Én azt tanácsolom, hogy állj neki fekvőtámaszokat csinálni, illetve ha nagyon nem bírsz magaddal és van rá lehetőséged akkor húzódzkodni is, akár gyúrás helyett.

Naponta kétszer, reggel este, lehetőleg még a futás és kerékpár edzés előtt, de igazából oly mindegy.
-Annyit csinálj, ami még viszonylag könnyen megy, a végén némileg fárasztóan, de akaraterő-bevetés nélkül. (_ne_ támaszkodj az akaraterődre) (amikor már rohamosan fut ki az erő a karodból, akkor hagyd abba, hagyd magadban azt az utolsó 20%-ot...)
-Hamar bele lehet jönni, eleinte néhány naponta, de később is egy két hetente érezni fogod, hogy megy több ilyenkor óvatosan emeld az adagot, de mindig csak annyit, hogy a vége se akaraterőből menjen.
-Ne ügyelj a formára, a fekvőtámasz az nem a fekvenyomás helyettesítő-gyakorlata, legyen dinamikus, pörgesse meg a pulzusodat, ne a minél nagyobb mozgástartományra menj rá.

Ezzel rengeteg időt spórolsz, és biztosítod azt, hogy enyhe fogyókúra mellett se roskadjon össze a felsőtested (futás és kerékpározás ugye nem túl felsőtest-intenzív).
Ha régebben nyomtál fekvőtámaszokat, ne ess kétségbe, ha most fogyás után az elején nem érzed magad túl robbanékonynak, vissza fog az jönni...

És szedj cinket
J.

[ Szerkesztve ]