Sokan azt hiszik, hogy ha a res. van legfelul, akkor abba megy az osszes levego, pedig zart rendszernel, nyomas alatt, nem mindig a fizikailag legfelso pont van legfelul.

Így van, de nem a nyomás a lényeg, hanem az, hogy nagy sebességgel áramlik a közeg:
A buborék ott gyűlik össze, ahol nem áramlik a közeg és tud úgy viselkedni, mint ahogy a gravitáció és az eltérő sűrűségek miatt viselkednie kell, elindul felfelé.
Ez elő állhat a res.ben, a blokk sarkában, vagy a radiátor csövei mellett, ezek lesznek a "legfelső pontok" a buboréknak.
Ha áll a szivattyú akkor olyan helyen is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt lehetőségük, mert nem mozog a közeg, és nem töri szét a buborékokat a forgórész, így össze tudnak állni nagy buborékokká, és szabadon elindulhatnak felfelé. pl: a fekvő radiátor egyéb részeiben, csőfalon amit én is tapasztaltam.
Ha újra elindul, megint csak akkora mennyiségű buborék maradhat ott, amit a nyugvó részek csapdába tudnak ejteni, a többi elkezd keringeni, majd forgórész beledolgozza a folyadékba. A res. azért nagy találmány, mert itt van a legnagyobb keresztmetszet és a közel nyugvó folyadék/levegő határa, ami hatására véglegesen ki tud lépni a buborék a folyadékból. Azért a pumpa elé kerül, hogy a buborék mentes legyen a víz amit beszív, ne porlassza vissza a levegőt a közegbe.

Nekem ebből a csobogós res. az egyetlen ami szúrja a szemem, amit kihagytam volna ha erről is megkérdezel... A teljesítményét a ház szellőzése fojthatja le, sejtésem szerint.

Örülök hogy jó tanácsot adtam, és megérte

[ Szerkesztve ]