Új hozzászólás Aktív témák

• #7 Szabtom senior tag Kalandor #6

  Új Válasz 2007-06-25 12:27:26 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szabtom

  senior tag

  válasz Kalandor #6 üzenetére

  De legalább tudja, miről van szó, van mihez ''kapcsolni'' az érzést, a történetet.

• #5 TompapaTM csendes tag

  Új Válasz 2007-06-23 15:15:38 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  TompapaTM

  csendes tag

  Nagyon jól meg van írva. Nosztalgiát ébreszt bennem Somogy megye iránt, ahol volt szerencsém gyereknek lenni. Ercsi is eszembe jut, ahol nagymamámnál a pecsenyesütőtől hozott libazsíros kenyeret faltam a kertből vadászott paradicsommal; nagykerekű fekete biciklivel jártam a boltba kenyérért és sajtos párizsiért; nagy málnát kaptam a halász csárdában, amíg a nagyok sört ittak; fél napig ültem a cseresznyefán és nem szólt senki, hogy mossam meg a gyümölcsöt, mert így nem egészséges; a kiszáradt sárgabarack magjait nagyapám fészeréből elcsórt kalapáccsal törtük fel a kert végében és marokszámra tömtük az arcunkba; ittunk a kútból, ami nem volt még nitrátos; csúzlival vadásztunk verebekre; a Dunára jártunk strandolni, ahol egy nagy lófogat is találtam egyszer a kavicsok között... De jó is volt az! Nem kaptam én se hepimílmenüt a Mekiben, se mobilt 9 éves koromban mégis szép gyermekkorom volt. Ráadásul, mikor felköltöztünk Nagyatádról Pestre, én voltam a legerősebb gyerek az osztályban és csak a tornászok voltak nálam jobbak tornaórán! Néha ugyan kiröhögtek a többiek, mikor kolbász helyett kalbászt mondtam, meg ilyenek, de azon hamar túltettem magam.

• #4 Protezis őstag Kalandor #2

  Új Válasz 2007-06-23 12:01:41 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Protezis

  őstag

  válasz Kalandor #2 üzenetére

  Szerintem meg elmondhatjuk, hogy sokan ateltek ezeket. Meg ha betondzsungelbe szulettek is, nagyszuloknel, rokonoknal biztos talalkoztak ezekkel a dolgokkal. De lehet csak magamat altatom.

• #3 #51736960 törölt tag

  Új Válasz 2007-06-23 11:52:33 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #51736960

  törölt tag

  hú, ez megint egy nagyon jó írás...
  én ugyan ''pösti'' születésű vagyok, de gyerekkoromban hosszú éveken át minden szombatom a telken telt: kapálás, gyomlásás, metszés, csirketrágyahordás...
  nagyon élveztem, jó volt kiszakadni a városi létből. nem volt telefon, de még áram sem. egy kis kútból nyertük a vizet... de szuper volt.

• #1 #24889344 törölt tag

  Új Válasz 2007-06-23 09:46:23 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #24889344

  törölt tag

  Szevasz.
  
  Gyerekkoromra emlékeztet ez az írás.
  
  Én mosranában nem érzem azt hogy ''végre péntek''.(Az előző munkahelyemen éreztem.nap vége fele csak az órát lestem.)
  Valahogy összefolynak a napjaim,néha ha megkérdeznék már nem is tudnám megmondani milyen nap van.
  Hétfő - szombat munka.Szombaton csak délig,utána irány a falu,ki a kertbe.Már megjött az ukáz is-a tegnapi vihar kidöntötte a kerítést (nemértem hogyan de mindegy),megsérült a tető,kémény .Világvége van ,siessünk!!!
  
  Máskor csak simán megesz a gyam (ezt se értem ,de mindegy).
  
  
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák