Tudom, tudom. A Debrecen adás-vétel-csevegés topikban egy srác erősebb VGA-ra vadászik a laptopjához, 100-400$-ig talált pár ajánlatot ebay-en. Danke.
Otthon az E2180-tól a 4 magos Phenomig két VGA-val eddig mindent kiszolgált egy 350-es FSP táp.
Ezeket nehéz szembeállítani egy laptoppal. Biztos van olyan ember, akinek indokolt egy ilyen gép használata, de a falra tudnék mászni azoktól, akik tanácsot kérnek tőlem, elmagyarázom, hogy 50e ft-ból olyan gépet állítok neki össze, hogy nem lesz rá gondja sok évig, nem fog csalódni, mert ismerem az embert, erre 2 hónap múlva jön, hogy ne, itt egy MSI nótbukk, tegyé má rá ikszpétet. Oszt kínlódok vele nettó 10 órát, mert a DVD olvasó kényes ízlésű stb, stb. Persze jogtiszta win-re nincs pénz. Na, ez idegesít.
Ezzel kapcsolatban is idegesít a fölösleges hype.
Annak idején ültem a buszon és könyvet olvastam, és én még paráztam a dolgozatoktól. De hála Istennek tudok írni, olvasni és megszólalni. De az a 6 éves gyerek, aki ráugrik apuci/anyuci tabletjére, abból mi lesz?

hcl: nem az IBM-ekról beszélek, szövegértelmezés kérem! "A notebook-ot utálom, mert viszonylag egy vagyon, és nehéz olyat kifogni, ami 2 éven belül nem hullik szét."
Egy új IBM lényegesen drágább volt, mint egy hiper-szuper Acer. Ilyenkor mindig jönnek a példák, hogy bezzeg az én emachines-em istencsászár vétel volt 85e Ft-ért.
Ha olyan gépet szeretnél, ami minőségi, sok gari van rá (tehát a gyártónak van mire fel vállalnia a viszonylag hosszú díjmenetes javítás jogát), akkor mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Elgondolkodtatok már azon, hogy miért lehet már 200-ért core i7-es, 17"-os laptopot venni? Én igen...

[ Szerkesztve ]