Ezek után Kína valószínűleg einstandolni fogja azokat a gyárakat. Egyszerűbb lesz nekik gyorsan eladni, akkor legalább lesz belőlük valamennyi hasznuk.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Lassan de biztosan a szaknkciók miatt visszanyal a fagyi...
remélem ez nem lesz indok egy kis drágulásra 
..egy sikátorba talátak rám, egy régi frigóba próbátam viszatérni a főd légkörébe..
Ha az ipari kémkedés a lényeg, akkor mindegy, hogy keveset vagy sokat gyártanak ott, azaz csak annak van értelme, ha semennyit se gyárthatnak ott. Ez nem lesz olcsó móka nekünk.
Nem gondolom, hogy bárki (értelmes ember) azt hitte, hogy ingyen vannak a szankciók. Valamit valamiért. Elvégre azért gyártatunk/veszünk valami adott helyen/helyről, mert ott volt olcsó. Főleg ha Kínáról van szó.
Jobban teszik, ha mihamar áttelepítik a kapacitásaikat egy kevésbé Észak-Koreai országba...
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
Imádom, hogy a mobilarena-n is visszaköszön a magyar a ruszki és kínai rezsimek agymosása .
Segítek- a szankciók nem Pista bácsik és Vilma nénik agyi kapacitásán működnek- attól, hogy te nem érted még nem biztos, hogy rossz vagy nem működik.
Marcel
Nem csak kémkedés lehet a gond, hanem simán a lopás is.
De szép memóriagyárad van - milyen kár lenne, ha történne vele valami. ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nagyon helyes. Nem extra idot kene nekik adni, hanem extra birsagot, amiert odavittek a technologiat egy ellenseges kommancs rezsimnek.
Már minek a lopása?
Sajnos pedig de... 
Kend azt hiszi ez csak úgy van, hogy befogjuk a kancát a szekér elé, és gyi te szürke???
A készterméké.
Pedig elég sok külföldi nagy lapban is arról beszélnek, hogy nem igazán váltották be a reményeket a szankciók.
Gondolom a New York Times és a Politico is orosz-kinai propagandát terjeszt.. 
[ Szerkesztve ]
Ja, Kubában is azért járnak Elvis Presley autókkal, mert most a retró az új divat...
Erről nem sokat tudok, nem is tudom mi köze a hozzászólásomhoz, amiben arra tértem ki, hogy a nyugati lapok szakértői szerint sem túl hatásosak az oroszok elleni szankciók, róluk pedig azért feltételezhető, hogy nem orosz propagandát terjesztenek..
[ Szerkesztve ]
Hatnak azok, csak nem 5 perc után kell örülni hogy mégse. COCOM listához mennyi kellett, 40 év? De meg is látszott az eredménye, úgy néztünk ki 89-ben, mint pápua bennszülöttek a nyugathoz képest.
Ehhez képest a nyugati gazdasági elemzők szerint jövőre már 3%-al növekedhet az orosz gazdaság.
[ Szerkesztve ]
A gazdaság az igen, de a technológiai szint az nem. Olajat, gázt, aranyat adhatnak el dögivel, de abból még nem lesz mikrocsip. Az embargó a technológiai lemaradásról szól, nem a tömeges éhezésről.
Sok esetben a megszavazas es a hatalybalepes kozott honapok-fel evek telnek el. Szoval nem jon az egyik naprol a masikra.
Ehhez kepest mar nem tudjak szervizelni a repuloket es nincs ertelmes uj auto a piacukon, csak legzsak nelkuli euro 0-as szarok. Szoval mukodik az.
[ Szerkesztve ]
Egyrészt van némi különbség aközött, hogy egy gazdasági elemző, szakujsagiro von egy "eddigi" mérleget vagy egy kommentelő egy az egyben 888-as szinten böfögi vissza a kormánypropagandát .
Másrészt - eddig az derült ki, hogy a célzott szankciók kínai vállalatok ellen nagyon is hatásosak voltak.
Amúgy nagyjából mindenki tudja ,hogy a szankciók sakkjátszmák és ritkán van azonnali és mindent elsöprő hatásuk, ez lassan ölő méreg és hosszabb távon fejti ki a hatását.
