szórakozás, időtöltés. 20 év elteltével úgy alakult az életem, hogy hirtelen sok időm lett, és mivel ha befagy a Duna, a menyhalat sem üldözöm már olyan ifjonti hévvel, meg a Starcraftot, Battlefieldet is unom már (állandóan levernek…), elhatároztam, megpróbálom a sakkot.

Először valami klubot kerestem volna, ahol megtűrnek egy amatőr bábutologatót, de csak gyerekeknek találtam (vidéken lakom). Aztán programok után néztem; nem találtam sokat (elsőre…). Boltokban kerestem, Chessmastert, Fritzet vettem volna. Szétnéztem a legismertebb használt piacokon is, egy ajánlatot találtam: a magyar nyelvű (lengyel fejlesztésű) Sakk Mestert 2000 Ft-ért. Ez a '90-es évek végének „megkésett” játéka, színvonala kb. a '80-as évekbe helyezné – se adatbázis, se oktató mód… Hogyan jutottunk ide? Lékó Péter és a Polgár család hazájában, ahol a '80-as években megjelenő Mikroszámítógép Magazin minden számában írtak a sakkprogramozásról, és a jogutód Alaplap magazinban is volt a „Kaleidoszkóp” rovat. A játékos magazinok se foglalkoznak nagyon a sakkal, pl. a Fritzről még egy tesztet se olvastam. (A Magyar Sakkvilág nem ide tartozik…) Elhatároztam, amolyan „vitaindító” cikket írok a Logoutra. Napokon belül 10°C alá hűl a Duna, felébrednek a menyhalak, de én csak írok…