Benelli TRK 251-es vásárlásán gondolkodom. Soha nem volt még autóm, motorom sem, csak egy rövid ideig egy kis Simsonom (majd 30 éve). Egy 125-ös motor is elég lenne nekem, ha nem lennék 190cm, 140kg és nem hegyen laknék, amolyan poroszkálónak venném, max. 100-150km-es távokra. Több kérdésem is lenne, de bármit ajánlanátok egy kezdőnek, mire figyeljek, írjátok le bátran!

Kérdéseim:

Az én méreteimhez mennyire alkalmas ez a motor? (hivatalosan 191kg a max. terhelhetősége)

Mennyire ráz ez az egyhengeres? Kb. mekkora távot lehet vele szenvedés nélkül megtenni egyszerre?

Milyen üzemanyag ajánlott? (valahol olvastam, hogy van olyan, ami tároláskor korróziót-dugulást okozhat?)

Mennyire rozsdásodik? (sok motornál olvastam, hogy már egy-két év után is rozsdál) Hogy lehet ez ellen védekezni?

Milyen kiegészítők kellenek még egy „normális” motor/motoros -ra?

-köszi!, Széles utat!

Avagy köbcentiknek párja nincsen, egy Rocket hármast adjon Isten…

Kicsivel több, mint 30 éve vagyok motorrajongó, emiatt, és a Gold Wing jubilálása okán írom ezt a bejegyzést. Sajnos egy betegség miatt nem motorozom, jogsim sincs , de talán elmehetnék benzinkakasnak (méretem okán inkább benzinmalacnak .).
Lássuk a kedvenceimet abc-sorrenbdben!

BMW
Számomra kiemelkedik a kínálatából a K1600, a Gold Wing mellett az egyetlen hathengeres szériamotor, de ez sorhatos (Benelli Sei (1972), Honda CBX 1000 (1978), Kawa Z 1300 (1979)) nem boxer (Miért nem gyárt a Porsche motorokat?). Innovatív technika, kár, hogy burkolt, és nem léghűtéses, a fényszórói is elég otrombák. Gyökerei egészen az 1982-es vízhűtéses „repülő tégla” -ig, (K100) az egyik első széria sornégyesig nyúlik vissza (Megelőzte a Honda CB750 (1969) és a Kawasaki Z1 900 (1972), bár ezek szép léghűtésesek voltak.). A K100-as blokkjával épült 1988-ban a „technikai demonstrátor” K1-es BMW, ami bár sok dologban előremutató volt (digitális befecskendezés és gyújtás, ABS, áramvonalas idomzat), sok gyermekbetegségtől is szenvedett. Még a K1600 asoknál is nagyobbak, és sokkal szebbek, de nem annyira innovatívak az R18 asok. Ezek az 1800 köbcentis bokszerek (részben) léghűtésesek. Családfájukat egészen az 1923-as, első BMW motorig, az 500 cm3-es R32-asig vezethetjük vissza. Ennek a családnak a része az új R 1300 GS is, ami sajnos ritka csúnyára sikerült...

Okostelód a zsebedben pihen. Nincs kikapcsolva, de épp nem használod, „alszik”. Egy barátoddal a karórákról beszélgetsz: a tied tönkrement, újat szeretnél venni. A beszélgetés után, a netet megnyitva elárasztanak a karóra hirdetések… A telefonod hallgatózott, az MI feldolgozta, aztán ez lett belőle. Ha nagyon utánanézel, rájöhetsz, hogy ezt te magad is megengedted, mikor a 16 oldalnyi angol, apró betűs szerződés gondos átvizsgálása után OK-t nyomtál.

Nem mondom, hogy a dolog jogtalan, de vajon etikus-e? Ha a technológia adott, akkor akár vissza is élhetnének vele…
Orwell: 2024.

Mi erről a véleményetek?

Az elmúlt több mint húsz évben sok fraktálgenerátorral eljátszogattam, de eddig ez viszi a prímet, még csak most próbálgatom, nem nagyon ismerem még a felületet, lehetőségeket.
Ez egy nyílt forráskódú, Javán futó fraktálgenerátor (hivatalosan Flame Fractal Generator, jelentsen is ez bármit…), mindenféle matematikai, számítástechnikai előképzettség nélkül is használhatjuk, de profiknak is vannak benne lehetőségek.
Windowsra, Linuxra, Mac-re és Androidra elérhető, és ahhoz képest, hogy Java-n fut, egyáltalán nem lassú (bár Ryzen 1600X-en nem is egy villám, de GPU-n is futtatható).
Akit bővebben érdekelne a téma, matematikai alapjai, stb., annak a Wikipédia Fraktál lapját ajánlanám kezdésnek, kiemelném a lap alján a könyveknél lévő Birkás György: Fraktálok című, .pdf ben letölthető művét, nem száraz, inkább érdekességekben bővelkedő írás.
Ti szoktatok fraktálozni? Ismertek még ilyen profi generátort?

Régebben voltak billentyűzettel jól irányítható "árkád" autós játékok, most csak két ilyet ismerek: Trackmania és Burnout Paradise (Remastered). Tudnátok ilyeneket ajánlani? (kb. az elmúlt 10 évből) -Köszi!

Nem ismerem a kínálatot, segítsetek plz!

Casual, idősebb gémerként eddig szinte csak RTS-FPS-eket játszottam néha, de most ezt RPG -ekkel és esetleg akció-kalandjátékokkal bővíteném! Annó valamikor a 2000-res években kipróbáltam a Wizardry 8-at, de az nagyon nem jött be, a PC Guru mellékleteként adták.