Amúgy te konkrétan milyen szankciók hatastalansagaról is beszélsz?
Mert én arról beszéltem, hogy a tag semmivel nem alátámasztott propagandát nyomott rosszhiszemuen feltételezve, hogy egyébként gőze nincs a témáról.
Marcel
Előbb utóbb a lekvár főzi be a nagymamát, magukkal is kiszúrnak.
duree54
A háborúskodás, katonai vagy gazdasági, szinte biztosan mind a két félnek fáj. Innentől persze lehet azon vitatkozni, hogy ki ütött először, de jobbára az is értelmetlen, mert folyamatosan megy a nagyhatalmak közt a játszma, hogy egyik a másik fölé kerüljön, max. nem mindig azonos intenzitással, vagy nem mindig látványos ez az átlagembernek.
Azért Kína időközben a miheztartás végett előhúzott a kalapból pl egy SMIC-t és egy Zhaoxint is, és lehetne százasával sorolni a hasonló komolyságú megoldásokat. Innentől kezdve azért elég nehezen fognak mattba lépni.
Az usa és a nyugati vállalatok szinte minden puskaporukat eldörrentették, ennél többet maximum annyit tudnának tenni, hogy ha az összes kínai vállalatot elvágják a TSMC-től és a Samsungtól. Ez kb egy másfél éves zavart tudna okozni a kínai chipek tömegtermelésében, de komoly hatása max 10 éve lett volna, ma már meg tudják oldani a gyártást házon belül is 14 és 7nm-en.
Egy valamiről viszont nem érdemes megfeledkezni, hogy kína ezekre a szankciókra eddig igencsak visszafogottan reagált. Bármikor mondhatják azt, hogy az ott gyártott számítástechnikai eszközökben, laptopokban, bármiben - amik amúgy egy jó 90%-os világpiaci részesedéssel rendelkeznek - innentől kezdve tilos mondjuk amerikai vagy délkoreai eredetű chipeket használni. Vagy akár azt is, hogy kínában gyártott áramköröket, vagy áramköri komponenseket tilos felhasználni olyan hardverekben, amelyekben amerikai komponensek vannak. Aztán akkor minimum egy jó 5-10 évig az AMD, nvidia, intel eladásainak a végéről is lejön egy nulla, de mondjuk pár évig nemhogy egy pci-e csatlakozót, de még egy kondenzátort se lehet majd találni, amit egy intel vagy amd proci mellé oda lehetne pakolni.
Ezek azonban kínának is fájnának, tehát ésszerűbb megvárni, amíg az usa mindenről elvágja őket, ahonnan tudja, majd a saját alternatíváikra lecserélni mindent észrevétlenül, egészen addig, amíg pl az usának, eunak, már nem marad további eszköze a szankcionáláshoz. Utána már egyoldalúan lehet büntetni az usát ami ellen már nem lesz képes reagálni, addig pedig elég visszafogott reakciókat adni a szankciókra.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
"ma már meg tudják oldani a gyártást házon belül is 14 és 7nm-en"
De meg tudják? Mert ezen áll vagy bukik a dolog. SMIC tud gyártani ilyesmit, de ha jól tudom, az ilyen modern chippek gyártósorában ASML DUV gépeket használnak, amiket még a szigorítások előtt vettek. A kapacitás és kihozatal is kérdés. Mert egy dolog sajtó előtt dicsekedni, hogy tudnak ilyet, és más a teljes hazai piac ellátása. Bővíteni sem tudnak, hiszen több ASML gépet nem vehetnek. Sőt, az is lehet, hogy elég hamar gond lesz a karbantartással is, szóval csak egyre kevesebb lesz.
A 7nm-t többé kevésbé már saját maguk rakták össze, azon jelenleg alacsony sorozatszámú tömeggyártás folyik csak (hogy az asml duv gépeit használva, vagy annélkül, az spekulációk tárgya).
