Az a helyzet, hogy gyorsabb ütemben mennek rajta tönkre a dolgok, mint ahogyan meg tudnám azokat javítani / javíttatni.

Még a tavasszal sor került egy váltóolajcserére, aminek nem találtam nyomát a korábbi szervizpapírokban, így nem tudom, hogy az elmúlt négyszáz-huszonezer kilométer alatt megtörtént-e valaha, mindenesetre valószínűleg itt volt az ideje.
A szerelő srácoknak feltűnt, hogy igen torzul szólnak az ajtókból a hangszórók, így azok is cserélve lettek.

Ez megmagyaráz bizonyos dolgokat

Ezután viszont az ajtópanelek zörögtek marha idegesítő frekvencián, szóval nem lett sokkal jobb a helyzet, amíg meg nem érkezett a népi Kínából 1 dollárért rendelt egy maréknyi panelrögzítő-pakk. Visszapótoltam őket, ismét csend lett. (Mármint PDTDI-mércével)

Közkívánatra!

Ez a bejegyzés itt van már vagy két hónapja, hogy majd csinálok jobb képeket, de valószínűleg sosem fogok, szóval érjétek be ennyivel.
A kockás plédet azóta levettük a kanapéról (a macska miatt volt rajta, de mostanában leszokott az ottfekvésről), meg már nem palackos a tűzhelyünk, de más nem változott.

Ezt az építményre megkapta a tanácstul a zengedélyt

Már a kukáknál felmerült ez a probléma, hogy nem vagyunk bejelentkezve a címre, de akkor nem lett belőle különösebb gond, cserébe évi 50.000 Ft telekadót kell fizetnünk, amíg nincs engedélyezett és a földhivatalnál is feltüntetett lakóépület a telken, illetve szeretnék napelemet, a vonatkozó pályázatok viszont nyilván megkövetelik a használatbavételi (leánykori nevén lakhatási) engedélyt, szóval már igencsak időszerű lett a dolog.
Felhívtam márciusban a vállalkozót:
- Lakhatási engedély. Nagyon örülnénk ha lenne.
- De azt beszéltük hogy majd akkor, ha minden kész lesz.
- Nem, nem ezt beszéltük, decemberben mondtam hogy intézd el.
- Oké, oké, mindjárt csinálom.
Április végén sikerült is beadni. Majd egy héttel később még egyszer. Tajtékozva hívott a megyei építésügy, hogy miért adtam be kétszer és azonnal töröljem, mert eljárást kell indítaniuk, stb.
- Qué? Chill. Nem én adtam be, hanem a kivitelező, de mindjárt felhívom, intézek valamit.
A vállalkozó nem vette föl, de SMS-ben vázoltam neki, hogy nem a szexi hangja miatt hívogatom, lesz szíves azonnal visszahívni. Visszahívott, tájékoztattam a szituációról.
- Őőőő, biztos kétszer kattintottunk a küldésre
- Egy hét különbséggel!? Nebasszmárföl.
- Oké, oké, add meg az ügyintéző számát, elintézem.
Egy hét kellett mire törölték, meg még egy, mire kellő idő eltelt ahhoz, hogy...

Kezd vaporware-esedni a helyzet

Ahogy azt az egyik korábbi bejegyzés alatt írta egy kolléga, egy családi ház sosincs kész. Bár ő sokkal átvittebb értelemben gondolhatta a dolgot, de a miénk valóban nincs még kész. Se papíron, sem a valóságban.

Kívül a lábazat úgy állt, ahogy a kőműves 1989-ben elsimogatta, de a szerződés meg a vonatkozó szabványok szerint az is szigetelendő, szóval felhívtam a vállalkozót. Aztán megint és megint és megint és megint, és egyszercsak fel is vette.
- Figy'mán, lábazatszigetelés.
- Tudod, hogy azt beszéltük meg, hogy a lábazatszínezés az már a ti dolgotok.
- Szigetelés, nem színezés.
- Jaaaa. Tényleg. Persze, megyünk és csináljuk.

Mielőtt továbblépnék a sztoriban, jöjjön egy kis magyarázat.
Az alap igen magas, valami 80 centi. A klíma kondenzvízkifolyó csövét ezért (vagy nem ezért, nem tudom) úgy oldották meg, hogy levezették a falban, bevésték a terasz betonja alá, és egy kis kifolyón kilóg az alap oldalából. A biztonság kedvéért beledugtam egy vastagabb villanyvezetéket, hogy bármilyen kőműves Actimelt reggeliző melósok is jönnek alapot szigetelni, vegyék észre, hogy ott egy cső.

Az építkezés meg a költözés és a munka mellett kevés idő maradt a kocsira, de mivel nem fenyegetett a veszély, hogy önmagától rendbejönnek rajta a dolgok, így kénytelen voltam időt szakítani rá, mert a zavaró dolgok zavarnak... Bizony

A legzavaróbb nap egy vasárnap következett be, amikor úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a soroksári Ikeába.
Azon a héten volt lecserélve az olaj, nagyjából minden rendben volt a kocsin, vettem egy pályamatricát, felkanyarodtunk az M5-re, és ezen a ponton a lovak kétharmada sztrájkolni ment... A végsebesség 110 körül megállt, a turbó mintha nem töltene.
Napasztmek
Félreálltam az első pihenőbe, informatikus-megoldás 101 - "próbálta már kikapcsolni és vissza?"
Nem segített, telefonos segítség - öcsém - szerint valahol szétcsúszhatott egy vákuumcső, vissza kell csak dugni és jó lesz. Ez nyilván így is lenne, ha ezek a dolgok nem műanyagburkolatok alatt, forró fémalkatrészek közt lennének, én meg nem egy autópályapihenőben lennék nulla darab szerszámmal.