Valami ilyesmit szeretnék:
-PC-n, GTX 1050Ti - 4GB-on elfusson (1080p), bill-egér kombóval megelégedjen.
-Legyen hozzá magyarítás, vagy gyárilag magyar legyen.
-Ne legyen túl hosszú játékidejű.
-Állítható nehézségű, vagy eleve könnyű harcrendszerű legyen.
Talán még annyi, hogy inkább sci-fi mint fantasy legyen, de ez gondolom nagyon beszűkítené a választékot, ezért nem fontos.

Segíteni hozzászólásokkal tudtok, mindenkinek előre is köszönöm!

Vinnyogó villámok, avagy kicsi a bors, de gyors!

A gyorsasági motoros világbajnokságban (MotoGP) 1962-től 1983-ig 50cm3-es, 84-89-ig pedig 80cm3-es kategória is volt. Talán ez az utolsó kategória, ahol az Európaiak összesítésben jól állnak, a Németek (Kreidler x 5, Kreidler + Van Veen x2, Krauser x 2) és a Spanyolok (Derbi x 7, Bultaco x 4) külön külön is a Japánok (Suzuki x 6, Honda x 1) elé kerülnek. Ez talán azért történhetett, mert 1968-tól egyetlen hengerre, és max. 6 sebességes váltóra korlátozta a technikát a FIM, ezért a végletekig kihegyezett Japán gépek technikai fölénye nem érvényesülhetett (a Honda négyüteműekkel próbálkozott...).
A ’68 előtti gépek „legje” az 1967 második felére elkészült Suzuki RP68-as: Literteljesítménye 380Le (mintha egy ezres Superike 380 lovas lenne...), 200km/h végsebesség(!), folyadékhűtés, kb. 100°-os V3-as(!) kétütemű motor, furat -löket egyaránt 3cm alatti, hengerenként kevesebb mint 17cm3, csúcsteljesítménye 19.000 fordulaton leadott kb. 19 lóerő volt. Ebből a rendkívül kis nyomaték és hegyes teljesítménygörbe miatt egy, kb. 500/perces tartomány volt használható, ez indokolta a 14-16 sebességes váltót. (Nem lehetett egyszerű meglovagolni…) A gumi 5-6cm széles slick, a tömege 60 kg alatt volt. Az egész gép igen pici, mert a pilóta testtömege elsődleges szempont ilyen kis teljesítménynél. A sors iróniája, hogy mire elkészült, megváltoztatták a szabályokat, ezért egy versenyen sem indult, mindössze egyetlen prototípus épült belőle. (És hogy mi köze ennek az MZ-hez és az NDK-hoz? -Érdemes rákeresni Ernst Degner nevére!)

2023 októberében lesz 25 éve, hogy megjelent a Grand Prix Legends, az első „igazi” autószimulátor. Ezzel kezdetét vette a műfaj kb. 10 éves, a SimBin leépüléséig tartó aranykora.

1992 ben jelent meg PC-re (csak IBM PC vel foglalkozok írásomban) az Angol Geoff Crammond vezetésével készített „Microprose Formula One GRAND PRIX” c. játéka, ami ugyan 286-os processzoron is elindult, de a tényleges élvezetéhez 386-os kellett, min. 1 MB RAM-al. Ez még nem támogatott kormányokat (amik nem is igazán voltak, ’94-ben jelent meg a Thrustmaster Formaula T1), és ekkor még ugye 3D gyorsítók se voltak. Ez a hőskorszak első kiemelkedő alkotása, az 1996-os Formula One Grand Prix 2 (F1 GP2) vel együtt. (Összehasonlításul: ekkor jelent meg a Quake 1, a világ első teljesen 3D-s játéka.) A második rész futtatásához 486-os, 66-100MHz-es processzor, valamint 8-16MB RAM kellett. (SVGA módhoz Pentium 133) A nehézség 5 fokozatban állítható, és jóval keményebb, mint az első rész. A Magyar kiadás 190 oldalas lefordított kézikönyvvel került piacra. 1996 más szempontból is fontos dátum: ekkor jelent meg az első sikeres, szélesebb körben is elterjedt 3D gyorsító, a 3Dfx Voodoo 1-ese. Ezt még nem támogatta a program, ami mindent tudott, amit egy korabeli prociból ki lehetett hozni. Már ekkor, a kilencvenes évek első felében is sok autós játék jelent meg PC-re, de szimulátoros szempontból ez a kettő érdemel említést.

Olvasgatom a PH fórumait, ahol már sokat segítettetek nekem. Most viszont két dologra is felkaptam a fejem:

Az egyik fórum összefoglalójában azt olvasom, hogy a Win 10, amit a neten, olcsón, átutalással veszel, és nem kapsz számlát, matricát, stb., csak egy szériaszámot, az illegális. Namost a Hardverapró tele van ilyen hirdetésekkel, már én is vásároltam, és a termékkel, beregisztrálással semmi gond nem adódott, azóta is boldogan használom, lehet, hogy szoftverkalózkodás áldozata lettem??

Adataim Blu-Ray lemezekre mentem, már több éve. De előtte már a DVD-s korszakban is több helyen azt olvastam, hogy lassan írj, tovább érsz (már a lemez tovább olvasható marad)! Egy másik fórumban viszont most azt olvastam egy számomra mértékadónak tartott szakembertől, hogy a lemezeket a ráírt sebességgel kell írni, mert a lemez arra van optimalizálva. Más sebesség akár hibát is generálhat. Én eddig ennek a sebességnek max. a felével írtam, mert a ráírt értéket a maximumnak hittem. Megjegyzem, nagy gondom eddig az általam írt lemezekkel nem volt. (LG író, Verbatim CMCMAG lemezek) Ehhez mit szóltok?