A nyíltan asml alapú 14nm teljes értékűen üzemel nekik. Hogy meddig? Feltételezem, hogy addig, amíg teljesen szét nem hullik nekik, utána pedig 7nm-re fognak berendezkedni teljesen egy olyan 3-4 év távlatában.
Hogy mi várható? Természetesen itt csak spekulálni tudok, a hasamra ütve. Hogy ne a pesszimista, és a túl optimista forgatókönyvet vegyük, hanem reaálisan tekintve: Az 5nm vagy kisebb technológiákhoz szükséges berendezésekkel nem rendelkeznek (mivel ahogy írod is, az asml nem adja el nekik). Induljunk ki abból, hogy még jó ideig nem is fognak rendelkezni ilyennel. Viszont reálisan feltételezhető, hogy fel fognak tudni építeni pár 7nm vagy esetleg 14nm üzemet 2030-ig a mostaniak mellé, a jelenlegi 7nm -et pedig csúcsra fogják járatni elfogadható mennyiség és kihozatali arány mellett (asml-el, vagy annélkül).
Ez persze nem különösebben modern mondjuk egy 3-4 év távlatában.
Viszont két dolgot fontos megjegyezni:
Az egyik, hogy a régebbi, kb 28nm gyártósorokat már kvázi kisiparos módszerekkel is tudnak építeni maguknak, van is nekik ilyen. Hogy mennyi, azt nem tudom, de üzemel már a kínaiaknak jó néhány nagyobb csíkszélességű gyártóegység. Az oroszok is épp 28nm-et építenek. A 28nm bőven jó pl router szintű eszközökbe, mikrokontrollerekhez, ramokhoz, stb, az is kvázi teljesen jó, chipsetekhez, mindenféle vezérlőkártyákhoz, autókhoz, automatizált dolgokhoz, hálózati eszközökhöz, nasokba, kisebb ssdkhez, vagy bármilyen okoseszközbe. És egy db ilyen gyár megvan viszonylag olcsón, pár milliárd dollár, ahol a pár egy 1 és 10 közötti szám.
Hogy ilyen régebbi gyártósorból mennyi van kínának, azt nem tudom, de ha kell is további gyárakat építeni, 30-90 milliárd dollárnál biztosan nem fog nekik többe kerülni (ami kínai mércével nézve nem pénz).
A másik, hogy egy akár 14nm és egy 3nm processzor között olyan sok különbség azért nincsen a képességek területén. A technológia - a kínaiak szerencséjére - eljutott arra a szintre, hogy a teljesítményt és a hatékonyságot nem lehet már pusztán izomból megnövelni. Az utolsó érezhető előrelépést a 22nm --> 14nm hozta, de már az se volt akkora nagy durranás, mint mondjuk a 90nm --> 65nm. Hogy egy okos TV-be, laptopba, PC-be, videókártyába, rakétába, stb melyiket teszik, az gyakorlatilag teljesen mindegy szinte minden célpiac számára. Van olyan is persze, aminek nem mindegy, ott viszont nem beszélhetünk olyan technológiáról, ami kritikus lenne a gazdaság és a hadiipar szempontjából.
Alapvetően az a helyzet, hogy ha kína lépéshátrányba kerül hosszú távon, és pár generációval régebbi chipeket tudnak csak gyártani, az nem fogja érinteni sem az átlagembert, sem a hadsereget, sem pedig az ipart, hiszen ma már ezek az újabb és újabb chipgenerációk nem hoznak annyira komoly előrelépést, mint ahogy az elmúlt évtizedekben ez történt.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Egyrészt nagyon jól összefoglaltad, másrészt sok dolgot figyelmen kívül hagytál. Idő hiányában két dolgot emelnék ki.
Egyrészt a szankciók az AI képességek korlátozását célozzák, ott még jelentősége van a hardver csíkszélességének a sajátosságok miatt. Ezzel pedig a most beröffenő AI piacot próbálják a markukban tartani. Hadászat, pfff... Ugyan már...
