Üdv!

A flash memóriák alapból kevésbé bírják a sok és rendszeres írást. Illetve a fájlrendszer is lehet kontra, ha naplóz (pl. NTFS, Ext3/4). Ezért szoktak az ilyen eszközökre nem naplózó fájlrendszereket (pl. FAT32 | exFAT, Ext2) javasolni, illetve rendszerint gyárilag is ilyenre vannak formázva.

Tehát, ahogyan fórumtárs is javasolja, jobb lenne e célra egy külső HDD. Annál nem lennének ilyen gondok, max 2,5" típusoknál a stabil áramellátás. Előnyös, ha van a set-top boxon 2 db USB port szükség esetén egy Y kábelnek. De, ha nincs, az sem feltétlen akkora probléma, mert nálam egy WayteQ HD-95CX simán meghajtott egy 5400 RPM-es típust. Sőt, úgy-ahogy egy 7200-ast is. De persze előbbi javasolt inkább.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Én egy Transcend JF780 | USB 3.0 | 8 GB pendrive-ra telepítettem Linuxot. Mind tárkapacitás, mind adatátviteli sebesség (100/20 MB/s) tekintetében ez kb. a minimum követelmény. Ennél alább nem érdemes adni.
Amúgy erről viszonylag jól elfutnak az újabb rendszerek is, mint pl. az Ubuntu 16.04 / Linux Mint 17.3 stb. De azért a tárkapacitás kicsit szűkös és egy 16 GB-os, vagy nagyobb pendrive ajánlottabb inkább. Továbbá egy gyorsabb sem hátrány, mert nyilván érezni lehet a boot időn, illetve a rendszerben végzett műveleteknél.

A flash alapú eszközök eleve nem bírják úgy a folyamatos és sok írást, mint a merevlemezek. Ha naplózó fájlrendszer (pl. NTFS, Ext3/4) van a pendrive-on, akkor az is "eszi" pluszba. Bár én hónapokig futtattam a fenti modellről Linuxot Ext4 fájlrendszerrel és nem lett semmi baja.
Viszont, ha annyira kímélni akarod a pendrive-ot, akkor pl. Ext2 fájlrendszert (nem naplóz, de lassabb) választasz telepítésnél. Vagy, ha nagyon muszáj, akkor akár Ext4-ben is ki lehet kapcsolni a naplózást.

[ Szerkesztve ]

Arra gondolok, hogy egy flash meghajtó eleve nem bírja úgy a sok & folyamatos írást + naplózó fájlrendszer (pl. NTFS, Ext3/4) kombót, mint egy HDD. Utóbbi tekintetében is nem véletlenül nem naplózó fájlrendszer (pl. FAT32, exFAT, Ext2) javasolt egy pendrive-ra. De vsz rövid távon előbbi sem okoz problémát, hosszabb távon meg tudja a fene, hogy mikor adja be a kulcsot. Szóval szép és jó a 30 év, de az említett használat mellett vsz nem bírna ki annyit...

[ Szerkesztve ]

Ha 4 GB-nál nagyobb fájlokat akarsz rámásolni, akkor nyilván a FAT32 kiesik. Viszont az exFAT még opció lehet, ami eleve egy modern fájlrendszer. Ha jól tudom nincsenek is benne reális korlátok, mivel a max. fájlméret = 16 EB (exabájt), a partíciók max. mérete = 64 ZB (zettabájt) lehet. Ha nem akarod olyan külső eszközön (pl. TV, xy lejátszó) használni, ami nem tudja kezelni, akkor jó választás lehet. Az alábbi cikkekben jól összefoglalják az egyes fájlrendszerekkel kapcsolatban a lényeget —► [link], [link].

Továbbá itt még a naplózó vs. nem naplózó fájlrendszer kérdése az, ami fontos lehet —► [link]. Persze nem feltétlen lesz gond akkor sem, ha NTFS-re formázva használod. Viszont e tekintetben hosszabb távon azért mégiscsak előnyösebb egy flash eszközre a nem naplózó fájlrendszer, mint pl. az exFAT.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Elvileg lehet akár NTFS-re formázva is használni, de az ilyen flash-alapú háttértárakra elsődlegesen a nem naplózó fájlrendszerek ajánlottak. Erről többször volt szó itt a topikban is. Illetve, ha fontos a > 4 GB fájlok kezelése, akkor opció lehet az exFAT fájlrendszer is.

