Sajnos nem focira, nem boxra, nem kosár edzésre jártam ált. suliban, hanem hegedű, kórus és szolfézs mesébe illő együttesére. Kórusnak köszönhetően kb 3x nagyobbat ordítok egy velem egykorú ember adottságához mérve.
További speckó skillem pedig egy taktika. Ha nagy gáz van, bepróbálom, hogy közlöm vele :az apja, testvére, stb. a legjobb haverom, vagy tegnap üzleteltem vele vagy bármi más, amitől megenyhülhet kicsi szíve. Illetve bizonyos rétegeknél a térség vajdájának neve is beválik.

Falun lakom így van egy réteg, aminek tagjai mindig együtt utaznak a buszon. Így vannak szerencsétlen történeteim, semlegesek és fárasztóak. Legutóbbiból mesélnék egyet:

Főszereplő: Egy mackó alkatú 18 éves csávó, akinek a legnagyobb a pofája. Ismerős karakter ugye? Ő lenne a gonosz.
Én lennék pedig az ellenfele. (16 év, 180cm, 72kg, szal nem kigyúrtállat kategória, de nem deszka-kocka azért). Tételezzük fel, hogy én lennék a jófiú.

Kötekszik a gonosz gyerek: mögém ül buszon, pöcköli fülemet, beszólogat stb.
Haverjaim csak nézik, ő haverjai szintén csak nézik, közös haverjaink meg oda se néznek.
Leordítom a pofáját, aznapra békén hagy, tehát leszállunk a buszról és nem szólunk egymáshoz, mindenki megy haza. (meglepő mennyire hatásos, ha úgy kiabálsz, hogy téged figyel az egész busz és látják rajtad, hogy mindjárt felnyársalod...)

Másnap: Kötekedik ismét, buszon verekedni nem érdemes, tehát megvárjuk míg lejövünk. Hirtelen kedvesebbnek, jobban mondva barátságosabbnak tűnik. Megyünk tíz métert rájön a köcsögség, tehát megint kezdi. Ő biciklin és engem csapkod, ütöget. Megtanulta, hogy biciklivel menekülni lehet, nem pedig lovag módjára hadakozni. Belelöktem mindenestül a méteres árokba. Béke.

1 hétre rá: Ismét összetűzés, ismét faluban. Vérzik az orra, majd leszakad a keze, de úgy érzi ő a király, és én vagyok a lúzer. Ezek után mit lehet csinálni? Én kiröhögtem és otthagytam. Másnap meséli milyen takony vagyok.
Ismét megverem, ha jól számolom ez a harmadik verekedés, ami egyben a negyedik összetűzés.
Következő alkalommal rohadtul rácseszett: Buszmegállóban (nem a faluban, hanem a városban, ahol iskolába járunk) 4-en jöttek. Kötekedni akartak, kiderült egyik haverja nekem nagyon régi üzletpartnerem. 1 ember tehát már pártatlan, sőt nem hagyja, hogy bármelyikünk szétverje a másikat. Ott volt 3 méterre 4 ált. iskolás osztálytársam, akik egyből ugrottak, amikor nekem esett a gyerek.
Most tartunk annál a résznél, hogy még mindig kötekedik a gyerek, és királynak érzi magát. Mit értem el 5 veréssel? Az égvilágon semmit. Vettem tőle jegyet egyik csicskaavatóra. Azóta átlagos ismerőssel tekintünk egymásra, és mértékkel kezeljük egymás lelki, és testi állapotát.

Aki nem olvassa el az egészet, kulcsszavak a követzkezők: ordítás, üzletelés, haverkodás.

[ Szerkesztve ]