Vinnyogó villámok, avagy kicsi a bors, de gyors!

A gyorsasági motoros világbajnokságban (MotoGP) 1962-től 1983-ig 50cm3-es, 84-89-ig pedig 80cm3-es kategória is volt. Talán ez az utolsó kategória, ahol az Európaiak összesítésben jól állnak, a Németek (Kreidler x 5, Kreidler + Van Veen x2, Krauser x 2) és a Spanyolok (Derbi x 7, Bultaco x 4) külön külön is a Japánok (Suzuki x 6, Honda x 1) elé kerülnek. Ez talán azért történhetett, mert 1968-tól egyetlen hengerre, és max. 6 sebességes váltóra korlátozta a technikát a FIM, ezért a végletekig kihegyezett Japán gépek technikai fölénye nem érvényesülhetett (a Honda négyüteműekkel próbálkozott...).
A ’68 előtti gépek „legje” az 1967 második felére elkészült Suzuki RP68-as: Literteljesítménye 380Le (mintha egy ezres Superike 380 lovas lenne...), 200km/h végsebesség(!), folyadékhűtés, kb. 100°-os V3-as(!) kétütemű motor, furat -löket egyaránt 3cm alatti, hengerenként kevesebb mint 17cm3, csúcsteljesítménye 19.000 fordulaton leadott kb. 19 lóerő volt. Ebből a rendkívül kis nyomaték és hegyes teljesítménygörbe miatt egy, kb. 500/perces tartomány volt használható, ez indokolta a 14-16 sebességes váltót. (Nem lehetett egyszerű meglovagolni…) A gumi 5-6cm széles slick, a tömege 60 kg alatt volt. Az egész gép igen pici, mert a pilóta testtömege elsődleges szempont ilyen kis teljesítménynél. A sors iróniája, hogy mire elkészült, megváltoztatták a szabályokat, ezért egy versenyen sem indult, mindössze egyetlen prototípus épült belőle. (És hogy mi köze ennek az MZ-hez és az NDK-hoz? -Érdemes rákeresni Ernst Degner nevére!)

2023 októberében lesz 25 éve, hogy megjelent a Grand Prix Legends, az első „igazi” autószimulátor. Ezzel kezdetét vette a műfaj kb. 10 éves, a SimBin leépüléséig tartó aranykora.

1992 ben jelent meg PC-re (csak IBM PC vel foglalkozok írásomban) az Angol Geoff Crammond vezetésével készített „Microprose Formula One GRAND PRIX” c. játéka, ami ugyan 286-os processzoron is elindult, de a tényleges élvezetéhez 386-os kellett, min. 1 MB RAM-al. Ez még nem támogatott kormányokat (amik nem is igazán voltak, ’94-ben jelent meg a Thrustmaster Formaula T1), és ekkor még ugye 3D gyorsítók se voltak. Ez a hőskorszak első kiemelkedő alkotása, az 1996-os Formula One Grand Prix 2 (F1 GP2) vel együtt. (Összehasonlításul: ekkor jelent meg a Quake 1, a világ első teljesen 3D-s játéka.) A második rész futtatásához 486-os, 66-100MHz-es processzor, valamint 8-16MB RAM kellett. (SVGA módhoz Pentium 133) A nehézség 5 fokozatban állítható, és jóval keményebb, mint az első rész. A Magyar kiadás 190 oldalas lefordított kézikönyvvel került piacra. 1996 más szempontból is fontos dátum: ekkor jelent meg az első sikeres, szélesebb körben is elterjedt 3D gyorsító, a 3Dfx Voodoo 1-ese. Ezt még nem támogatta a program, ami mindent tudott, amit egy korabeli prociból ki lehetett hozni. Már ekkor, a kilencvenes évek első felében is sok autós játék jelent meg PC-re, de szimulátoros szempontból ez a kettő érdemel említést.

Olvasgatom a PH fórumait, ahol már sokat segítettetek nekem. Most viszont két dologra is felkaptam a fejem:

Az egyik fórum összefoglalójában azt olvasom, hogy a Win 10, amit a neten, olcsón, átutalással veszel, és nem kapsz számlát, matricát, stb., csak egy szériaszámot, az illegális. Namost a Hardverapró tele van ilyen hirdetésekkel, már én is vásároltam, és a termékkel, beregisztrálással semmi gond nem adódott, azóta is boldogan használom, lehet, hogy szoftverkalózkodás áldozata lettem??

