Bocs! A raid5 a lemezek között kontroll érték mellett blokkosan szétszórja az adatokat. A kontroll adatok nem egy lemezen (RAID4) hanem azok is egyenletesen elosztva vannak.

Ha a RAID szoft, és innen boot-ol, a kezelő progi nélkül (hisz azt a boot közepén tölti be valahol) hogy olvasna a tömbről ? Ezért kell külön drive az OP-nek. Sőt! A boot során sem történhet a RAID-re betöltendő modulhivatkozás, mert abból nagy gebasz lehet. A hardware RAID esetén még az alaplap is csak egy lemezt lát, tehát ott ilyen gond nincs. Logikus, hiszen a blokkok szervezését a kártya végzi. Ezért drágább, hiszen ez egy nagymegbízhatóságú célgépet igényel a kártyán. Ha még CACHE is van, akkor az + a bonyolultságban is, de a rendszer is brutálisan gyorsabb.

Egy széthullott RAID5 adatainak összevakarása pedig megoldható, nem jelent óriási kihívást. A feltétel, hogy ne legyenek az adatok biztonsági kóddal átszerkesztve (akkor tényleg senki), és érintetlenek legyenek (felülírás után annyi).

Végül pedig: a fentieken kívül a szoftos RAID a procit (kis mértékben) és az átviteli csatornákat (jelentősen) terheli. Ezért 5-8 fős irodákban a nagy megbízhatóság mellett kisebb adatforgalommal kisebb beruházással valósítható meg. Nagy adatmozgásnál, sok felhasználónál csak a hardware, erősebb terhelés esetén ott is csak az SCSI jöhet szóba.

Murphy él és dolgozik (Ami el tud romlani, az el is romlik). hdd-mentes.hu