Kiegészíteném annyival, hogy a 15-20 éves lemezek még nem folyadékcsapágyasok voltak, hanem golyóscsapágyasok, mivel ott még a fejnek nem volt szüksége akkora pontosságra, mint ma.
A golyóscsapágy ugye mindig működik, így jobban bírta a felpörgés és leállítást.
A mai merevlemezek a felpörgésre érzékenyek, mert induláskor még nem alakul ki a folyadék filmrétege, így nincs kenés. Gyakori leállás és indulás esetében gyors kopáshoz vezet a dolog, ami a tengely "lötyögésében" nyilvánul meg. Itt nem cm-rekre és halható kotyogásra kell gondolni, elég pár mikrométer és már nem ugyanoda esik az olvasandó felület, amit a szervo már nem tud korrigálni, így problémához vezethet.

Más:
Firmware problémák, alulméretezett motorok, melyek megfőttek... ezek mind a széria hibába sorolhatók.
A szállítási problémára van megoldás. A szállításkori sérülések szinte azonnal kimutatják foguk fehérjét, de maximum 1-2 hónapon belül. Ennyi ideig szinte célszerű legalább hetente figyelni a SMART értékeket, de az első 2-3 napban folyamatosan. Az első 2-3 napig én csak teszt üzemre használom a lemezeket, minden adat megvan a régi lemezeimen is, még a gyorsan pótolhatóak is, hiszen bármikor szóbajöhet a garanciáztatás az új meghajtó esetében. Ezt azért is célszerű észben tartani, mert a rendszer SSD-k mellett ma már az 5400 RPM-es merevlemezeknek van keletje, melyek adattárként 2-3-4 TB-osak. Még ha könnyen beszerezhető az adat, akkor is napokig tart az internetek keresztül letölteni, így sokkal gyorsabb HDD-ről HDD-re másolni otthon.

A nélülözhetetlen adatokról pedig mindig legyen aktuális másolat!!!