Nem vagyok az a nagy pókember fan. Vagyis bírom nagyon de nem olvastam a képregényeket egy két kivételével.
Mindig szívtam a fogam mikor vártam hogy na most majd ez a pók film nagyonjó lesz és megint nem lett az. (az Andrew Garfield-es első része nem volt rosz.)
A játékokból meg ketőt próbáltam ki havernál de nem szívtak be, sőt hidegen hagytak.
Meg úgy az ösdzes filmből készült vidrójáték hidegen hagy, és lehet velem van baj de nekem batmanból is elég volt az első. Nem volt rosz csak nekem valsmi hiányzott belőle.

Aztán az idei E3-on csak legyintettem mikor bemondták hogy pókember játék mert ugye eddig egy se kapott el.
Aztán láttam a játékmenet videót, a harcot, a lopakodást és elkezdtem arra gondolni hogy mivan ha ezt most tényleg meg tudjak jól csinálni?
Aztán most itt vagyunk, játszom a játékot és messzebről megnézve nem forradalmi csak jól hasznlták amiket már eddig láttunk játékokban plusz a zene és Parker beszólásai megjegyzései vagy épp a járókelők odaszólásain jókat mosolygok nevetek. Próbálom elmondani tesómnak mi volt a poén de úgy már nem olyan. Tudjátok mint mikor van egy suma, beszólás ami csak annak az egy iserősötöknek áll jól.
Na ílyen szerintem ez az új pókember, nem kivülről kell nézegetni és vizsgálgatni miért jó ez, keresni a hibát, hanem ki kell próbálni és vagy behálóz vagy nem. (ezroszvoltmi?)

Ja és ja! Mégvalami. Pihenésképp megnéztem az Andrew Garfield-es pókembert hogy hangulatnál maradjak, és közben eszembe jutott hogy a filmekben nekem nem a harcok vtak a leglátványosabbak hanem a lengedezése keresztül a városon, s eközben azt vettem észre hogy a játékban sokkal jobb a lengedezés mint a filmen.

"Én jókor dodgeolok, a boss üt rosszkor!"