Adataim Blu-Ray lemezekre mentem, már több éve. De előtte már a DVD-s korszakban is több helyen azt olvastam, hogy lassan írj, tovább érsz (már a lemez tovább olvasható marad)! Egy másik fórumban viszont most azt olvastam egy számomra mértékadónak tartott szakembertől, hogy a lemezeket a ráírt sebességgel kell írni, mert a lemez arra van optimalizálva. Más sebesség akár hibát is generálhat. Én eddig ennek a sebességnek max. a felével írtam, mert a ráírt értéket a maximumnak hittem. Megjegyzem, nagy gondom eddig az általam írt lemezekkel nem volt. (LG író, Verbatim CMCMAG lemezek) Ehhez mit szóltok?

Ki ne szeretné néha néha elővenni régi kedvenceit? Sajnos az új kor sok kompatibilitási problémát is hoz, olyan progiknál is, amik pl. nekem eredetiben is megvannak (Silent Hunter III, Populous III). Ezen problémák közös kibeszélését, megoldását szeretném segíteni a lenti fórummal. Nézzünk egy rövid listát!:

Quake 1 Pár éve jól ment egy Mod DB-n szerzett kieggel (Uber DirectQ), de most nem sikerült működésre bírnom (HD, Win10).
Quake 2 Nem próbáltam még.
Quake 3 Arena A q3config.cfg szerkesztésével jól megy (HD, Win10).
Populous 3 Nem megy..
Silent Hunter 3 Nem megy az Istennek sem...
StarCraft 1 Ingyenes, az új patchel fut Win 10 alatt, bár nem épp HD-ban...
StarCraft 1 Remastered: a jó példa, de említhetnénk az Age of Empires-eket is!
Command & Conquer 1 Nem próbáltam.
Red Alert 1 Nem próbáltam
Tiberian Sun Régebben ment. (?)
Total Annihilation Régebben próbáltam, akkor ment (HD, Win10).
És ami még hirtelen eszembe jut, hogy megpróbálhatnám:
Motorhead, Il-2 Sturmovik 1946, Fallout 1-2, Railrooad Tycoon 2-3, Wormsok, Warcraft 1-2-3, stb.

#version 3.7;
global_settings{ assumed_gamma 1.0 }
#default{ finish{ ambient 0.1 diffuse 0.9 }}
//--------------------------------------------------------------------------
#include "colors.inc"
#include "textures.inc"
#include "glass.inc"
#include "metals.inc"
#include "golds.inc"
#include "stones.inc"
#include "woods.inc"
#include "shapes.inc"
#include "shapes2.inc"
#include "functions.inc"
#include "math.inc"
#include "transforms.inc"
//--------------------------------------------------------------------------
// camera ------------------------------------------------------------------

camera { location <10.0,20.0,30>
look_at <0.0,11.0,30.0> }
// sun ----------------------------------------------------------------------
light_source{< 80,80,-90> color White}

Mitől jó egy toll? Egy jól használható toll legfontosabb ismérve az írásbiztonság: azt elővéve azonnal tudjunk vele írni, folyamatosan, kihagyások nélkül. Akik sokat írnak, vagy nagy a kezük (pl. én) azoknak legalább ilyen fontos a fogózóna vastagsága, csúszásmentessége, alakja, ergonómiája. Sokaknak fontos még a toll tömege és súlyelosztása, de itt eltérnek a vélemények, van, aki a könnyebb, és van, aki a kicsit nehezebb tollakat kedveli, lehetőleg a fogózónához legközelebb eső súlyponttal. A jó toll emellett nem folyik, akár még szélsőségesebb körülmények között sem. Az se hátrány, ha egy toll szép, igényes kidolgozású, és még olcsó is.

A tökéletes fogózóna

Mitől függ egy toll ára? Sajnos sokszor a ráaggatott gyémántok számától, arany tömegétől. A szuper exkluzív tollak ma ebben versengenek. Végül is ugyan az a betét/tinta van bennük, mint egy „mezei” tollban, írni ezért nem lehet jobban velük. Sokszor látjuk azt is, hogy Kínában, relatíve nagy sorozatban készített tollakra raknak több tízezres árcédulát. Ezt igen gyakran ismertebb gyártók teszik meg, magyarán a márkát fizettetik meg, nem a tollat… Ugyanakkor gyakran csak pár ezres tollakat viszont az EU-ban gyártanak. Egy nagy sorozatban készülő átlagos toll legyártása szerintem max. 100 Ft körül lehet, erre jönnek a gyártói, kereskedelmi haszonkulcsok, adók, és a szállítási díj. Tehát feltételezhető, hogy a gyártók között a haszonkulcs mértéke rendkívül széles skálán mozog. Érdekes az is, hogy a legtöbb innovációt tartalmazó tollak általában egy-két ezer forint alatt vannak. A golyóstollak Bíró László József által való feltalálása óta a legnagyobb problémát a megfelelő tinta előállítása jelenti, erre ugyan már vannak haladó megoldások, de a tökéletes ideje még nem jött el. Itt még lehet fejlődni, és fejlődik is szépen ez a terület.

