Nem tudom ettél-e olyan csirkét, ami tényleg tápmentesen és lassan nőtt. Pont a csirkénél a legérezhetőbb, hogy milyen körülmények között élt, mielőtt levágták. Olyan húsz éves koromig szinte csak saját nevelésű csirkét ettem, manapság az a minőség már nemigen beszerezhető. Sertésnél nem annyira direkt az ízkülönbség, de azért megvan. Marhát nem neveltünk és pláne nem vágtunk, de a tejet háztól hordtuk anno és az igazi langyos tőgymeleg tej íze mellé evett friss kenyérrel még mindig a számban van...
Kacsa és liba meg nincs is már olyan, mint amit én terelgettem gyerekként a kanálisra fürdeni...
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...