Viszont folytatása nem lett és a meglévő példányokra is nagyon ügyelnek. Nekem ez azt sugallja, hogy ma nem lennének képesek új példányokat gyártani. Érdekes, hogy az amerikaiak annyi mindent megcsináltak hatalmas munkával és pénzzel, majd elhagyták az egészet és ma a nulláról kell ugyanazt kifejleszteniük.
Egyébként az NK-33 a nehezebben megvalósítható változatot alkalmazza (oxidizer rich). A szerkezete pedig zseniálisan egyszerű. Hogy mennyire zseniális az egész, a filmben elhangzik, hogy mikor kiderült, hogy az oroszok ilyen technológiát használnak évtizedek óta, a Pentagonban nagyokat nyeltek a tisztviselők. A kongresszusban is elég nehéz volt elmagyarázniuk, hogy ez miért van.
Meg kell mondjam, csodálom azt a teljesítményt, amivel ezt megcsinálták. Az N1 problémái és bukása ellenére is.
[ Szerkesztve ]
No stress, no work Today!
