Aktív témák

• #2 Xamaya csendes tag

  2008-10-30 20:12:37 #2

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Xamaya

  csendes tag

  Végre hazaértem! Nagyon bonyolult egy nap volt ez a mai... Ha egy mondatba össze kellene foglalni, akkor körülbelül így nézne ki: Erős és genge voltam, egyszerre nevettem és sírtam. >> Szó szerint ez jellemezte az egész délutánt... Mind fizikailag, mind lelkileg.
  Nagyon jó volt így "ezer év" után találkozni, beszélgetni, sétikálni, egyszerűen csak együtt lenni, azzal az emberkével, aki igaán fontos nekünk! Köszönöm * Evi * a mai csodaszép órákat! <3
  Sikerült rájönnöm arra, hogy tényleg van valami igazság ebben a 2 mondatban: " Ne légy barátságtalan az idegenekkel! Akár álruhás angyalok is lehetnek! " Eddigi életem során nem nagyon gondoltam volna, hogy egy idős, ápolatlan, 3 osztályt éppen-éppen elvégzett hajléktalan bácsi bármi olyat tudna nekem mondani, hogy elsírom magam... Pedig ma ez történt. Kint ültünk a Csészényi-téren, mikor egyszercsak fölbukkant a semmiből a mi Álruhás Angyalkánk. Először rettenetesen meg voltam rémülve. /Ne kérdezzétek, hogy miért; magam sem tudom. Nagyon furcsán (és ijesztően) nézett ki./ Viszont amikor elkezdett nekünk mindenféle aranyos versikéket mondogatni, rendesen elcsodálkoztam ám! Iszonyatosan kedves volt, telis-teli életkedvvel, csupa-csupa jó szándékkal és becsülettel. Láttam a szemében a csillogást, az örömet, a szeretetet. Különlegesebb volt, mint a "társai". Nem tudom leírni, milyen érzés volt...
  Manó is jobban van, kaptam üzenetet Melindától, úgyhogy örülök! Most viszont befejezem a mesémet, mert vár az MSN. (Helyeseben fogalmazva, megjött akit én vártam)
  Szép estét, jó éjszakát! ^^,

Aktív témák