Nem szeretek "régiekkel" találkozni. Értem ezt mindenkire, például a volt osztálytársakra is. Hamar kidumáljuk az emlékeket, aztán ugye jön a "hát veled mi van", és itt nagyjából vége is van a dolognak, kínos hallgatás következik. No persze már nem vagyok az, aki voltam, pár éve zárkózott lettem.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Unokatestvéremmel elég sokat együtt voltunk gyerekkorunkban. Aztán jött kb 10 év, amikor már alig találkoztunk. Ezután kimaradt több mint 30 év. Egy munka miatt úgy volt célszerű, hogy heti 3 napot náluk lakjak. Nem fogytunk ki a témából. Bár azt hiszem, ez a kivétel. Többnyire igaz amit mondtál írtál.

Ez nagyon egyén függő. Én pl. sosem voltam az a "szófosó" típus. Van egy-két ismerősöm, akiknek meg azt szokták mondani, hogy haláluk után a szájukat majd úgy kell agyoncsapni, mert folyamatosan beszélnek.

LG Optimus G E975 v20 -> LG G4 H815 V29a-EUR-XX -> Huawei Mate 9(MHA-L29) -> Huawei P30 Pro -> Honor Magic5 Pro

Vámos Miklóstól hallottam egy beszélgetős műsorában, hogy az ember félidőben megváltozik. Megtapasztaltam, hogy ez igaz. Ifjú koromban keveset szóltam (akkor is minek) ma pedig annyit beszélek, hogy belefárad a szám. A testvérbátyám pedig pont fordítva változott meg.