kár volt klikkelnem. fél2-kor sikerült felhúzni a cikkel meg a kommentekkel egyaránt. reagálok inkább a cikkre:
Miért kell erkölcstant tanítani, illetve erkölcsről beszélni?
Mert a szülői nevelés gyakran elég hiányos. Amikor iskolában tanítják meg köszönni a gyereket, vagy az udvariasság még tizenéves korban nem reflex; amikor nulla iránymutatás van a gyerek előtt, hogy mi a jó és a rossz, hogy kell dönteni helyzetekben, miért fontos, hogy igazat mondjunk (pl.: kegyes hazugságok tömkelege, mert falazok a haveromnak, aki baromságokat csinál (cigi, akármi)) vállaljunk felelősséget a tetteink után stb. És ezt igenis tudnia kell az embernek, a gyereknek, hogy minden tette felelősséggel jár.
Az, ha ma valaki lop, ugye bűn. De ha mindenki lop, akkor én miért ne? Erkölcsi kérdés. Nem boncolgatom tovább, elég megnézni egy híradót - betört, kirabolta, megölte, cserbenhagyta.. a média egy más kérdés, hogy mennyire szenzációhajhász, ebbe nem mennék bele. maradjunk annyiban, hogy komoly gondok vannak a társadalommal. Tipikus kérdés: találsz egy táskát, rengeteg pénzzel, nem látja senki. Mit csinálsz?
Vallás:
az idők során a társadalom erkölcsi tudata folyamatosan alakul, fejlődik. -> ez szerintünk pozitív? Hirtelen semmi más nem jut eszembe, csak a rengeteg elvált házaspár, az apa/anya nélkül felnövő gyerek. A család, mint egység, megszűnni látszik. Ezt sem részletezem tovább.
nem tudom melyik vallásra és milyen rálátásod van, az írásod alapján nem túl szélesek az ismereteid (és nem sértésnek szánom).
A hitoktatókról szóló eszmefuttatáshoz inkább nem szólok hozzá - akinek van valamilyen végzettsége, az kell, hogy tudja, hogy milyen korban mit és hogyan kell átadni a gyereknek. Gondolom (ha már szóba jött) a Ne paráználkodj témát nem az elsősöknek részletezik 45 percben, míg a 14-16 éves korosztálynak elég hosszú előadást lehet tartani erről a két szóról.
Nekem semmi bajom nincs azzal, ha valaki nem hívő vagy nem is vallásos, esetleg nem is hisz semmit. De miért akarjuk elvenni ezt másoktól?
Ha valaki keresztény családba születik, nyilván valamennyi vallásosság ragad rá otthon. Ezután hittan órákra járatják a szülők (jobb esetben nem hagyják, hogy ne járjon), hogy elmélyüljön benne a hit. Ha a válságos 13-18 éves kort átvészeli a gyerek, akkor megmarad a hite, akármi történik, ha évekig elfordul, akkor is visszatalál(hat).
Ha valaki nem vallásos családba születik: felnő úgy, hogy a vallásokról töri órán hall, jót röhög, hogy mit hisznek az emberek szerte a világban. Mert Egyiptomban mentek a lelkek, aztán a mérleg, meg a jó és a rossz tettek.. haha.. Mohamed meg ült a fa alatt, aztán hopp, vallást alapít. Ilyen életkorban, amikor az gyerek nem az értéket látja mögötte, mert képtelen rá, hanem a felszínt vakargatja, nem lehet egy vallást "bemutatni".
Az imént nyilván mindkét esetben sarkítottam, de érezzük már a különbséget. Azokon a felvetéseken meg, hogy miért nem lehet bármilyen vallást tanulni, először jót röhögtem.. Ki akarna indián vallásokat tanulni? Ki tanítaná, és hol gyakorolná a vallását? Egyébként pedig az iskolákban minden helyi egyháznak volt lehetősége megjelenni, majd felmérték, hogy mire van igény..
A hitbe való bevezetés, a beavatás az egyházak feladata, nem az államé, nem az iskoláké. Ilyen fiatal korban viszont hogyan várható el, hogy egy gyerek eldöntse, melyik vallás érdekli, ha a legtöbbről még csak nem is hallott?
Nem az egyházaké, megsúgom. A szülőké. Mit vársz az egyháztól, hogy mikor a gyerek betölti a hatodik életévét, akkor megjelennek a ház előtt, elmondják, hogy mi az ő tanításuk, és válasszon? Nem a gyereknek kell eldöntenie, hogy mi érdekli, meg mi nem. És az esetek 96%-ban nem is dönti el - eldönti helyette a környezet - nagyszülők, szülők, társaság.
Az állami hitoktatásnak is van néhány előnye (ugye az erkölcstanról írtam legelőször, mert a kettő nem ugyanaz!) :
- azok a gyerekek, akiket a szüleik amúgy is járatnának hittanra, nem érzik magukat kirekesztve. Mindenkinek van órája, max máshol.
- az, hogy valaki megismer egy hitet, tanításait, alapelveit, történetét, az nem jelenti azt, hogy szemellenzős birka lesz belőle. Az, hogy a Biblia történetei csodás elemeket is tartalmaznak, nem azt jelenti, hogy mesekönyv. Ha valaki így fogja fel, nem ásott elég mélyre.
- a magyarság, mint olyan, nagy vonalakban ~1000 éve tért erre a bizonyos hitre. Ez már történelmileg is jelentős, és nem árt a történelmi események megértésében a hit ismerete, függetlenül attól, hogy valaki hisz-e benne.
- irodalmilag egy jelentős könyvről is beszélünk - mindegy, hogy hiszed vagy nem; érettségi tétel. Ha van egy csöppnyi ismereted, egy tétellel kevesebb.
maradjunk annyiban, hogy mindkét tárgy egy lehetőség, ami alapvető emberi dolgokat hoz. És abban is megegyezhetünk, hogy egyik sem ártalmasabb a gyerekre, mint a TV vagy az internet (felügyelet nélküli használata).
ennyit írnék egyben, tudom, hogy irtó hosszú, sry.
"... and I hope you have a great day!"