A 20 kHz feletti hangokat nem halljuk ha ott vannak, de ha nincsenek ott, akkor a hiányukat megérezzük.

Ha nem halljuk, akkor hogy érezzük meg a hiányukat?

Van arra valamiféle statisztika, hogy ezeken a forrásokon mennyi a nagyfelbontású formában hozzáférhető zenék aránya? Mert ha több, mint 50 %, akkor azt mondom, hogy igazad van. Ha viszont ennél kevesebb, akkor az általunk részletezett szempontból nem relevánsak ezek a források.

Miért is nem? Felállítasz egy saját értékrendszert, csak nehogy esetleg el kelljen ismerni, hogy a tények az érveidet nem támasztják alá?

Állítod, hogy "(a) legtöbb előadó ma is leginkább CD-n adja ki a zenéit", a zeneiparban dolgozom, látom miből mennyi bevétel van (sorry, sajnos összegeket nem mondhatok, szóval most vagy hiszel nekem, vagy nem...), ha kiadásról beszélünk, akkor a fizikai hanghordozó-értékesítés ma már egyre kisebb mértékben tényező. Ugyanakkor látom, hogy a digitális zenei értékesítésnél mi megy (ez a munkám). Szépen emelkedő számok vannak.

Hiába próbálod csűrni-csavarni, hogy de a nagy-felbontású zene, meg a minőség, ettől még a fizikai hanghordozóra ma már nem lehet azt mondani, hogy "leginkább arra adja ki a zenéit" a előadó / kiadó. Sem a CD-re, sem másra. Ma már a digitális értékesítés az elsődleges platform...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.