Nagyon egyet értek az utolsó mondatoddal. Viszont a „tudóskodók” hajlamosak lehülyézni azokat akik észreveszik az összefüggéseket. Pl. ha harminc évvel ezelőtt azt mondogatod, hogy a fák gombafonalak útján kommunikálnak egymással, sötétzöld hülyének tartanak, aztán a 2010-es években kiderül, - mert megmérik -, a megfelelő helyeken publikálják, hogy mégis szorosabb kapcsolat van közöttük mint addig hittük hittétek. Pedig nyilvánvaló, hogy a „szomszédjával” valamilyen úton-módon kommunikál egy élőlény. Tudtad, hogy az orvostudomány sokáig azt állította, hogy a csecsemők egy bizonyos korig nem éreznek fájdalmat? És ezért sokakat megműtöttek érzéstelenítés nélkül? Pedig még Panni néni Putnokon is tudja, hogy az újszülött kismacskának, -kacsának, -libának is vannak érzései. Ja, ő nem tudós, csak tud.

Ma meg már a méhen belüli traumákat kutatják és elemzik. Mi lenne, ha a tudomány nem bírálná az analógiákban gondolkodókat, hanem „csak” azon fáradozna, hogy hogyan mérje meg a legpontosabban a lehetséges hipotéziseket? Verne pl. mit tett hozzá a tudományhoz? Sokat, hiszen generációkat elgondolkodtatott.

Jöhetnek a kövek!

Srácok, én vagyok az aki gyerekkorában az összes Deltát végignézte, az összes Autó-Motort elolvasta és aki esténként kozmológiai témájú tudományos YT videókra alszik el. Mégis úgy gondolom, hogy a világ jóval több mint amit eddig megmértünk belőle. És szinte semmit nem lehet kategórikusan kijelenteni, hiszen a tudomány is egy folyamatosan haladó változó, frissülő dolog.

[ Szerkesztve ]

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...