Ha egy pendrive-hoz hasonló módon akarod használni, akkor bele lehetne tenni egy USB-s kártyaolvasóba. Viszont, hogy a TV kezelni fogja-e úgy, illetve maga a készülék milyen fájlrendszereket támogat stb., az már más dolog. Ez ügyben a készülék gyártójának a topikjában kellene érdeklődni, illetve van itt a fórumon külön SD memóriakártyák (SD, SDHC, SDXC, micro SD) topik is.

[ Szerkesztve ]

A FAT32-nél valóban gond a 4 GB+ fájlméret. Viszont, ahogyan a másik válaszban is írták, rendszerint már a másolás elején jelzi ezt a Windows és nem engedi tovább a műveletet.

Egyébként az exFAT fájlrendszer is opció, pláne ha csak PC-s környezetben lesz használva a pendrive. Illetve az olyan flash-alapú tárolóknál, mint a pendrive-ok, elsődlegesen nem naplózó fájlrendszereket szokás használni.

[ Szerkesztve ]

Ha nem zavar a lassúsága, meg hogy kissé silány, akkor csak rajta.

"Linux kerülne rá"

Ez mit is jelent pontosan?
Ha csak a Linux telepítője, vagyis Linux Live a telepítéshez, akkor oda megteszi egy átlagos pendrive is, nem kell nagy adatátviteli sebesség stb.
Ha a Linux pendrive-ra telepítéséről lenne szó, akkor viszont nem árthat kicsit gyorsabb pendrive (vagy külső SSD), + amelyik jobban bírja a sok írást, illetve a naplózó fájlrendszert (Ext4), bár akár nem naplózó Ext2-re is telepíthető.

Veszel egy átlagosnál gyorsabb pendrive-ot, vagy akár külső SSD-t ha igazán gyors és strapabíró megoldás kell, lásd egy másik esetnél linkelt modelleket, megoldásokat, ennyi. Olyan nagyon gyors meg amúgy nem feltétlen kell, nálam korábban egy 100/20 r/w értékeket tudó USB 3.0-s pendrive-ról is úgy-hogy viszonylag jól futott az Ubuntu. Ha csak live / perzisztens live rendszer, akkor ahhoz meg eleve nem kell extra gyors meghajtó, mivel többnyire a RAM-ból fut.
A random olvasási sebesség és az elérési idők elsődlegesen a lényegesek OS futtatásánál, hagyományos pendrive-on nem naplózó fájlrendszer / kikapcsolt naplózós csökkentheti a cellák elhasználódását, bár normális WL híján majdnem kb. ugyan mindegy, persze egy standard külső SSD-nél az utóbbi sem téma.

Ha nincs lehetőség tesztelni, meg nem is cél mert nem érdekel olyan szinten, akkor elintézhető annyival, hogy a vegyes fájlméret miatt is volt lassabb az írási sebesség és ennyi.

Windowson értelemszerűen a FAT32, exFAT és NTFS fájlrendszerek használata jöhet szóba, illetve 32 GB-os kötetméret felett a beépített formázó eszközöknél az exFAT és az NTFS.
A kisebb írásterhelhetőségű cserélhető lemezeken mint amilyenek a memóriakártyák és a hagyományos (nem SSD-alapú) pendrive-ok, eleve nem naplózó fájlrendszerek használata javasolt hosszabb távon mint amilyen a FAT32 és az exFAT, gyárilag is nem véletlenül FAT32 vagy exFAT fájlrendszerre vannak formázva a pendrive-ok.
NTFS-re formázva használni akkor érdemes egy hagyományos pendrive-ot, ha olyan eszközön és operációs rendszerrel kell használni, ami nem támogatja az exFAT fájlrendszert (pl. médialejátszók, tévék egy része), mert pl. a 4+ GB-os fájlméret támogatása nem indok, mivel azt az exFAT is eleve támogatja.

Ha Windowson a házirendeknél gyors eltávolításra optimalizálás van beállítva az adott USB-s tárolóeszköznél, akkor elvileg nem szükséges a biztonságos leválasztás és nem lesz annak hiánya miatt probléma. Elvileg, mert gyakorlatilag nem feltétlen minden esetben, meg pláne ha használatban van a meghajtó, aminek RAW vagy egyéb probléma lehet a vége. Ha biztosra akar menni a felhasználó, akkor javasolt inkább megfelelően leválasztani akár a gyors eltávolításra optimalizált pendrive-okat is.

[ Szerkesztve ]