Új hozzászólás Aktív témák

• ijjájom tag

  #14

  #1 pohár

  2009-01-06 07:29:23

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  ijjájom

  tag

  #1 pohár

  Hát kedves Anin!

  Ilyen az élet! Ezt mi már megjártuk, sajnos a férjem családjában ez rengetegszer lejátszódott, sőt már annyira, hogy ha ott vagyunk, általában mindig veszekedés a vége.
  A férjem egy nagyon jóravaló ember, volt két elrontott házassága előttem, de mi már több mint 20 éve együtt vagyunk, négy gyerek, stb. Az anyósomék meg mindig olyannak látják a férjemet, amilyennek akarják. Sőt belemagyarázták annyira, hogy milyen volt, hogy szegény már-már magyarázkodni szokott, hogy a gimis éveit legszívesebben kitörölné, meg elfelejtené. Mikor kérdezzük mi volt a nagy műve, amit szégyell, hát hogy néha piáltak kicsit, vagy harsányak voltak!
  Hát nem minden fiatal átesik ezen?
  Most példamutató családapa, mégsem nőtt semmit anyósomék szemében, csak a lányukat istenítik, aki a második házasságát tapossa, ez szarabb talán mint az első, de az előző házasságában lévő lányát az apa neveli évek óta, mert az új férj nem tűrte meg, hozzáteszem, hogy az apjánál sincs jó helyen, de szerencsére már 18 lesz, és nagyon aranyos csajszi vált belőle a körülményei ellenére. Ja és felmentést ad az anyjának! /nemes lélekre vall!/
  Mi kepesztettünk, hogy közös jövőt alakítsunk ki anyósomékkal, hogy öregségükre legyen ki gondozza őket, a sógornőm pedig azt mondta, hogy ő csak annyit tud majd tenni,hogy benyomja egy szoc.ottonba őket, és ezt a szemükbe mondta!!! Mégis ő a jó kislány.
  Mi is állandóan a szemrehányásokat hallgatjuk, a "jó tanácsokat" ha ott vagyunk, és ebből az következik, hogy egyre kevesebbet vagyunk ott.
  Nyáron baleset érte anyósom, mindent megtettünk, nem vártunk köszönetet, de a lánya, aki jómódban él, a füle botját sem nagyon mozgatta, nem szakította meg a nyaralást, hogy a kórházba bemenjen, pedig 60 km nem nagy távolság.
  Mi is 60 km-re lakunk a kórháztól, a szülői háztól 120-ra, mégis ingajáratban voltunk.
  Arról nem beszélve, hogy nem a lányát értesíttette, hanem minket, akik 180 km-re voltunk egy barátunknál vendégségben egy hosszú hétvégén, amit ők tudtak, sőt azt is,hogy 20 év alatt ez volt az első "nyaralásunk"!
  Erről ennyit, tedd azt amit én teszek, szeretem helyettük is a férjem és tudatosítani próbálom benne, hogy milyen fontos ember a számunkra!
  Te tedd ezt az Anyukáddal és hidd el, hogyha megerősíted, lepereg egy idő után róla amikkel bántják. Üdv. Ijjájom

• hoffman_ nagyúr

  #13 2008-12-24 21:49:48

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  hoffman_

  nagyúr

  Igen... Márha van nagymamád és nagypapád... De van akinek nincs... És az az egyetlen egy nagyija is, aki van, kétszínű és számító, és önző...

• Rossi addikt

  #12

  #11 r-chee

  2008-12-24 17:05:33

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Rossi

  addikt

  #11 r-chee

  Hát utáljanak... Én tisztában vagyok a saját tulajdonságaimmal (értékeimmel, negatívumaimmal), nagy ívben teszek rá ki mit gondol rólam. Akiknek érdekel a véleménye, azokkal meg nyilván normálisan viselkedek.

  Abban viszont biztos vagyok, hogy ha az én édesanyámat cseszegetnék a szülei, akkor pár mondattal úgy leépíteném őket, hogy többet a szemembe sem mernének nézni.

• r-chee őstag

  #11

  #9 Rossi

  2008-12-22 23:08:06

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  r-chee

  őstag

  #9 Rossi

  Csak annyit érnél el vele, hogy jobban utálnának és szülőnek jobban felemlegetnék, hogy ilyen meg olyan a gyerek, miért nem képes megnevelni... Szal a fejekben kéne rendet tenni. Azt meg ugye nem, vagy csak nagyon nehezen lehet.
  Meg különben is, ilyenek az idősödő szülők. Saját hibáikat nem látva oktatnak ki másokat (tisztelet a kivételnek).

  Nekem úgy 16-17évesen volt összetűzésem faterral, mikor jócskán lerészegedve veszekedett anyámmal. Kezet emeltem rá, hogy hagyja abba. Ezzel csak annyit értem el, hogy az udvarra utánnam rohanva nekemvágott egy széket. Életem legjobb kivédése volt . Persze azóta rég nyugi van szerencsére. Meg egyik mamám szokott anno csesztetni, és szüleim szemében én voltam a hibás mindig . Node azt is túléltem.

• Carpio tag

  #10

  #9 Rossi

  2008-12-21 19:53:02

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Carpio

  tag

  #9 Rossi

  Én is ezt tenném, tudván hogy úgyis csak pillanatnyi hatása lesz.

• Rossi addikt

  #9 2008-12-20 13:51:24

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Rossi

  addikt

  Anyuka nélkül le kell ülni a nagyszülőkkel, odadörrenteni kicsit, tisztázni mihez tartsák magukat és még mielőtt felocsúdhatnának faképnél hagyni őket.

