Hirdetés

Nem számít!

Nem számít!

Hirdetés

Elég volt, már feladtam.
Kiégett porhüvely vagyok.
Rozzant, ócska testben,
Csak fájdalmat álmodok.

Nem tudom, hogy lehet
Kibírni ép ésszel,
Megkínzott testemet
A tűz eméssze el.

Lelkem ha ép lenne
És nem ennyire sérült,
Talán jobban bírnám,
De szívem is kihűlt.

Már félig holt vagyok,
Csak a fájdalmam él,
Érzem, hogy az őrület
Lassacskán utolér.

De nem! Nem engedem,
Hogy jöjjön az őrület,
Létezésemmel segíthetek
Tán egynéhány életet!

Én már nem számítok,
De mások még igen,
Nekik kell áldoznom
Maradék életem!

Tovább a fórumba.