Karácsonyi vacsorának nem hagyományos karácsonyi ételeket szoktam csinálni, hanem olyanokat, amik időigényesek, drágák, vagy bonyolultak, vagy ezeknek valamilyen kombinációja. Mivel marha, ez hosszadalmas és drága. Cserébe nem bonyolult és nagyon finom!
Jóanyám azt mondta, hogy ez a saját találmánya. Nem állítom, hogy nem létezhet ilyen, vagy nagyon hasonló recept, de nem olvasta sehol, nem hallotta senkitől és mivel amióta élek (tehát kb. 50 éve) főzi ezt, valószínűleg nem is a neten találkozott vele!
Az összetevőkhöz nem írok mennyiséget, de a leírásban elmagyarázom, hogy miért és ott lesz mennyiség is.
Hirdetés
Összetevők:
marhahús, esetleg vadhús
liszt (mondjuk ebből mindenképpen egy csapott evőkanálnyi elég)
zsiradék (jóanyám olajjal szokta, de a zsír sem ördögtől való)
hagyma
fokhagyma
paradicsompüré (mindenképpen a sűrű, konzerves változat)
vörösbor
borókabogyó, babérlevél, kakukkfű, bors, só
fakultatív: méretétől függően ½, vagy egész paprika, egy kevés csipős (nyilván erőspaprika esetén az kettő az egyben megoldás), kis darab vaj
Elkészítés:
Edény. Én az öntöttvas edényemet használtam, de sima is jó, viszont válasszunk valami nagyobb alapterületűt.
Már a húsnál kettéválik a recept, mert jóanyám 1 kg fehérpecsenyéből szokta csinálni én pedig most fele fehérpecsenyéből, fele marhapofából készítettem. Utóbbi az inak miatt jó sűrű, kollagénes szaftot csinál, tehát lehetett bővebb lére ereszteni és ez a többi összetevő mennyiségét is megváltoztatta.
Minden esetre a húst felszeleteljük (nem kell nagyon vékonyra, hiszen sokáig fogjuk párolni) és megszórjuk a liszttel. Jól forgassuk össze, hogy nagyjából egyenletesen borítsa be a liszt a húsokat.
Forrósítsuk fel az edényt és tegyünk bele valamennyi zsiradékot - nem kell sok, később még tehetünk hozzá, ha szükséges – és pirítsuk meg a hússzeletek mindkét oldalát. Ezt több adagban végezzük és a megpirított szeleteket szedjük ki egy tányérra. Igazából elég fehéredésig, de ha egy kis színt is kap, az nem baj.
Amikor az összes húst lepirítottuk, mérsékeljük a lángot és tegyük bele a felaprított hagymát (Viszonylag sok kell, egy 6-7 centi ármérőjű mehet bele. Én most másfél fej hagymát használtam), fokhagymát (Alapesetben 3-4 gerezd, most 6-ot használtam.) és ha használunk paprikát akkor azt is. Itt hozzátehetjük a vajat, ha szeretnénk. Ez gyakorlatilag csak ízfokozó ebben az ételben, szóval elhagyható. Mehet rá néhány csipet só. Nem kell megijedni, ennyitől nem lesz kemény a hús. Alacsony hőmérsékleten puhára pároljuk. Az esetlegesen edény aljára letapadt pörzsanyagok valószínűleg már itt feloldódnak.
Ezután megint felemeljük a hőfokot és mehet a paradicsompüré, mert azt kissé meg kell pirítani. Persze nem kell hogy megbarnuljon, de a színe az íze és az illata is érezhetően változni fog 5-6 perc pirítás után. Alapesetben 1 kis konzerv kell. A mostani verziómhoz 2 kicsi, vagy 1 nagy. Arra kell figyelni, hogy natúr legyen, mert sajnos egyre gyakoribb, amibe cukrot tesznek.
Ezután jöhet vissza a hús, amivel megint jól átforgatjuk. A paradicsompüré dobozát öblítsük ki vízzel és öntsük rá és jöhet az összezúzott borókabogyó (8, szem, vagy esetemben 12), némi őrölt bors (a végén még teszünk hozzá) és a kakukkfű. Ennek az ételnek a kakukkfű az elsődleges fűszere, szóval 2 csapott teáskanálnyi már alap esetben is kerül bele. Tudom, hogy ez soknak tűnik, mert mindenhol azt lehet olvasni, hogy kakukkfűvel óvatosan. Minden esetre én most még többet, egy jó bő púpozott teáskanálnyit használtam (még talán többet is). Ezzel is összeforgatom, majd ráteszek 4 babérlevelet (én most 6-ot) és felöntöm borral.
A bornál figyeljünk, hogy ne valami nehéz, tanninos bor legyen (Mondjuk egy Szekszárd, vagy Badacsony környéki kékfrankos teljesen jó). A bor mennyisége az edénytől is függ, de egy fél üvegnyi biztosan kelleni fog. Kb. annyi kell, hogy félig (ha jól zár az edény, mint nekem az öntöttvas), vagy majdnem (hagyományos lábos) ellepje. Nekem most a jól záró edénybe a sok szafthoz majdnem az egész üveg belement. A borral forraljuk 8-10 percet, hogy az alkohol kipárologjon, utána jöhet a fedő és takarékláng.
Ezután nagyjából el is lehet felejteni úgy 3 órára. Azért nagyjából, mert hagyományos lábas esetén szükséges lehet időnként egy kis vízzel pótolni az elfőtt folyadékot. A végeredménynek egy sűrű, de nem pasztaszerű szaftnak kell lenni.
A húsnak nagyon puhának és omlósnak kell lenni. Amikor azt érzed, hogy már majdnem olyan, akkor még kb. fél óra kell és ekkor kell még egy kis bors és lehet sózni. Innentől már nem fog megkeményedni a hús, de a sóval mégis óvatosan kell bánni, mert az egész nagyon ízes és sokkal kevesebb só kell, mint gondolná az ember, szóval inkább több részletben.
Én most egyszerű vajas törtkrumplit csináltam hozzá, de bármilyen krumplis köret jó (mondjuk a sültkrumpli ehhez azért nem passzul), tehát lehet krokett, krumplifánk, krumpligombóc, dödölle, vagy akár tócsni is. Kis petrezselyem a tetejére és kész is.
Ráadásul ez sem egy bonyolult étel, gyakorlatilag bárki meg tudja csinálni.![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
