Két gondolat:
Az egyiket már írták előttem
A bíróság jogot oszt és nem igazságot.

A másikat a római jog professzorunk mondta a 2. előadáaon, amikor elkezdtük a perjogot.
Csak és kizárólag olyan ügyben pereljünk, ahol bizonyítani tudjuk az igazunkat. Bizonyíték nélkül nyugodtan kardodba dőlhetsz!

A bíróságon a felperesnek bizonyítási kényszere van. Tehát, ha azt mondod, hogy L. ellopta a csirkédet, akkor be kell bizonyítanod. Minimum egy, de lehetőleg több szemtanúval, akik látták L-t, ahogy ellopta a csirkét. De az is jó, ha a csirke még él (nem ették meg) és minden kétséget kizáróan be tudod bizonyítani, hogy az a Tied volt.
Ha ez a két dolog nem forog fenn, tehát nincs tanúd, vagy nem tudod bizonyítani, hogy a Tied a csirke, akkor akármit csinálsz a bíróság nem fogja elmarasztalni L.-t illetve a szankció is elmarad. L-nek meg sem kell szólalnia! Nyert ügye van.

Tehát mégegyszer.

Jogász emberek alatt szerintem az ügyvédeket értetted, amikor azt mondod, hogy munkájuk a hazugságok keresését teszi ki.

Képzeld el a következőt:
Tudod bizonyítani, hogy L. lopta el a csirkédet! Ergó L. szankcióra számíthat. Nos az ügyvéd feladata többek között az is, hogy a szankció kiszabásához bizonyítsa az esetleges enyhítő körülményeket. Az Te ügyvéded pedig nyílván a súlyosbítókat fogja erőltetni.

1. L. nem rászoruló, igazából rendszeresen lop csirkéket és azokat eladja. A lopott csirke bizniszen jelentős anyagi hasznot realizál.

2. L. egy csirkemaffia vezére és több társával együtt rendszeresen dézsmálják a tyúkólakat, amik tartalmát a feketepiacon értékesítik.

3. A csirke kiskorú volt.

4. L. munkanélküli és van 5 gyereke, akik éheznek.

stb...stb...

(Kicsit herélt a példa, ezért elnézést kérek a herélt továbbgondolásokért is.)

/Védjük a fákat! Együnk hódot!/