Emlékeim szerint amikor én vizsgáztam, nekem is elég parás volt, főleg, hogy alig tanultam. Irodalomból nem tudom, hogy történt, máig rejtély, a Bánk Bán-t húztam. Az volt a poén, erről még talán elsőben tanultunk (tanítottak) valamit, viszont amikor leültem, mintha pár perce olvastam volna róla, olyan dolgok beugrottak, hogy én is csak kamilláztam utána. Az irodalom tanárom meg is dícsért pedig előtte azt hittem, leégek. A másik poén a történelem volt, full hülye voltam hozzá, talán 2. vil. háborúról tudtam valamit. Végig makogtam, egy rendes mondatot alig tudott a tanár kihúzni belőlem, aztán az izzadságom homlokomról való törlése közben észre vettem, hogy a vizsgabiztos ott kókadozik, szinte csukva a szeme, tanárom meg integet hallkan, hogy mondjad... direkt rákérdezett olyanra, amiről kicsit többet is tudtam mondani, nem baj, hogy a tételhez csak félig van köze Hál Istennek, össze tudtam görbülősre kínlódni. Jó idők voltak azok, nosztalgia gyanánt visszamennék néha a munkám helyett.

rövid az élet, hosszú a sír, addig nyögjön, ameddig bír..