Másrészt a cikkhez visszatérve nem véletlenül idegesek a dél-koreai, sőt taiwani cégek. Az amcsik az ámokfutásukban már kiütötték a direkt orosz piacot (amely az agymosó propagandával ellentétben majdnem EU méretű) így oda jelentős diszkontárral tudják csak becsempéztetni az árujukat, és nagyon afelé hajlanak a dolgok, hogy a kínai piacot is hasonlóan taccsra tegyék nekik. Nem lenne akkora jelentősége a piacvesztésnek, ha pl. az USA hatalmas piaca kompenzálná őket. De az USA fogyasztói piacának összeomlása karöltve a protekcionista gazdaság politikájával (amik következményei az eszetlen háborús politikájuk miatt sokkal súlyosabb mint kellene) nagyon sok pénzébe kerül ezeknek a vállalatoknak. De maga az USA sincs túl jó helyzetben, hiszen kicsinálja a fő felvevő piacát, az EU-t. És ennek bizony lesznek súlyos következményei. Már ha addig nem provokálja ki a NATO a termonukleáris világégést.
A globális helyzet manapság nagyon szemléletesen mutatja, hogy az USA és EU politikusai egy szinten találhatóak a kis hazánkban megtalálható elmebajos gyökerekkel akik úgy az ellenzékben mint a kormányzó pártban elsöprő többségben vannak
Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
Persze, evi 100 darabot tudnak gyartani mutatoba. EUV-hoz hozza se tudnak szagolni, szoval 7nm-en le fognak maradni. Es emelle jon, hogy meg processzort sem tudnak tervezni. Amit tudnak az 15 eves lemaradasban levo VIA-tol osszekukazot architektura.
[ Szerkesztve ]
Ugyanúgy Hollandiából kapják a levilágító gépeket ezen méreten is a chip gyártók? Ha igen, akkor meg lehet ütni a kínai ipart rendesen.
Jól látod a dolgokat, maximálisan igazad van.
duree54
Valaki ezt mondja, valaki az ellenkezőjét... Én is mondjuk arra tippelek, hogy nem tudnak érdemben 7nm-en gyártani, főleg nem x86 CPU-t (ami jó nagy/komplex), mert akkor jobban mutogatná s CCP.
Másfelöl, ha az lenne a cél, hogy majd nem tudnak maguknak elég chippeket gyártani, és bizonyos területeken blokkolva lesz... Itt említve volta HPC, meg AI. Ott lehet, hogy kézzelfogható hátrány ez. De pl. polgári célra jó egy i3-2xxx szintű CPU is. Az 12 éves nyugati technológia (Intel 32 nm). Beágyazott célokra meg pláne jó az a szint.
CPU tervet azt gondolom relatív könnyű lemásolni, ellenben egy ASML levetítő "konténerrel". Ha elmérgesednek a dolgok, akkor szerintem nem lesznek szégyenlősek jogi téren, és leakasztanak egyet valahonnan, aztán majd csak adotpálják valahogy a gyárótsorukra.
Illetve hosszabb távon tán jobb stratégia, ha leszakadnak az egész zárt amerikai HW+SW stackról (tehát Windows kuka). Onnantól ott a RISK-V, aminél még jogi gond sincs, ha mégis érdekelné az őket. Persze ez az egész feltételezi, hogy tartósan ilyen kettészakadás lesz, és nem csak 1-2 évtizedes csörte.
[ Szerkesztve ]
A SMIC 7nm-n perpill csak kisebb cégek folytatnak tesztgyártást (bányászok, asicok) mert a szoftveres stack és vezérlés teljesen saját nekik. Aztán (ahogy a TSMC-nél is) meg kell várni, amíg a konverter programok és exporterek kiforrnak annyira, hogy a komolyabb tömegtermelés is elindulhasson.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Ami asicokat ott tesztgyártottak hónapokkal ezelőtt, már azokhoz is tízezerszámra vették fel a megrendeléseket, egy miner asic fizikailag akkora mint kb egy mobil chip, de biztosan legalább évi milliós nagyságrendekről beszélhetünk.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Viszont, ha jól tudom, nem tudjuk, hogy pontosan mivel gyártották őket.
A tesztek eleg sokat elmondanak. A legutobbi sikeres gyartmanyuk(zhaoxin) teljesitmenye a raspberry pi 4-el vetekszik, mikozben 70+ wattot fogyaszt.