Azt hittétek, hogy ha elkészül a ház, akkor nem lesz majd miről írnom?
Azért szerencsére maradt, aki továbbra is biztosítja a hajhullást, most pl a Kukáscég.

Megvan az Asterixből a jelenet, amikor jobbra-balra küldik őket a római bürokraták?

Nekem megvan. Testközelből.

Felénk a kétkukás rendszer van, egy fekete (esetemben egyébként kék) a háztartási hulladéknak, és egy sárgafedeles a szelektívnek.
Mivel senki nem tudta megmondani, hogy hogyan tehetek szert kukára, ezért még decemberben bementem az önkormányzathoz, ahol elmondták, hogy egyrészt kössek szerződést a Kukáscéggel, másrészt vegyek magamnak egy fekete kukát, szelektívet meg a Kukáscég ad, az önkormányzat osztja ki, de gyakorlatilag elfogyott, ezért szintén a Kukáscégtől érdeklődjem meg a dolgot.

Bár a Valve nagy ívben tojt a rajongók fejére a 20 éves évforduló alkalmából (is), de a Noclip csapata - akik videójátékokról csinálnak dokumentumfilmeket - elkészített egy Half-Life témájú anyagot a nagy napra. Ajánlom mindenkinek, ahogy a többi filmjüket is.

Úgy emlékszem ebben a filmben említik a Portal fejlesztése alatti legnagyobb mém-esélyesnek tartott dolgot, amiben biztosak voltak a fejlesztők, hogy hatalmas rajongótábora lesz a megjelenés után: Hoopy-t.

Mi? Hogy soha nem hallottál még Hoopy-ról? Hoopy the Hoop? Az öreg Hoop? Hull a Hopp? Karcsi a Karika? Nah? Nem?

Így sincs meg?

A cím idézet John Carmacktól

Éppen karácsonyra lett a ház lakható (mert késznek nem mondhatom), így a beköltözés az ünnepek utánra csúszott, alig vártam, hogy lemenjen a karácsony.
Ahogy közeledett a költözés, én úgy lettem egyre türelmetlenebb és idegesebb, végül 28-án, a költözés napjára robbant ez úgy fel, hogy sikerült összeveszni az asszonnyal, ami kapcsolatunk közel 12 éve alatt azt hiszem a harmadik eset volt, szóval érezhető, hogy nem mindennapos esemény.
Az összes szarság, idegeskedés, a melósok balfassága, a vállalkozó nemtörődömsége, az egész rohanás okozta stressz (az előző lakásból dec 31-el ki kellett költözni) akkor tört ki belőlem.
Otthagytunk mindent, és hazamentünk hozzá megbeszélni a dolgokat és kicsit megállni.
Nagyon kellett az a fél óra, amíg senki nem kérdezett semmit...

A két ünnep közt, illetve azóta szép lassan a helyükre kerülnek a dolgok, bár egy csomó cucc még ládákban van, de a mindennapi élethez szükséges dolgainkat már a szekrényekből vesszük elő.

... nem is kicsit hat oda

Augusztus végén kaptunk egy határozatot, miszerint az építési hatóság beugrana egy kávéra. Úgy sejtettem ennek is kb annyi értelme lesz, mint amikor a NAV nézett be, a bejelentkező levelük legalábbis az adóhatósághoz hasonlóan volt kedves.
A levél egy részét bemutatnám:

#életszerűigények

Ebből én nyilván maximum az első kettőt tudom biztosítani, de mint kiderült, ez nem sokat oszt vagy szoroz...

Megjelenek a megjelölt időpontban, fehér Duster már áll a ház előtt, benne két hölgy. Rövid kötelező körök után azonnal keresztkérdések:
- És hogyan építik a házat?
- ???? Én így leginkább sehogy, én csak fizetek...
- De milyen jogon?
A közönség segítségét szeretném kérni
- Azt tessék mondani inkább, hogy mit szeretne megtudni, mert nem értem a kérdést...
- Az alap már itt volt, amikor elkezdtek építkezni?
- Igen... (itt dióhéjban összegeztem neki az építési engedély sztoriját, amit a 9. részben olvashat, aki még nem tette meg) ... szóval megkaptuk az engedélyt, utána indult a buli.
- Mhmm. Az a helyzet, hogy az e-Napló az bár nagyszerűen vezetve van, de megnyitva még az elutasított Egyszerűsített Bejelentésre lett, nem a jogerős Építési Engedélyre, ennél fogva maguk itt jogszerűtlenül építkeznek.
Napasztmek
- Telefonos segítséget szeretnék kérni...
Hívom a vállalkozót, mert ugyebár all-inkluzív az egész játék, tehát a tervezést, bejelentést, papírozást is ők intézik, nekem nem sok beleszólásom van a dologba, nem is akarok belemászni. Kinyom, jól ismert, szokásos elutasító SMS:
- Később visszahívlak
- Ne szórakozzál velem, kurvagyorsan hívjál vissza
Visszahívott, kihangosítottam, az építésügyes hölgy vele is közölte a nagyszerű híreket, reakciónak meg ugye ment a virtuális pingvinezés, meg hogy hű meg ha, de akkor most mi van?
- Én most hatóságilag lezárom ezt az építkezést, és a további munkavégzést megtiltom (nem mintha épp bárki dolgozott volna*), maguk meg nyitnak egy új eNaplót, szabályosan, az Építési Engedélyre, és ha azt elbírálják és megnyílik, akkor folytathatják.
- Szuper, köszönjük.