Mikor születtem, a kezemben kés volt -
azt mondják, ez költemény.
Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:
embernek születtem én. (József Attila)

Emlékszem, gyerekkoromban, mikor az általános iskola alsó tagozatában átszoktattak minket a grafitceruzáról a tollra, nagyon utáltam a dolgot: kiradírozhatatlan, mindent megfog, maszatolódik, és hát, mikor szegény édesanyámnak kellett kimosnia a pólómból, hát sikító frászt kapott… Meg is értettem mindjárt, miért kötelező a kék műszálas iskolaköpeny. Ekkoriban a varázsszó a PAX volt, a menők az iskolában mind ezzel nyomták. Talán ez az oka annak is, hogy 30 évvel később, napjainkban is leginkább PAX-al és ICO Polo-val írok, pedig a mintául szolgáló Jotterről a legutóbbi időkig még csak nem is hallottam. Pedig mennyi minden megváltozott! Volt egy rendszerváltás, kicsivel utána pedig megkezdtem középiskolai tanulmányaim. Egy-két évig még noname (patronos) töltőtollal is írtam, mert az okosok szerint ettől szebb lesz a leginkább macskakaparáshoz hasonlító kézírásom, hát nem lett. Visszatértem a Paxhoz, és szívtam vele, mint előtte, mert az én nagy kezemhez gyalázatosan rossz az ergonómiája: vékony, csúszós és lefelé vékonyodik. Szóval pont ellentéte egy jóféle Pelikán BigTouch-nak…

Már a 14.0-nál tart eme program, de Magyar nyelven nem igazán találtam róla semmit. Talán csak azt, hogy az 5.0 és a 7.0 Professional megjelent magyarul is, vaskos kézikönyvvel, stb. Most talán sikerül beszereznem egy 7-es verziójút. (2010-ben jelent meg) Hiába no, a Transport Fevert már kicsit laposnak tartom, A most megjelent Railway Empire meg elég gyerekes lett szerintem, bár még nem nagyon próbálgattam. Kicsit tartok az EEP-től, mert a Német verzióhoz (Német fejlesztésű a program), egy komplett, original Deutsche Bahn forgalmi kézikönyvet adnak, remélem ennyire azért nem durva a dolog. Magyar F1-F2-t tudnék szerezni, de talán ott mások a szabályok. Továbbá remélem Win 10 en is futni fog, bár a Win 7-et támogatja, ezért ez valószínű.

Mivel nincs a neten magyar fóruma a programnak, kérem, akinek van vele kapcsolatban tapasztalata, (bármelyik verzióval) az itt a hozzászólásokban ossza meg velünk! -Előre is köszönöm!

Előtte volt a NetBurst. 5 évig toldozták-foldozták, de a szivárgási árammal nem tudtak mit kezdeni, végül kidobták az egészet. Aztán 2006-közepén piacra dobták a Conroe magot, az elmúlt majd’ 20 év egyetlen komolyabb Inteles áttörését. Azt javítgatják a mai napig, Tick-elik, Tockolják, no de újabb, nagyobb fejlesztés azóta sincs. A 2006 és 2017 (Coffee Lake) közötti 11 évben annyi történt, némi „látszat fejlesztés” mellett, hogy asztali vonalon is megjelentek a 6+HT magos modellek, de bármibe lefogadom, hogy ezt is inkább az AMD Zen nek köszönhetjük. Sajnos az AMD nem volt versenyképes ebben a 11 évben, bár a Bulldózer rendkívül innovatív volt, teljesítményben a Core család alatt maradt. Aztán most meg a Meltdown és a Spectre akasztott be szegény Intelnek. Erre mondják: gyenge kezdés után erős visszaesés…

Nem mindig volt ez így: az elmúlt évezredben még komolyan fejlesztett az Intel, nem csak a zsebeit tömte. A fent említett 11 év több mint elég volt arra, hogy eljussunk a 486 DX2 66MHz-től (1992) a Pentium III Tualatin 1,4GHz-esig (2001). Ez nem is tudom hányszoros, de legalább 15x-ös, 1500%-os teljesítménynövekedés azonos idő alatt. Összehasonlításul: A Prohardveres „Megateszt: Intel CPU-k Nehalemtől Skylake-ig” –tesztben szereplő procik között, igaz, csak 7 év alatt, de csak 36%-ot nőtt a teljesítmény. (azonos órajel mellett) Nem számolom ki, de arányaiban ezt az ütemet figyelembe véve messze 100% alatt lenne a 11 évre vetített teljesítmény-növekmény, hol van ez a 1500%-tól??