[ Szerkesztve ]
Miner ASIC-ot konnyu gyartani, mivel az sokszaz-ezer egyforma kis magbol all, azaz nem zavarja, ha rossz a kihozatal, csak le kell a hibas magokat tiltogatni. Mig egy ugyanekkora mobil chipben nincsen ilyen architektrualis tartalek.
Ez a TSMCnél is így van. Ezt azzal kompenzálják, hogy bizonyos kritikus helyeken meg vannak duplázva a műveletek tranzisztorai.
Mellesleg a raspi 4 (BCM2711) teljesítménye kb a pentium3-4 szintjén van azokban a feladatokban, ami épp nem benchmark / amire épp nincs benne hardveres dsp... kb 1-2 perc amíg a firefox betölti rajta a discordot vagy egy nagyobb facebook profilt az első oldalnyi beágyazott hírrel és videóval. a zhaoxin procik (vagy bármelyik i7 vagy ryzen is) ennél több tízszer-több százszor gyorsabbak a valóságban.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Egyaltalan nem igy van a TSMC-nel. Bar vannak tartalekok kepezve, de messze nem ilyen szinten viszont nem is tranzisztor szinten. Ma mar minden prociban reszegysegenkent fordul elo tartalek, ha van, de a kismeretu prociknal nem vacakolnak vele, egyszeruen kidobjak a rosszat esetleg kevesebb funkcioju tipusnak adjak el.
Igen, a zhaoxin is a pentum 3-4 szintjen van.
[ Szerkesztve ]
A via c7 (32 bites proci 2005-2006ból) is hozta az azonos órajelű p4ek teljesítményét fele akkora fogyasztás mellett, kb két évig ez volt az egyik gépemben, futott róla lamp stack is egy időben 24/7.
Aztán később kijött a VIA NANO, ez már nekem nem volt személyesen, ez már 64 bites volt, és főleg az Atom ellen bocsátotta ringbe a VIA. aminek a 28nm variánsa lett a Via Quadcore, ami a Pentium N nagy konkurense volt/lehetett volna (core2quad szint), végül ebből lett a zhaoxin első dizájnja is.
Azóta a Zhaoxin jópár generációt útjára bocsátott, mindegyik kb 30%-al növelte az ipc-t, amivel a magonkénti teljesítményt feltornászták i3 szintre szép lassan.
Maga az architektúra, amit megkaptak a viától, nagyon jó, de persze abban igazad van, hogy az az irány nem jó, hogy 70w körüli fogyasztáson akarnak járatni egy olyan dizájnt, amit annak a szem előtt tartásával fejlesztettek ki az alapoktól kezdve, hogy 10-20w körüli fogyasztás mellett laptopokban és nasokban legyen egy optimális megldás.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Lehet, hogy felnyomtak az IPC-t, de egy benchmarkban sem szuperal, nem veletlen. Valamicsket jobb, mint a p4, ugy kb. 10-15%-al.
Passmark:
p4: 100 pont
zhaoxin: 3000 pont
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
P4 3.8GHz single thread 671 pont. Jobban teljesitenek HT-t letiltva.
Ehhez kepest a zhaoxin 4 maggal 1500 pont.
Szoval ja, 4 maggal alig tobb, mint duplaja az egymagos p4-nek. Hat nagy bravur, egy ketutas p4 ott van a nyakaban, 20 eves technologiaval. Thread to thread meg kb. ugyanannyi.
Ehhez kepest a raspi4 amit te a p4 melle emlegettel 2400MHz-en:
Mint mondtam, a raspi 4-el versenyez 1500 vs 1300 pont. Szoval, ha szerinted a raspi4 a p4 vetelytarsa, akkor a zhaoxin is....
Persze nezhetjuk a 8 magos zhaoxint is, de akkor egy 8 magos A72-vel vessuk ossze es mindjart ugyanott tartunk.
A ot generacioval ezelotti amd/intel laptop procik hoznak 6000 pontot. Szoval helytallo a kb. 15 eves lemaradasuk is.