• ipavlidu! tag

  #8 2008-12-20 10:25:48

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  ipavlidu!

  tag

  Az emberek ilyen nemu hulyeseget sajnos en is nagyon kozelrol ismerem....

• carr őstag

  #7

  #5 zeoos

  2008-12-20 10:23:03

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  carr

  őstag

  #5 zeoos

  Hát valami ilyesmi lesz az eredmény nálam is ha apám folytatja a mellverést, és az arcolást otthon a nagy semmire...

• hcl titán

  #6 2008-12-20 09:13:07

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  hcl

  titán

  LOGOUT blog

  Hát a fene tudja, legtöbbször azért van a dolog mert aki beolvas az nem tudja mit is csinál a másik amikor nincs a szeme előtt.

  @zeoos : Hát igen, nem szép dolog, de néha az embernek le kell aláznia valakit aki túllépett a hetárokon...

  Néha viszont hihetetlen tud vicces lenni amikor "tekintélyes" emberek hirtelen a magas lóról (nagy arc) leesnek.

• zeoos tag

  #5 2008-12-20 07:22:22

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  zeoos

  tag

  Én a faterommal kapcsolatban voltam hasonló érzésekkel terhelt, mint ebben a történetben a nagyszülőkről feltételezem. Pedig nem volt ám egy hülye az apám de, hogy nagy terrorista, az vitathatatlan. Igen ám, de felnőttem. Apránként 100-110 kilós, a sok sportolástól szép nagy "lóbaszó"-vá cseperedtem és akkor jött el az én időm. Régebben, amikor apámnak már nem volt több indoka és kezdte elveszteni a hatalmát a vitáink felett, egyszerüen a "mars ki a szobádba" utasítással zárta le a dolgot. Szófogadó gyerek voltam, féltem is tőle mert nem egyszer kék-zöldre vert nyomatékul. Én nem is értem miért, de amikor már a megjelenésem is rettenetes lett és persze a dominanciám is kirajzolódott, akkor is próbálta tartani a kettőnk viszonyának hovatartozását. Egy darabig tűrtem, de aztán betelt a pohár. Eljött az idő, hogy régen elszenvedett sérelmeimért végre elégtételt vegyek. Egyik alkalommal, amikor éppen anyám volt a baszogatás tárgya, csak hallom és hallom, hogy a fater folyamatosan üvöltözik, és próbálja elnyomni a muttert. Elég volt(!) felkiáltással robbantam a szobába. Ott álltam mint egy hegyomlás, a magam csöppet sem lényegtelen benyomást keltő határozottságával. Most már te fejezd be és mars a szobádba - hangzott el a mondat, de érdekes módon a nem megszokott hangon, mint inkább a belsőmből felszakadt és régről belémivódott fájdalomból táplálkozó hörgésemmel.
  Még életemben nem láttam olyan reakciót, amikor apám arcára kifagyott a megdöbbent önazonosulás. Akkorára töpörödött mint egy manó, lelkileg is magába zuhant szembesülve saját viselt dolgaival szemben ... és csönd lett. Feszült, vészjósló, de még is csak valamilyen nyugalmat árasztó csend. Semmi más nem történt, tettlegességé sem fajultak a dolgok, csak a csönd maradt és egyben a régmúlt fölényes rettegése elhalványult a mában. Azóta fater sajnos meghalt (Isten nyugosztalja), de a mai napig nem bánom, hogy akkor és ott rámutattam viselt dolgaira.

• blueMerle veterán

  #4 2008-12-20 00:44:06

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  blueMerle

  veterán

  Ugyanmár, sokkal lazábban kellene ezt venni: Nyuggerek, bolondok

  Persze tudom nagypapi-nagymami szent és sérthetetlen, de az idös fejekben annyi hülyeség megfordul hogy tényleg nem szabad komolyan venni, amiket összehordanak. Evvan, én is, Te is, mindannyian majd ha megöregszünk kiálhatatlan nyuggerek leszünk, mert unatkozunk, nincs jobb dolgunk mint a barátaink, családunk állandó karbantartási vágya Én tiszteletek, becsülök minden idös embert, függetlenül attól hogy mit ért el, meghallgatom mit mondanak, mosolygok, majd lapozok egyet a fejemben és témát váltok. Ez persze mindenkinél hozzáállás és neveltetés kérdése.

• Móci addikt

  #3 2008-12-20 00:20:21

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Móci

  addikt

  A 4 diploma nem semmi, gratulálok anyukádnak...
  A megbántásról meg annyit, hogy nálunk én üzemelek a család lábtörlőjeként ( rokonság, anyám is inkább melléjük áll néha, apa meg már nincs...), de azért a mama és a papa visszavehetne.
  Elég nehéz lehet egyedül felnevelni egy gyereket, inkább megbecsülniük kellene, mintsem sarat dobálni szegényre.

• CimbiX aktív tag

  #2 2008-12-20 00:18:16

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  CimbiX

  aktív tag

  No latod, nem csak a 80´as evek utan születetteknel van am generacios problema
  Vannak ilyen emberek, akiknek soha, semmi nem jo...
  De az irasod szerintem inkabb szemelyes bejegyzes

• pohár félisten

  #1 2008-12-20 00:15:59

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  pohár

  félisten

  Sajnálatos az ilyen dolog...

  De anyud ügyes hogy 4 diplomája van
  Én most kezdtem az elsőt, de rohadt nehezen haladok

Új hozzászólás Aktív témák