A Siemens SL55-ért meg voltak bolondulva a nők. Akkoriban Nokia 3510-esem volt (nem az i-s). Ezért aztán nagyon meghökkentem az aprócska, vörös-szürke, színes kijelzős csuszka láttán. Persze elérhetetlen volt, majdnem luxus-kategória. 2008 tavaszán vettem meg használtan az ütött-kopott példányt. Akkor már csak 4500Ft volt postaköltséggel együtt. Abszurd, ugye?
De azóta is gyakran a Tündérbogyónak becézett Siemens SL55 a fő mobilom. Remélem, hogy tudok majd venni még egyet! Van néhány telefon, ami egész életemben "A" mobiltelefont fogja jelenteni nekem. Ilyen a kis Siemens. 
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
