Miért, győzködött itt valaki valakit? 
Szerintem nem igazán tárgyalható a téma, legföljebb mesélhetünk a saját élményeinkről. Velem is megesett már, hogy csak gyönyörködtem valamiben. Hogy ne mondjak túl személyeset, ilyen volt, mikor a Naszályról körbenéztem, és láttam magam körül a hatalmas messzeséget, a távoli dombokat-hegyeket, a Dunát, ahogy ezüstösen csillog a Lemenő nap fényében. De a következő pillanatban már arra gondoltam, hogy fogom ezt megírni. Aztán, hogy vajon milyen lehetett ez a táj ezerötszáz éve. És mindez csak azért ilyen lineáris, mert nem tudok egyszerre több dologra figyelni 
