Ez történt tegnap, kb itt

Szegedre tartottunk, amikor egyszercsak őz. Kb minden arrajáró autó megállt, hogy tud-e segíteni, ez azért jól esett. Mindazonáltal, hogy persze nem tudtak, de azért akkor is.

... amelyben az első vendégeink is megérkeznek

Emlékeztek a negyedik rész végén a képre a téglákkal? Na már nincsenek téglák, és nem csak azért, mert az előző tulajdonos elvitte ami nem volt odabetonozva, hanem mert komoly munkában voltam, de ne szaladjunk ennyire előre.

Ott tartottunk, hogy megvan a telek, aminek kapcsán rögtön esett is egy kalandunk az adóhivatallal.

Kaptunk mindketten egy-egy, négyoldalas, igen fenyegető hangú levelet, miszerint kijönnek leellenőrizni, hogy tényleg annyit ér-e az ingatlan, amennyi a számukra is eljuttatott adásvételi szerződésben van, úgyhogy mindketten személyesen tartózkodjunk ott ezen és ezen hétköznapi napon, 10 és 12.30 közt, biztosítsuk az ingatlanba való bejutást (itt ismét visszautalnék arra a fotóra), és minden létező papírt, amit az ellenőr igényel, adjunk át. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy ha épp munkavégzés folyik, akkor a munkások is le lesznek ellenőrizve, és ha bármilyen módon akadályozzuk az ellenőrzést, akkor nagyon-nagyon, szárazon, hátulról. Ellenkezés nincs, képviselni max az Atyaúristen képviselhet meg a köztársasági elnök, esetleg a pápa, úgyhogy nagyon legyünk ott.

...amelyben igazából nem történik semmi

Bocs a hosszabb szünetért, dolgom volt

Szóval ott tartottunk, hogy megvan a telek, ezzel a szélmalmot még nem hagytuk el, de azért közeledünk felé. Ekkor jön el az a rész, hogy biztosítani kell az építkezéshez szükséges anyagiakat.

Mindenki hallott ugyebár a kormány családoknak szóló otthonteremtési kedvezményéről, 10+10 millió JMF, csak potyogtatni kell érte a gyereket, és máris dől a lé.

Nos, mi nem tervezünk három gyereket. Bocs attól, aki miattunk (is) vizionálja a nemzethalált, de nekem is csak egy öcsém van, páromnak is egy bátyja van, ketten kétfelé tudunk szaladni, ha kell, úgy látjuk, hogy ennyi, amit jó eséllyel tisztességesen fel tudunk nevelni.
Szerencsére a magyar állam a hozzánk hasonló, 2 gyereket tervező renitenseknek is felajánl az idei évtől 2.600.000 Ft-ot.

Helyzetjelentés

Az van, hogy nagyjából beértük a jelent az utolsó bejegyzéssel, azóta meg korlátozottan történtek dolgok, amik vagy nem igazán érdekesek vagy még nem zárultak le, ezért nem egyelőre akarok írni róluk.

Most a tervezési fázis van, ha vége, akkor jön egy új bejegyzés, addig is Stay Tuned

... amelyben Lengyelország valamivel nagyobb lesz

A telekvásárlás egyszerű dolognak tűnt, tekintve, hogy összesen két eladó telek volt a faluban. Mint utólag kiderült, így sem volt egyszerű.

Első telkünk a falu szélső utcájában található, mögöttünk már csak az erdő meg szántók, szóval nyugis hely. (Bár tekintve, hogy a Falu mindösszesen egy főutcából, az ennek két oldalán található 1-1 párhuzamos utcából, illetve az ezeket összekötő merőlegesekből áll, így szinte nagyobb az esélye annak, hogy a falu szélén lakj, mint hogy ne). Szántó volt, még most is be van vetve valamivel, ezt osztották fel sok kisebb részre, még mind üres, nincs közmű, cserébe nevetséges összegért adják, persze a közművesítés önmagában annyiba fog kerülni, mint a telek. Szuper.

Másik telkünk szintén faluszéle (mondtam én), közmű, fúrt kút, szomszédok, kétszer magasabb ár, mint az üresért, de van rajta egy alap. Alapunk emberemlékezet óta a telek része, elkezdték a házat, az alap elkészült, odahordták az építkezéshez szükséges téglát, pár sort fel is raktak, aztán ennyiben maradt a dolog.

Alább olvasható egy nagyszerű cikksorozat a fentebb tárgyalt szervezetről, komolyabb lélegzetvételű novella ez, de nagyon ajánlom mindenkinek, akit érdekel, nem csak konkrétan ez a téma, de a Monarchia idején a magyar vidék mindennapi élete is.

