Nekem az első véradásomon (vért adok-veszek ) volt az, hogy amíg lefolyt szépen a fél liter vér, addig semmi gond nem volt, beszélgettünk meg minden, aztán mikor "elzárták", akkor így hirtelen blackout (mint amikor hirtelen állsz fel, csak ez sokkal durvább volt). Kb. ugyanez a fíling volt mint amit leírsz, elvileg pár másodpercig nem reagáltam csak, viszont nálam nem voltak "élmények" közben, nekem egy ilyen végtelen idejű sötétségben lebegésnek tűnt. Egyáltalán nem volt rossz érzés, ilyen földöntúli könnyebbségnek éreztem inkább.
Amúgy érdekes hogy ~20x véradásig jutottam ezután további gondok nélkül, aztán az egyetemen és az első munkahelyeken "kicsit" tönkrementem, és jópár év kihagyás után az utolsó alkalommal amikor megpróbálkoztam vért adni, már az elején majdnem elájultam, teljes pánik a nővérkétől, láb felpolcol, 20 percig stabilban fekvés aztán hazazavarás... hát ez van.
[ Szerkesztve ]
"Bocs, főnök, de én csak két emberben bízom. Az egyik én vagyok. Nem maga a másik." || "Hóhahó, mégis van graffaló!"