[ Szerkesztve ]
Egy szálon egy i3-tól se döbbennél le annyira egy 3.8 ghz-es p4 után, a modern rendszerek nagy teljesítménye a több processzormagból, és a hatékony szálkezelésből fakad.
Ha elindítasz egy chromiumot benne discorddal és egy facebookkal, a raspi4 tényleg a p4 szintjén lesz, egy zhaoxin viszont az i3makkal, ryzenekkel fog versenyezni, irodai programokban, konverterekben szintén, játékok alatt szintén, ahol egy p4 7 fps-t tud tud, a zhaoxin kb 60-at... .
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Geekbench: BCM2711 2300MHz: 750 pont, Zhaoxin 4 mag: 1110 pont. Szoval azert messze nem p4 a raspi sem, ott van a zhaoxin nyakan.
[ Szerkesztve ]
Irodai programokban szarraverik 6-7 eves 4 magos lowend procik a 8 magos zhaoxint...
Majd akkor kozeliti meg az elso generacios i3-mat, ha csinalnak belole 32 magosat....
Ja es mindezt ugy, hogy az ocska kis A10 28nm-en keszult, a tesztben levo zhaoxin pedig tsmc 16nm-en. Szoval meg a tehcnologiai elonyt sem segit rajtuk es mindekozben meg a fogyasztasban is a legszarabbak, majd duplaja a szarabb tehcnologiaju A10-nek:
A szamok nem hazudnak, a kinai processzor minden ertelemben kinaira sikerult...
Ezert jo, hogy meg most idoben levagjak oket a nyugati technologiakrol. Meg fogalmuk sincsen a cpu tervezesrol.
[ Szerkesztve ]
Azt én nem mondtam, hogy egyenrangúak lennének a legmodernebb intel és amd chipekkel, de azért ez a ,,szarráveréstől'' nagyon messze van. Ez a technológia bőven elég nekik bármihez is. Szerintem messze alulbecsülöd a kihozatali arányt is, és a kínaiak lehetőségeit.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
De mint latod nem a legmodernebbekkel van osszehasonlitva. Az A10-9700 mar 5 eves, es meg attol is sokkal gyengebb 2x annyi maggal es 2 gyartastechnologiaval elorebb (28->22->16). Ergo a processzorarchitekturajuk hihetetlenul fos.
A boven elegtol tavol van. Max irodai gepnek, de az semmire sem jo. A hadiiparukat nem ez a szint viszi elore. Ami meg elore vinne, attol 15 evre le vannak maradva es pont ez a lenyeg. Ha nekik irodai gep kene, akkor nem szarakodnanak itt ezzel, csak gyartanak tovabb valamelyik arm koppintasukat es keszen is vannak.
[ Szerkesztve ]
Egyébként a levágással közvetetten támogatják is őket, mivel így lassan megtanulnak rendes procikat fejleszteni, mert muszáj lesz. Piac meg lesz ugye, egyrészt ott a hazai, másrészt ott vannak az USA által szankcionalt országok, ahol senkivel sem kell versenyezniük..
Nyilván sokkal lassabb, mint a nyugati modern cuccok, de inkább az a lényeg, hogy van valami értékelhető, mintsem az, hogy mondjuk 2 perc alatt renderel-e le valamit, vagy 5 perc alatt. Nem a leggazdaságosabb, de nem is olyan helyekjre szánják, ahol ezzel törődnek...ha több erő kell, majd csinálnak valami böhöm nagy kazánt aztán odairanyit az állam elég energiát...
[ Szerkesztve ]
Az u67xx sem a legmodernebb. De fordítsuk meg a gondolatmenetet - nem hiszem, hogy kínát demotiválná taiwan bekebelezésében az, hogy a saját processzoruk 20 másodperc helyett 50 másodperc alatt konvertál be egy zenét, vagy hogy a final fantasy 70 fps helyett 50 fps-en fut. A hadászatban sem fog sok minden ezen múlni. Ráadásul ha az invázió elkezdődik, akkor pont az USA számítástechnikai iparának nagy része esik ki a TSMC miatt.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