A Magyar Királyi Csendőrség története, I. rész: Volt egyszer egy Vadkelet
A Magyar Királyi Csendőrség története, II. rész: "A törvény nevében!”
A Magyar Királyi Csendőrség története, III. rész: Bűn az élet
A Magyar Királyi Csendőrség története, IV. rész: "Mögötted a törvény. Előtted is az legyen"
A Magyar Királyi Csendőrség története, V. rész: Moszkvai rádió

... amelyben főhősünk idegszálakat veszít

Alapvetően nyitott vagyok az újdonságokra, a faszerkezetes ház viszont csak annak új, aki a vályog meg a tégla bűvöletében élte az életét. A magyarok többsége véleményem szerint ilyen, legalábbis ha extrapolálom azokat, akiket volt szerencsém (?) végighallgatni a témában.
Ugyebár az amerikaiak ebből építik a családi házaikat, mégis feljutottak a Holdra, szóval olyan rossz nem lehet.
Hozzájuk képest az első reakciója mindenkinek a fenti volt: elviszi a szél, recseg, ropog, összedől, leég, stb, stb.
Nem értek mindenhez, a házépítéshez végképp nem, ezért én is kérdőre vontam az építészünket, hogy mi az átverés a dologban, mert az én is látom, hogy olcsó.
Nincs átverés, de ha érdekel a dolog, elvisz pár ilyen építkezésre, különböző fázisokat megnézhetek, meg ha gondolom, keressek olyat, aki ebben lakik és kérdezzem ki őket. Utóbbi esetben szerencsére nem kellett messzire menni, egy kolléganőm 12 éve ilyenben lakik, annak idején a férjével végigfotózták az építkezést, így ő is meg tudja mutatni a folyamatot, és persze szívesen látnak az otthonukban is, ha érdekel a dolog. Természetesen érdekelt.

...amelyben főhőseink elköteleződnek a házépítés mellett

Aki olvasta a prequelt, az tudja, hogy egyáltalán nem terveztünk házat építeni. Az emberek fejében az a premissza él, hogy a házépítés egy idegölő, hosszadalmas, és fájdalmas pénztemetés, tegyük hozzá, nem is ok nélkül.
Mi sem akartuk, de úgy alakult, hogy kipattant az ötlet, miszerint vizsgáljuk meg az építkezés lehetőségét is.
Oké, vizsgáljuk.

Nagyon rövid időn belül szembesülnöm kellett azzal, hogy Magyarország valóban a 10 millió szakértő országa, ugyanis kiderült, hogy a politika meg a futball mellett az építkezés az, amihez a tigrisek magyarok a legjobban értenek.
A megkérdezett (és meg-nem-kérdezett) ismerőseim mindegyike azonnal rávágta, hogy 20-30-50-100 millió alatt bele se kezdjünk, mert az alatt kutyaházat sem lehet építeni. Ezzel csak annyi problémám volt, hogy ezen ismerősök egyike sem építkezett vagy épített semmit az aktuális évezredben. Ezért szerencsére a véleményüket különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül ignorálhattam.

... amelyben főhőseink elhatározzák, hogy házat vesznek

Úgy kezdődött, hogy nagyon régóta járunk, de ő otthon dolgozik a családi gazdaságban, ezért kényelmes neki otthon lakni, én meg 30 km-rel arrébb, Szegeden élek és dolgozom, így az összeköltözés mindeddig elmaradt.
Ő nem szívesen hagyná ott a falut, a munkába járás is sokkal nehezebb lenne neki, nekem meg egyrészt szimpatikus ez a falu, nyugis hely, nem lepukkant, a többség mezőgazdaságból él (nem is feltétlenül rosszul), másrészt autóval könnyen és gyorsan át tudok járni Szegedre, szóval részemről is oké volt, hogy akkor itt keressünk házat.

Könnyű dolog, gondolhatná, aki nem ismeri a környéket. Falu, kiürül, a fiatalok elköltöznek, az öregek lassan kihalnak, egymást érik a bagóért elvihető házak. Nos kérem, mi kifogtuk az Alföld kb egyetlen települését, ami nem így áll...
Volt egy szimpi családi ház, nem is vészes összegért, fejreállt piros Alfasud Sprinttel a hátsókertben (nem hiszem, hogy valaha autórestaurátor leszek és az olasz autók távol is állnak tőlem, de ha már ott van... ), válás miatt árulták, a férj maradt a házban, látszólag nem törte magát, hogy eladja, inkább csak árulgatta, mert muszáj volt. Apósom alkudott volna, én utolsó cigánykodásnak tartom ezt, de nem is akart engedni, szóval ráhagytuk. Biztos van még eladó ház...

Nem biztos, hogy ez a legelegánsabb módszer, de a szóbajövő lehetőségeket megvizsgálva úgy láttam, hogy ez lesz a legegyszerűbb.
A metódusban relatíve kevés mágia van, és különböző fórumokról és wikiről össze lehet vadászni, én is inkább azért írom csak le, hogy meglegyen egyben, plusz hátha másnak is jól jön.

Adott volt egy szoftveres RAID10 kötet, lemezenként létrehozott partíciókkal, a partíciók összevonva md eszközzé
sd[abcd]1-ből lett md1, sd[abcd]2-ből md2, stb. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy nem erről a kötetről bootol a rendszerünk.
4db 500GB-s lemez, md4 összkapacitása 879GB volt, ez bizonyult szűkösnek, ezért cseréltem le 4x1TB-ra. md1,2,3 maradt ugyanakkora.

Az elmélet egyszerű: egyesével kicserélni a lemezeket, minden csere után hagyni a rendszernek, hogy a kieső lemez helyére beszinkronizálja az újat, majd a végén megnövelni a partíciókat a lehetséges maximum méretre.

Nézzük a gyakorlatot.