Szóval van az a réteg aki azért vesz egy autót hogy dugóban üljön meg eljusson A-B-be. Tök mindegy hogy milyen autó, eszközként, használati tárgyként használja. Meg van az a réteg, aki nem csak dugóban ül, eljut A-B-be, de viszont amikor a kormány mögött ül, vagy amikor kiszáll, akkor mosolyog. Ő inkább szereti a kocsit, kicsit jobban odafigyel rá és élvezi vezetni is. Nevezzük őket petrolheadnak. (egyik kedvenc ilyen fazonom Magnus Walker #youtubealert)
És most nem a smók end csárm füstifecskékre meg az ültetett béjemvésekre (vagy sorolhatnék még sok márkát) kell gondolni, akik felelőtlenül nyomják neki orrba szájba, meg kúpolnak meg racseprivát....
Hanem az igényesebb rétegre, hidd el van belőlük elég. Ha megtehetik akkor 2 autót tartanak fent, van egy a szokásos napi dugóban ülésre, meg van egy hétvégi. Vagy éppenséggel nem közúton feszegetik a határaikat, hanem képesek elmenni egy egy pályanapra, vagy vezetéstechnikai tréningre. (tudom ez a ritkább fajta sajnos)
És nem, nem kell sokszáz lóerőre gondolni, meg sok milliós-sok tízmilliós autóra.

Lóf*sz nem értesz... Nem tudom mi volt a legerősebb kocsi amit vezettél, vagy amiben vittek, ha nem vonz akkor úgyis csak annyit fogsz mondani, hogy mehh, ha meg vonz akkor pedig újra és újra vágyni fogsz rá. Tudod vannak olyan emberek, akikre drogként hat az ilyesmi... Ha egyszer rászoksz...
(Engem pl nem nagyon mozgat meg a fotózás, mégis van olyan ember aki sokszázezret-milliókat költ felszerelésre - ő tudja, ha boldog tőle akkor hajrá - felőlem bélyeget is gyűjthet)

Engem is toltak már le romhalmazokkal, ki nem látott még idiótán vezető üzletkötő Astra-Focus-cégeskocsi-Unix-Bárdi-pizzafutár-taxis (meg sorolhatnám még egy darabig) embert?

Cathfaern
Tudjuk, tudjuk, remélem autópályán se állsz ki sose a belsőből