Nem én mondtam, hogy ebben van újdonság. Ezt te gondoltad bele.
Az első hsz.-től kezdve azt mondom, hogy a problémám annyi, hogy a Galileo rendszernél sehol sincs említve a hivatalos oldalon vagy a hivatalos anyagokban, hogy a Galileo is részben katonai célú rendszer.
A többiek hsz.-e alapján ezt sikerült normálisan kifejtenem, csak neked okozott gondot ennek értelmezése.
Katonai felhasználásra. Polgári felhasználásra már nem minden esetben elég pontos.
A Navstar civil jele is 1 méter körüli pontosságú lesz a Block III műholdak elterjedése után. A BeiDou precíziós jele fizetős szolgáltatásként elérhető lesz a tervek szerint, ahogy a Galileo jele is.
Ez az általános civil felhasználásra bőven elegendő. A precíziós, 1-10cm-es pontosságú jel például építkezéseknél lehet fontos, de mondjuk a repülésben már a 2 méteres pontosság is megfelelő...
Százezer tízes anyát a a műholdak magasságában pályára állítva "össze - vissza" irányban, garantáltan kiüti az összes műholdat.
Több, mint 170 millió követett űrszemét van fent, első sorban a LEO (alacsony pályán, 1000km alatt), és csak időről időre tapasztalnak "találatok" az űrszeméttel. Ehhez képest a GPS műholdak 20 000 - 24 000 km magasan keringenek, tehát jóval nagyobb térről beszélünk, vagyis "százezer" újabb űrszemét nem túl valószínű, hogy valóban nagy pusztítást végezne, pláne nem "garantáltan" üti ki az összes műholdat...
Másodszor az érvényes fizikai szabályok miatt csak úgy nem tudsz "össze-vissza" pályára állítani valamit. Ha ennyire egyszerű lenne, akkor az ASAT rendszereket tervező amerikai, orosz, kínai mérnökök miért célzott rendszereket építettek eddig szerinted?
Harmadszor "Abdullah"-nak milyen eszköve van, amely képes pályára állítani bármit is 20 000km-es magasság felett? Ez nem az összehegesztett SCUD-ok esete...
Katonai felhasználás estén ez csak egy nehézség ami áthidalható. Egyrészt számolható a haladás iránya, másrészt tereptárgyak helyzetének alapján pontosítható egy rakéta útvonala.
Őőőő... Hát igen, végül is valamennyire áthidalható, hiszen ezt csinálják az Amerikaiak is, lévén a Navstar Block IIIA műholdaktól lesz egy külön spot-antennája, amely egy célkörzetbe nagyobb energiájú jeleket küld, így ebben a párszáz km-es régióban a katonai jelek nagyobb intenzitásúak, így nehezebben (nagyobb adóteljesítménnyel) lesznek zavarhatóak csak.
Másodszor ezért jelenik meg egyre több precíziós fegyvernél, hogy 2-3 féle irányítási módot kombóznak, mivel ha a GPS jelet kiütik, akkor a csak GPS irányítású precíziós fegyver alkalmazását eléggé behatárolja. Szinte mindegyik modern amerikai katonai precíziós fegyver már elveti a csak GPS irányítást, lásd például SDB II. program, ahol a GPS mellett lesz kétirányú adatkapcsolat, radar, infravörös képalkotó és félaktív lézeres rávezetés is.
De hogy az eredeti állításhoz visszatérjünk - nem, a katonai alkalmazásnál ha zavarják a katonai jelet (mert lehet, hiszen ismert a frekvenciája, a Navstar L1 csatornának 1575.42 MHz, az L2-nek 1227.60 MHz, stb.), akkor ott ciki van, mert kiüti a navigációt.
Amit említesz, az az INS navigáció, a másik a TERCOM navigáció, az INS általános tartalék navigáció a nagy hatótávolságú fegyvereknél, a TERCOM például a Tomahawk robotrepülőgépek egyes típusainál elsődleges navigáció.
De például az amerikai légierő jelenleg legelterjedtebb precíziós fegyvere, a GPS irányítású JDAM csak és kizárólag a GPS jelek alapján tájékozódik. Az amerikai hadseregnek a 155mm-es precíziós gránátjai, a M982 Excalibur és a hagyományos gránátok orrába csavarható M1156 Precision Guidance Kit csak GPS jelek alapján tájékozódik. Ezeknél a fegyvereknél nincs másodlagos irányítórendszer. Ha a GPS jeleket zavarják, akkor ezek a fegyverek dedikált célmegsemmisítésre nem használhatóak (a JDAM-ek újabb generációjában van a zavarójelekre magukat rávezető Lock-On-Jam üzemmód, amely a zavarókat iktathatja ki, de ezzel ugye nem a célt fogod kiiktatni).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.