Persze, nyilván nem arra gondoltam, hogy az egész lemezt kályhába dugják, de a lézeres, egy pontban történő hevítés is necces. A legtöbb anyag 500 fok felett már párolog, kristályszerkezete átrendeződik, stb.
A hevített felület mérete is kérdéses, ugyebár nem 1bitre, hanem alkalmasint gigabájtokra vagyunk kíváncsiak, 1GB meg cm2 nagyságrendű terület átolvasását jelenti. Azaz ha nem akarjuk, hogy 1-2cm2 akárcsak 200 fok környékén izzon, akkor azt az 500 fokos hevítést pár atomra kellene korlátozni.
És persze hővezetés is van, ergo nem csak a lemez anyagának kell bírnia a melegedést, de ha felmelegszik az egész, akkor a mozgó alkatrészeknek is.
Nem vagyok profi a témában, de így mérnökszemmel elég sok csontváz ugorhat ki a szekrényből, míg ezzel a technológiával elérik az 1-2% alatti meghibásodási arányt 5év futási idő alatt (minőségi winyók szintje ma).
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.