Nekem is hányingerem van a WoW-tól, de ha nem veszed sértésnek, lassan a te hozzászólásaidtól is. Szerintem ez a felfogás is legalább olyan rossz, mint bezárkózni egy MMO álomvilágába. Ha alaposan szétnézel magad körül, látod, hogy az ÉLET, (mint úgymond nagybetűs élet, olyatén kezelve, ahogy te képzeled el azt) is sokaknak legalább olyan szerepjáték, mint másoknak a WoW, csak esetleg még ők maguk sem veszik észre. Akkor is fennállhat ez, ha nem vagy magányos, sőt, ha úgy vesszük az MMO sem a magányról szól.
De már eleve nonszensz, amit írsz: es ilyen "no life" stilusban az dogoljon meg, ne is lassam - Nyilván, ha látod őt számodra normálisnak minősített emberek közt, akkor pillanatnyilag nem játszik, ergo most visszazavarod a gép elé, ha már legalább most épp nem ott volt, mikor összefutottál vele "a normális emberek" közt.
A lista pedig érdekes. Egy-kettőt nem is ismertem, viszont amit igen, azzal egyetértettem, hogy ha alaposabb átgondolással talán kiszorulna a TOP10-ből, de minden esetre nem hülyeség, ha ott van a legmeghatározóbb címek közt.
Én betettem volna még a Mass Effect-et, bár lehet, hogy csak én maradtam le valamiről korábban. És ez végképp nem világmegváltó-TOP10, de ha kategóriánként mentünk volna, nekem még beugrott volna a Dreamfall is.
[ Szerkesztve ]
TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."